Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-06 / 1. szám

kimutatásokat és a létező leltárakat. Jogában áll a katholikus önkormányzati szervezetnek valamely katholikus jellegűnek állított alap vagy alapítvány kiadását kívánni, működésbe lépésétől számított 15 éven túl azonban már csak rendes bírói úto*n. A bírói illetékességre és eljájárásra a 6. szakasz végső bekezdésében foglaltak eme keresetekre is kiterjednek. 8. §. Arra az időre, a mely a vallás- és tanulmányi alapnak az önkormányzat rendelkezése alá bocsátásáig eltelik (7. §.), a szervező gyűlés saját kebeléből, vagy más katholikus férfiak köréből 15 tagot választ az ő felsége által az alapok kezelésének ellenőrzésére kinevezett bizottságba. 9. §. Jelen törvény hatálya a társországok kivételével a magyar birodalom egész területére kiterjed. 10. §. A törvény végrehajtásával a vallás- és közokatásügyi magyar királyi miniszter bízatik meg. II. Az 1848: XX. t.-cz. fokozatos végrehajtásáról. ' A képviselőház deczember 21-iki ülésén terjesztette be Apponyi Albert gróf kultuszminiszter az egyházi szükségletek állami fedezését tartalmazó 1848: XX. t.-czikk fokozatos végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat egész terjedelmében így hangzik: 1. §. A magyar állam az 1848. évi XX. t.-cz. 3. §-ában foglalt elvi kijelentés alapján, a református, az ág. hitv. ev. és az unitárius egyháznak a 4. § ában megjelölt egyházi szükségleteire, az évi költségvetésekbe eddig kifejezetten az 1848. évi XX. t.-cz. 3. §-a értelmében beállított évenkénti segélyezési rendszer helyébe : 200 millió korona örökalapítványt létesít. Ez az alapítványi tőke a nevezett egyházak között a következően oszlik meg: a református egyházat illeti 126,600000 K, a magyarországi ág. hitv. ev. egyházat 54.600.000 K, a Magyarország erdélyi részeiben levő ág. hitv. ev. országos egyházat 12,000.000 K, az unitárius egyházat 6,800.000 korona. Az államkincstár az alapítványi tőkét részint készpénzben, illetve, állampapírokban, részint ingatlanokban szolgáltatja ki. A kiszolgáltatás határidőhöz nem köttetik. 2. §. Az állani addig is, míg az 1. §-ban megállapított alapítványi tőkét kiszolgáltatja: évi járadékot biztosít a nevezett egyházaknak a következő módon: A vallás- és közoktatásügyi tárcza 1917/18. évi költségvetésében a nevezett egyházaknak az 1848. évi XX. t.-cz. 3. §-a értelmében leendő segélyezésére beiktatott 5,047.800' korona helyett, a vallás- és közoktatásügyi tárcza 1918/19. évi költségvetésébe a rendes kiadások czíme alatt 6,000.000 korona; az 1919/20. évi költségvetésbe 7,000.000 korona; az 1920/21. évi költségvetési évtől kezdve pedig költségvetési évenként állandóan és folytonosan 8,000.000 korona iktattatik be a költségvetésbe a nevezett egyházak javára. Ezekből az évjáradékokból a nevezett egyházakat megilleti az 1918/19. költségvetési évben a református egyházat 3,798.000 korona, a magyarországi ág. hitv. ev. egyházat 1,638.000 korona, a Magyarország erdélyi részeiben levő ág. hitv. ev. országos egyházat 360.000 korona, az unitárius egyházat 204.000 korona; az 1919/20. költségvetési évben: a református egyházat 4,431.000 korona, a magyarországi ág. hitv. ev. egyházat 1,911.000 korona. A Magyarország erdélyi részeiben levő ág. hitv. ev. országos egyházat 420.000 K és az unitárius egyházat 238.000 korona. Az 1920/21. költségvetési évtől kezdve pedig állandóan: a református egyházat évi 5,064.000 korona, a magyarországi ág. hitv. ev. egyházat 2,184.000 K, a Magyarország erdélyi részeiben levő ág. hitv. ev. országos egyházat 480 000 korona, az unitárius egyházat 272.000 korona. Az örök alapítványi tőkének részben vagy egészben, ingatlanban vagy készpénzben, illetve állampapírokban leendő kiszolgáltatása maga után vonja a költségvetésben az évi járadék megfelelő leszállítását, illetve megszüntetését. 