Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 9-10. szám - Laurentzy Vilmos: Egyházaink és a gazdasági szakoktatás
208 gazdasági egyetem mezőgazdasági és kereskedelmi szakosztályaival. Csodálatos, de történelmi fejlődésünkből megérthető folyamatnak eredménye az, hogy nálunk a gazdasági felfogás, a sajátosan fejlődött nemzeti psyché előtt nem volt kívánatos, tehát nem is sürgető ösztönző erő. De a haladásnak élő árja mozog mindenütt és elzúg haszontalanul mellettünk, ha nem kapcsolódunk bele. A többi előrelátóbb nemzetek hátralöknek minket s szegényen, kiszipolyozottan ott maradunk koldus gyanánt a történelmi életnek széles országútján. A gazdasági szakoktatás nálunk azzal a hatalmas fellendüléssel veszi kezdetét, mely a kiegyezés után következett be. A gazdasági liberálizmus az ország központias fekvése, transíto kereskedelemre utaltsága Kelet és Nyugat között, arra ösztönözte a kereskedelmi érdekképviseleteket és azok politikai barátait, hogy kereskedelmi iskolákat létesítsenek. Első ilyen iskola volt a Kereskedelmi Akadémia 1857-ben. Annak mintájára azután rohamosan keletkeztek mások. Különösen a fővárosban kezdették a polgárikat átalakítani, oly helyeken pedig, hol a választásokkal kapcsolatosan megígért gimnáziumot nem tudták megadni, ott kárpótlásúl legalább kereskedelmit állítottak fel. Majd a középiskolai tagozatokat kiegészítették főiskolaival, kereskedelmi akadémiák, keleti akadémia, kiviteli akadémia és tanárképzővel. Egyetemi kiépítést nyert azután legutóbb a közgazdasági egyetemen a nyolc semesteres kereskedelmi szakosztállyal. Az ipari szakoktatás egyetemi betetőzést kapott a műegyetemben. Kultúrpolitikánknak egyik legérdekesebb jelensége az, hogy e kimondottan agrárországban, a mezőgazdasági szakoktatást illetőleg nem találjuk meg a tudatos és öncélú kiépitésnek nagy gondolatát. A tervszerűség hiányának eredménye lett az, hogy az elemi iskolai jellegű földmives népiskolák mellett, csak a főiskolai jellegű akadémiák jöttek létre. Majd pár évvel ezelőtt, itt is, az egyetemi betetőzés a közgazdasági egyetemnek mezőgazdasági nyolc semesteres szakosztályával következett be. Hiányzott azonban a közbeneső és két végletet szervesen és logikusan összekötő középfokú mezőgazdasági iskola. Az a fajta, mely ép arra lett volna hivatva, hogy a föld népét kiemelje általános műveltségi és speciális szakmabeli elmaradottságából. Műveltségben és közéleti erkölcsben megbízható állampolgárt, mesterségét jól értő földművest adjon az országnak, anélkül, hogy a hivatalnoki és szellemi proletáriátust növelje. A lefolyt szomorú események komoly intelmének hatása alatt indult meg az a helyes mozgalom, melynek eredménye négy középfokú mezőgazdasági szakiskola lett és pedig Orosházán, Békéscsabán, Gyöngyösön és Hatvanban. A kezdeményezés sikerét, az iskolafaj szükségességét semmi nem bizonyítja jobban, minthogy a jövő évre megnyílik a főváros által létesített iskola, a földművelési minisztérium által alapított Szarvason és előkészületen van még három, Tehát megnyílt végre a lehetősége annak, hogy a gazdaosztály gyermekeit oly iskolákban taníttassa, ami megfelel az ő osztálypsychéjének, foglalkozása gyakorlati életkövetelményeinek. Nem lesz kénytelen azokat most is a gimnáziumba adni, a tanulásban félbemaradottakkal, a vármegyei és városi hivatalnok proletáriátust szaporítani. Azokkal, kik
