Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 9-10. szám - Nagy Miklós: Az ifjúság vallásos fejlődése
213 sokat idézhetnek elő. Persze Isten csudái fölött mégis lebeg valami homályosan érzett szentség. De a gyermek nem kételkedik, hogy Istent imádság által a maga részére megnyerheti. 4. Végül a vallásos képzeteknek és értékeléseknek ebbe a rendszerébe valami primitív moral is vegyül, a jóság, szeretet és igazságosság hitének a vegyűlete, tehát a büntetésben és a jutalmazásban való hit is. Valami ilyenféle á gyermek vallása, és joggal kérdezhetjük, hogy vájjon egyszerűbb lélek vallásos nézetei, sőt erősen kifejlődött szellemek hite is fejlődött-e annyira, ahol már a gyermek vallásával nem mutat mélyen fekvő rokonságot. „Könnt ich Magie von meinem Pfad etfernen ..." De ez már ahhoz a nagy romantikus kérdéshez vezetne, ami a gyermek léleksejtőképességére vonatkozik s ahhoz, hogy a gyermeki értelem számára van-e „előre kinyilatkoztatás“. A gyermek vázolt vallásos beállítottságát azonban erősen befolyásolja környezete. Lényeges különbségeket találunk egy pietista és egy rationalista kor, vagy egy romantikus és egy reálísztikus nevelésű gyermek között. A vallásos behatások kevés ellenállásra találnak és hihetetlen mélyen vésődnek be. Ezt a tényt a korai vallásos nevelés érdekében vagy ellenében használhatjuk fel, aszerint, hogy milyen a meggyőződésünk. A vallásos tradíciók könnyen terjednek. Ismételt megfigyelések szerint különösen az O-Testamentum egyes történetei hatnak a gyermeki lélekre olyan mélyen, mintha azok az ő legsajátabb egyéniségükhöz lennének szabva. Joggal mondja Starbuck: „A gyermeki vallásosság legjellemzőbb vonása a hiszékenység'1. A vallásos tartalom természetesen nem nyomói a gyermekévek idején az egyéniség középpontjáig, hiszen ilyen középpont az egyes élmény-momentumok iazán összefüggő sorozatában még nincs és mert a gyermek saját maga fölött nem filozofál. De az örökölt vallásos érzés ott szunnyad a tudat alatt és gyakran csak a késői években tolódik az egyéniség homlokterébe, A gyermekkor vége felé a vállásos fogékonyság észrevehetőig csökken. Az egészséges testi erőérzet ekkor már a szenvedés szeretetének és az alárendelésnek élettagadó vonását érzi ebben a zsidó-keresztyén felfogásban. Ahol a környezet vállásos indításokkal férkőzött a gyermekhez, ha még olyan hidegen és óvatosan is, ott a tulajdonképeni ifjúkor megkezdődik egy olyan periódussal, amelyet a vallásos tradíciókba és szokásokba való beilleszkedés kísérlete jellemez. Kísérletről van szó csak. Ez a kísérlet végbemehet olyan titokban vagy olyan gyorsan, hogy mások előtt észrevétlen marad. De ez a stadium sohasem hiányzik, még ha az, mint rendesen, csak átmeneti stadium marad is. Valami specifikus vallásos irányú érdeklődés fejlődik ki, át meg átszőve elméleti világmagyarázgatás vágyával. El kell ismerni mindenesetre vallásos szükségletek, vallásos vágyódások jelenlétét. És mivel ezek nemcsak spontán, hanem kifejezett tudatossággal a lélek belsejéből jönnek, kutatva valami után, egyéni hajlandóságból következő kísérletről beszélek. A tradíciót egyéni élménnyel akarják most kitölteni, még ha ez az egyéni élmény csak a saját lélek együttrezgése, vagy csak utánélés, meggyő
