Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 9-10. szám - Szelényi Ödön: Titkári jelentés
230 dülést látunk egyesületünk életében mind a munkásság intenzívitása, mind a taglétszám emelése tekintetében. Az 1908—09. évben tovább folyt a szervezés műve, megalakul a választmány és a szakosztályok. Ezenkívül felterjesztés ment a miniszterünkhöz a személyi pótlék tárgyában. A közgyűlést Pozsonyban tartottuk, hol Hirschmann N. a család nevelői munkájáról, Hetvényi L. a vallás-erkölcsi nevelés előbbreviteléről, Brand V. az új angol-német internátusokról, Hamvas I. az ifjúsági lapokról, Mayer E. a teológiai főiskolák reformjáról értekezett. A rendes tagok száma 268-ra, a pártoló tagoké 7-re, az alapító tagoké 4-re emelkedett. A következő 1909—10. évben elkészült az egyesület „ügykezelési szervezete. A ref. kartársakkal közös felterjesztést intéztünk a felekezeti tanárok hátrányos helyzetének orvoslása céljából. Az előző évben felvetett sajtóorgánum ügye egy lépéssel előbbre jutott, de azután végkép meg is akadt. Végül szóba került a tanítói szakosztály létesítése. A tagok száma 279-re emelkedett. A Nyíregyházán tartott közgyűlés még az eddigieknél is gazdagabb programmot dolgozott fel. Többek között tárgyalták a klasszikus nyelvek tanításának korlátozását, a leányiskolái háztartási szakoktatást, a földrajztanítás reformját, a tanítóképzők vallástanítási tervének végrehajtását stb. 1910—11-ben újabb haladás, Megalakul a tanítói szakosztály és vele a tagok száma 484-re emelkedik. Egyik választmányi gyűlésen Reil L. felvetette azt a szép eszmét, hogy a szász tanárokat is igyekezzünk egyesületünknek megnyerni; sajnos, hogy a megindult akció nem vezetett sikerre. A Sopronban tartott közgyűlésen a következő előadások hangzottak el: Prőhle K. a középiskolai műveltségről, Hittrich O. a klasszikus nyelvek tanításáról, Tömörkényi D. az ev. tanítóképzők kellő színvonaláról — nem szólva a szakosztályok változatos tárgysorozatáról. Az 1911 —12. esztendőben ismét Budapesten találkoztak az ev. tanárok és tanítók. Őszinte sajnálattal kellett tudomásul venniök Meskó elnök távozását, kinek helyébe egyhangú lelkesedéssel Mágócsy Dietz S. választatott meg. Fontos a megemlítésre, hogy ez évtől szorosabb kapcsolatba jutottunk az egyet, tanügyi bizottsággal, továbbá, hogy elkészült a tanítóképző intézetek rendtartásának tervezete, melyben főrésze Gerhard Bélának volt. Ezenkívül erélyes felterjesztésekben sürgettük a nyugdíjtörvény revízióját, a családi pótlék rendezését, a felekezeti tanároknak a községi pótadó alól való felmentését. A közgyűlésen Draskóczy L. a katholicizmus és a protestantizmus elvi álláspontját fejtegette a szociális kérdéssel szemben; Sass I. pedig az ifjúság erkölcsi romlottságának okait kutatta. Tagok száma 552. A következő esztendőben (1912—13.) az egyesület a fellendülés újabb stációjához jutott el. A tagok létszáma ekkor volt a legnagyobb : 609, A Szarvason a legkedélyesebb hangulatban lefolyt közgyűlés gr. Teleki Józsefné és a szarvasi régi jeles tanárok emlékének áldozott. Foglalkozott továbbá a közgyűlés a tanári szolgálati időnek 35 évre
