Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-06 / 1. szám

EGYHÁZPOLITIKAI TÖRVÉNYJAVASLATOK. Mult év deczember 21-én három nagyfontosságú és egyházunk életébe mélyen belevágó törvényjavaslat került a képviselőház asztalára, úgymint: A kath. autonómiáról, Az 1848: XX. t.-cz. fokozatos végrehajtásáról és az Országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatok. Mindhárom törvényjavaslatot behatóan tárgyaljuk, de most, ezt megelőzőleg, szükségesnek látjuk, hogy ideiktassuk a két első törvényjavaslatnak teljes szövegét. I. A hatholilcus autonómia. A katolikus önkormányzat az 1848. évi XX. törvényczikk 2. szakaszának elvi kijelentése alapján jelen törvényben beczikkelyeztetik a következőkben: 1. §. A magyarországi katolikus egyház önkormányzati jogánál fogva a főkegyúri jogintézmény és az állami jogok sérelme nélkül maga intézkedik a szervezetével és alkotmányával megegyező módon egyházi, vagyoni és iskolai ügyeiben, az alapítók szándéka szerint rendelkezik az összes egyházi oktatási, nevelési, jótékonysági czélokra szolgáló alapjaival és alapítványaival; elemi, közép- és királyi jóváhagyással, főiskolákat állíthat, szükségleteinek fedezésére vagyont gyűjthet, igénybe veheti hiveinek, teherviselési képességük arányában, anyagi hozzájárulását, e czélból egyházi adót és egyéb szolgáltatásokat vethet ki, a melyek közigazgatási úton érvényesíthetők. 2. §. Az önkormányzati jog gyakorlása czéljából 0 felsége az apostoli király, mint főkegyúr felhívása alapján, egyházi és világi férfiak bevonásával és azok közreműködésén nyugvó önkormányzati szervezet létesísítendő. Az önkormányzati szervezet részletes szabályait az egyházi főhatóságok, hozzájárulásával és 0 felsége az apostoli király jóváhagyásával az Ő felsége által egybehivatott szervező gyűlés állapítja meg, a főkegyúri jog és a katolikus egyház hierarkikus szervezetének szem előtt tartása mellett és fönnálló törvények, különösen pedig a jelen törvény korlátai közt. A Szervezeti Szabályzat állapítja meg az önkormányzati hatáskörhöz tartozó azon ügyeket, a melyek ő felsége legmagasabb hozzájárulásának tartatnak fenn. Ezekben az ügyekben az önkormányzat illetékes szerve tartozik ő felsége döntését a vallás- és közoktatásügyi miniszter útján kieszközölni. 3. §• Az önkormányzat hatáskörének ekkép eszközlendő meghatározása nem érinti az erdélyi római katolikus státusnak az Approb. 1. t. 1. art. 3-ban, a Lipótféle diploma I. pontjában, Ferencz királynak 1792. évi május hónap 26-án az országgyűléshez intézett levele 45-ik pontjában, Ferencz József királynak 1867. évi augusztus hónap 19-én és 1883. évi november 4-én kelt legfelsőbb elhatározásaiban, az 1868. évi XLIII. törvényczik 14. szakaszában és az 1883. évi XXX. törvényezikk 41. szakaszában gyökerező önkormányzati jogát. Az erdélyi római katolikus státus az országos katolikus Önkormányzatnak kiegészítő részét alkotja, akkép, hogy az erdélyi római katolikus státus, szerzett jogainak sérelme nélkül és czélszerűnek talált helyi szervezetének megőrzésével, lesz az országos önkormányzat szervezetébe beillesztendő, a mire nézve az országos önkormányzat és az erdélyi római katolikus státus közt külön megállapodásnak van helye, a mely ő felsége által jóváhagyatván, a Szervezeti' Szabályzat kiegészítéséül fog szolgálni. 4. §. Az 1. szakasz elvi rendelkezési alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezeléséből átadandók a katholikus önkormányzatnak a magyarországi katholikus vallás- és tanulmányi alap és azokból fentartott vagy segített, valamint egyáltalán a miniszter rendelkezése alatt álló katolikus közép- és főiskolák. A középiskolákat illetően az önkormányzatot az államkormánnyal szemben ugyanazon hatáskör illeti meg, a melyet az 1883. évi XXX. törvényczikk 41. szakasza az autonóm felekezetek középiskolái tekintetében megállapít, a mennyiben azt a 2 szakasz utolsó bekezdésének alapján a Szervezeti Szabályzat nem korlátozza. A katholikus főiskolákra nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleti úton intézkedik, hogy, az alapításból eredő szerzett jogok tiszteletben tartása mellett, azok az államkormány részéről ugyanazon elbánás alá vétessenek, mint az autonóm felekezeti főiskolák. Az erdélyi katolikus státusnak a kormány kezelése alatt álló alapjai ós alapítványai átadása tekintetében a jelen törvénynek a magyarországi vallás- és tanulmányi alap átadására vonatkozó intézkedések megfelelően alkalmazandók. 5. §. A budapesti tudományegyetem föntartására szolgáló egyetemi alap mostani állapotában meghagyandó mindaddig, a míg a vallás- ós közoktatásügyi miniszter az önkormányzati szervezettel az alap jövendő kezelése, jövedelmeinek mikénti fölhasználása iránt végleges megállapodásra nem jut. Végleges a megállapodás akkor, ha azt a törvényhozásnak mindkét háza a miniszter jelentése alapján tudomásul veszi és a főkegyúr jóváhagyja. 6. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése alatt álló egyéb alapok, alapítványok, tan-, nevelő-és egyéb intézetek szorgosan megvizsgáltatván, azok, a melyek katholikus jellegűek, a vallás- és közoktatásügyi miniszter és az önkormányzati szervezet közös megállapodása alapján az utóbbinak átadandók. A megállapodás módjára nézve ugyanazon eljárás követendő, mint az egyetemi alapnál. Meg nem egyezés esetében a vitás kérdések, valamint az alapok és alapítványok átadásából netalán eredő mindennemű követelések, a mennyiben a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter és az önkormányzat szervezete közt kölcsönös egyesség útján kiegyenlíthetők nem lennének, avagy a törvényhozás valamelyik házának hozzá nem járulása okából végleges megállapodás elérhető nem volna, éppúgy az egyesek által támasztott követelések a rendes bíróság előtt érvényesítendők. Ezek a pörök, tekintet nélkül a pörtárgy értékére, a budapesti királyi törvényszék kizárólagos illetékességéhez tartoznak. Az eljárás bélyeg- és illetékmentes. Az ilynemű pörök a fölebbviteli bíróságok által soron kívül intézendők el. 7. §. Mindaddig, a míg a katholikus önkormányzati szervezet legfelsőbb jóváhagyást nem nyer, a mostani jogállapot a 8 ik szakaszban foglalt módosítással föntartandó. Köteles azonban a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszter a jelen törvény kihirdetése után a szervező gyűlés egybehívását legfelsőbb helyen azonnal kérelmezni, a jelen törvény alapján alkotandó új önkormányzati szervezeti szabályzat legfelsőbb jóváhagyásától számított egy éven belül pedig tartozik a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszter a vallás- és tanulmányi alapot az önkormányzat kezelésébe átadni, a többi alapítványok átadását is fokozatosan eszközölni, alapul véve a legutolsó naptári évben készült vagyoni