3. §. Le nem szállíthatók a jövőben az állami költségvetésekben azok az összegek, amelyek az 1917/18. évi állami költségvetésben a vallás- és közoktatásügyi tárczánál az „Egyházak segélyezése" czím rendes kiadásainak 3., 4., 7., 17., 18. és 19. rovatai alatt vannak felvéve és amelyeknek élvezete az illető egyházaknak mindenkorra biztosíttatik.* 4. §. Az első és második szakaszban megállapított és részletezett alapítványi tőke vagy kamatjai a fentnevezett egyházak, által kizárólag csak a következő czélokra fordíthatók: 1. az egyházi adózás rendezésére, 2. az egyházi közigazgatás költségeire és 3. az országos lelkészi nyugdíjintézet segélyezésére. 5. §. A jelen törvényben megállapított segélyek a 4. §-ban fel nem sorolt egyházi szükségletek jövőben való állami segélyezését nem gátolják, a mennyiben ily segélyezésnek azért lenne helye, mert a hívek az ézen egyházi szükségletekből eredő terheket elviselni nem volnának képesek, s a mennyiben az állam pénzügyi helyzete ezt megengedni. E törvény azokat az államsegélyeket sem érinti, • a melyek az itt felsorolt egyházakat eddig alkotott vagy jövőben alkotandó külön törvények, vagy ily törvényeken alapuló szerződések értelmében akár egyházi, akár iskolai czélokra illették vagy ezután illetni fogják, vagy a fejlődés mértékéhez képest szükségesnek fognak mutatkozni. 6. §. Az 1. §-ban említett alapítványi tőke kamatjairól, illetőleg a 2. §-ban említett évi járadékról mindenik egyház külön-külön, a kamatok, illetőleg a járadékösszeg felvételét követő minden naptári év hatodik hónapjának végéig a ref. egyház a ref. egyetemes konvent által; a magyarországi ág. hitv. ev. egyház az ág. hitv. ev. egyetemes közgyűlése által, a Magyarország erdélyi részeiben .levő ág. hitv. ev. országos egyház az országos konzisztórium által és az unitárius egyház az egyház képviselő tanácsa által jóváhagyott elszámolást köteles bemutatni a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A mennyiben valamelyik egyház a vallás- és közoktatásügyi miniszter ismételt felszólítása daczára az elszámolást be nem mutatja, vagy a mennyiben a bemutatott elszámolásból az tüniiék ki, hogy az alapítványi tőke kamatai egészben vagy részben nem a 4. §-ban meghatározott czélokra fordíttattak, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jogában áll az illető egyház javára eső alapítványi tőke kamatainak inutalványozását, a számadások bemutatásáig, felfüggeszteni, illetőleg a más czélokra fordított összegek visszatérítési kötelezettségét kimondani. E miniszteri határozat ellen az illető egyház az értesítéstől számított 30 nap alatt a közigazgatási bíróságnál panasszal élhet. * Ezek a rovatok a fenti sorrendben: Az ág. hitv. ev. egyház javadalmazására 372.998, a reformátuséra 524 710; az unitáriuséra 100.000; a magyarországi ev. és református egyházak alapjának (közalap) gyarapítására 300 000; az erdélyi szász ev. egyház alapjának gyarapítására 20.000; az unitáriusok alapjára 15.800 K. Szerk.