Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 9-10. szám - Nagy Miklós: Az ifjúság vallásos fejlődése
211 érdekesebb statisztikai adatait. A kereskedelmi iskolák száma: fiú, főváros 10, vidék 33, leány, főváros 5, vidék 1, összesen 49. Vidék: fiú, Baja, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Makó, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pestsashalom, Pestújhely, Pécs, Sátoraljaújhely, Sopron, Szeged, Szekszárd, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg. Nő: Baja, Debrecen, Eger, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Szombathely, Veszprém. Iskolafenntartók szerint: állami 12, 2 női, közgazdasági 21, női 9, egyházi 8, női 4, társulati 6, női 1, magán 2. A tanulók száma 1926. szeptember 10-én 5439. Fiú 2682, nő 2757. Vallási megoszlás szerint r. kath. 53%, ref. 8%, ág. h. ev. 4%, g. kel 0, 2%, unit. 0. 1%, izr. 28, 6%. A mezőgazdasági iskolákról ily adatok némádnak rendelkezésemre. A fent elmondottaknak célja csupán az volt, hogy protestáns egyházaink vezetőségének figyelmét felhívják a gazdasági szakoktatás mai állapotára, a jövő lehetőségeire s arra a viszonyra, amelyben egyházaink a gazdasági szakoktatással szemben ma állanak. Mennyiben és mikor óhajtanak e kérdésekkel foglalkozni, azt bizonyára igen komoly mérlegelés alapján, megfelelő időpontban el fogják dönteni. Nagyon örvendenék azonban, ha sikerült volna e távolabb eső kulturterületek és feladatok iránt az érdeklődést felkelteni. Laurentzy Vilmos. Az ifjúság vallásos fejlődése. ) 2) Ebben a fejezetben csak az ifjúság és a kifejezetten keresztyén vallásosság között levő viszonyt fogjuk tárgyalni. De mivel ez a vallásosság tartalma szerint relatív ingadozásoknak és változó teológiai magyarázatoknak nem alávetve, — legalább protestáns formájában, — és mivel különböző objektív szellemi műveltségű embereknél található, tulajdonképpen különböző keresztyén irányzatokat és különböző keresztyén társadalmi rétegeket kellene megkülönböztetni. Ennek a nagyon is messzemenő történelmi individualizációnak az elkerülésére egy fogással megpróbáljuk a „vallásos milieut“ általánosságban jellemezni. És pedig tárgyalni fogjuk a vallásos fejlődést ‘) (Kísérlet Eduard Spranger világhírű müvének a „Psychologie des Jugondalters“-nak lefordítására. Ez a könyv, mely mostani 9. kiadásával együtt már több mint 35.000 dóldányban forog közkézen, megérdemelné, hogy minden pedagógiával foglalkozó ember részére könnyen hozzáférhető legyen.) 2) Szívesen közöljük ezt az úgynevezett kísérletet; de szeretnék, ha ezt kövotnó mielőbb Spranger egész művének lefordítása. Sohasem volt talán időszerűbb az ifjúság lélektanával való szakszerű, alapos foglalkozás, mint épen ma, amikor annyi szó esik az ifjúság vallásos erkölcsi neveléséről, amikor annyiféle,— nem mindig szerencsés,— kísérletezést látunk e téren. Legfőbb ideje,hogy eszébe vegye minden hitoktató, a valláserkölcsi nevelés minden igaz barátja, hogy komoly, alapos, igazi sikert Ígérő vallásos nevelés-oktatás csakis szigorú lélektani alapon lehetséges. Ezért volna kívánatos, hogy Spranger jelzett művét mindon magyar növelő ismer■ se. Várjuk hát Nagy Miklóstól a magyar Sprnngert. Szerk.
