Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 9-10. szám - Laurentzy Vilmos: Egyházaink és a gazdasági szakoktatás
206 féle ? A strófa-szerkezetek, rím-képletek stb. hagyományos alkalmazását is lépten-nyomon és szándékosan áttörte Ady, hogy az immár nagyon kitaposott útakról új irányokba indulhasson. A verselés terén igen nagy szabadságokat vesz igénybe, de sokszor meg a legkomplikáltabb ritmikai és rimbeli szabályokkal is könnyedén megbirkózik s általában nagy változatosságot fejt ki a külső formában. Költői dikciójának a várázsa azonban egyelőre csak részben elemezhető a mai poétika tudományos eszközeivel, sok helyt inkább csak ösztönszerű módon élvezzük azt, néhol pedig egyáltalán nem boldogulunk vele, — viszont léptennyomon látjuk, hogy ez a kellőképen nem definiálható Ady-stilus mindinkább hatást kezd tenni olyan költőkre is, akiket erkölcsi világnézet dolgában nagy külömbség, vagy akár áthidalhatatlan ellentét választ el Adytól. (Az idei esztendő nemcsak Ady születésének kerekszámú évfordulója, hanem a Gyóní Géza halálának is. Egymás mellé állítja tehát az idő véletlene is ezt a két antagonista politikai világnézetű költőt. Akik kegyeletes érzéssel készülnek megkoszorúzni Gyóni hazahozandó tetemét, azok közül sokan a politikai ellentét hatása alatt Adyban a költőt is lebecsülik, — pedig Gyóni Géza, mint költő, elvitathatatlanul Adytanitvány.) Ady születési évének ötvenedik furdulója véletlenül egybeesett azzal az irodalmi szóváltással is, melyben a konzervatív és a modern ízlésű tábor reprezentatív alakjai nyilatkoztak Adyról s a nevéhez fűződő költészeti irányról. A konzervatív irodalmi és tudományos élet vezére: Berzeviczky Albert erkölcsi szempontból kemény bírálatot mondott Adyról, de mindjárt első nyilatkozatában elismerte „tehetségének és hatásának nagyságát és rendkivüliségét", majd pedig emberi gyarlóságai mellett is „roppant tehetségű" költőnek mondotta, sőt „teljes mértékben" hozzájárult Babitsnak ahhoz a megállapításához, hogy Ady „tüneményes költői tehetség." Aki tehát ezután Sem akar Adyról megrovásnál egyebet tudomásul venni, az kénytelen lesz vitára kelni nemcsak a Nyugat munkatársaival, hanem a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-Társaság elnökével is. Zsigmond Ferenc. Egyházaink és a gazdasági szakoktatás. Mintegy 100 évvel ezelőtt a gyökerek mélyéig leható átalakulás jelentkezett az emberiség életében, Az életformákra ez oly döntő befolyással volt, azok lényegben való, valamint külsődleges átalakulására, mint a legnagyobb eszmeáramlatai a történelemnek. A világképnek megváltozása a gazdasági élet terén folyt le. A nagyüzemű ipar, mely a technikai találmányok által az elkövetkezendő évtizedek alatt bámulatos fejlődést vön, napról-napra fokozódó termelést idézett elő. A termeiteknek a föld minden részére való szétosztása, a grandiózus forgalomnak közlekedési és pénztechnikai lebonyolítása, addig nem ismert
