Protestáns Tanügyi Szemle, 1927

1927 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom

187

A szülőföld ismertetése. Debrecen sz. kir. város leírása. Földrajz tanítása a népiskolában. A tanítóképző intézetek IV. osztálya és az elemi iskolai tanítók számára. Irta: dr. Ecsedi István tud. egyetemi m. tanár, református tanítóképzőintézeti tanár. Debrecen, 1926.

Középiskolai tankönyveink az első osztály földrajzát, a régi szokásoknak és az Útasításoknak megfelelően mindig az alapfogalmakkal kezdték. Az alapfogalmakon vezették be a tanárok a tanulósereget a földrajzi iskolába, ott tanulták meg a földrajzi „műnyelvet.“ Szükség volt reá és szükséges ma is, mivel a vidéki középiskolák tanúlóanyaga sok faluból, községből verődik össze. Ezért össze kell hangolni a különféle iskolák gyermekanyagát. Ha azt akarjuk, hogy munkánk sikeres legyen, a valósághoz igazodjék, akkor nem elég, ha csak szóval magyarázzuk meg az alapfogalmakat, a világtájakat, látóhatárt, hegy, völgy, forrás, patak, folyó, talaj, termőföld, telep stb. fogalmát, hanem azt megmutatjuk a valóságban is, már ahol megvan a megfelelő földrajzi alakulat.

A kezdő tanárok, bár az egyetemen megismerik az illető egyetemi város környékét a földrajzi és geológiai kirándulásokon, mégis sokszor hiányát érzik a rendszeresen kidolgozott munkáknak, mint amilyen pl. Ecsedi István könyve. A tanterv a szülőföldet és a magyar honismeretet állítja a tanítás középpontjába, mert jól tudja, a magyar föld ismertetésének ma rendkívül nemzetnevelő hatása van. Ecsedi dr. a nagy magyar város, Debrecen adatainak összegyűjtésével nemcsak a tanítóképzőknek, tanítóknak, hanem középiskolai tanároknak is megmutatja azt az utat, amelyen haladnunk kell, ha földrajztanításunkat szilárd alapokra akarjuk fektetni.

A földrajz kinőtt már a gyermekcipőkből. Semmiképen sem merülhet ki tisztán topográfiái leírásokban. Bár tudományos, de alkalmazkodik a tanulók lelkivilágához. Elsősorban környezetünk életével ismertet meg bennünket, ahol hegy, völgy, éghajlat, tehát természeti tényezők, de egyúttal a lelki, az emberi munka eredményei is felvonulnak előttünk.

Debrecen példája a legtöbb alföldi városunknak, sorsa is közös azokéval. Földje, népe, lakóinak élete, munkás szorgalma mind megelevenednek. Látjuk a modern kultúra térfoglalását, a régi emlékek megbecsülését.

fl szülőföld és honismeret könjjve. I. A mi hazánk. II. A mi községünk. Irta dr. Fodor Ferenc. Kiadja Borsod—Gömör—Kishont vármegye közönsége. Egyetemi nyomda.

Hunfalvy János érdemes munkája után szerzőnk munkáját tarthatjuk annak a műnek, amit a magyar földrajztanárnak meg kell szereznie. Nem tanárok számára készült, csak az iskolán kívüli népművelés céljait óhajtja szolgálni, ámde tartalma a földrajztanítás kézikönyvévé avatja. Hunfalvy óta hatalmasat fejlődött a földrajz. Czirbusz Géza is összefoglalta Magyarország földrajzát, de könyvében sok adat csak újságírói értékkel birt, elmaradt Hunfalvy nemes tudományos patinája mellett. Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő, Princz Gyula