Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-21 / 28-29. szám
tőke az elhelyezkedést, hogy készül a távoli jövőre? Nekünk, akik szellemi és lelki tőkét képviselünk, nekünk hiányoznék ez az előrelátásunk?! Dr. Patay Pál. BELFÖLD. Pesti bajok. I. Mikor Maeehiavelli a, De principe alázatos bevezető soraiban megokolja, hogy Firenze egyszerű polgára miért, mert fejedelmek dolgába avatkozni, azt mondja: a völgyben lévő sok olyat meglát, ami a hegycsúcson állónak elkerüli a figyelmét. E néhány sor életéhez -— a pesti egyház bajairól — szintén az ad jogot, hogy valaki, aki négy évig a völgyben járt, aki a magyar szellemi proletáriátus egyik alsó osztályához: a segédlelkészekhez tartozott, talán már mentes attól az optikai csalódástól, mit bizonyos dolgok és intézmények távoli szemlélete okoz. A kicsiség sokszor jogezím a hozzászólásra. Talán azért is tanulságos az itt következő néhány szerény megfigyelés, mert a, budapesti ref. egyház küzdelmeiben, bajaiban más, kisebb gyülekezetek, mintegy nagyító alatt figyelhetik saját életük meglévő vagy eljövendő problémáit. A távoli megfigyelés kétes voltáról éppen a pesti egyház élete mond legtöbbet. Aki verőfényes tavaszi vasárnapon betéved a Kálvin-téri templomba, komoly, buzgó, áhítatos, nagy gyülekezet képét viszi el lelkében a zsúfolt padok közül. De ha ezt a szép illúziót a- tények rnathematikai szigorú nyelvére akarja lefordítani, úgy azt találja, hogy az Összes templomokban a hatalmas ref. gyülekezet döbbenetesen kis százalékával találkozhatik. Mintha minden száz felnőtt egyháztag hatot választana maga helyett, mert minden száz közül átlag hattal van valamelyes fconnexusa az egyháznak, a többi kilenczvennégv csak csecsemő korában, a halotti szemfedőn át s olykor a menyasszonyi fátyol alól látja az egyházát, s az adóintésből eszmél református voltára. A gazdag belső élet optikai csalódását az egyház különben mostoha gyermekei: az evangéliumi egyesületek okozzák. Vidéki színházakban varázsolnak húsz uniformisból hadsereget úgy, hogy ugyanaz a húsz katona — a kulisszák mögött, kerülve — jő be az ellenkező oldalról, mint ahol kiment, egy folytonos menetnek tekintélyes látszatát keltvén. Az egyesületek néhány száz férfi, nő és ifjú tagja így van ott mindenütt; reprezentál, dolgozik, áldoz; de ez egyesületek nem a. hivatalos egyházi munka egyes ágakra szakadásai, hanem mellékfolyók, ezek adják az egyháznak a szükséges mozgási energiát. Hogy a tömegek így kicsúsztak a lelki gondozás alól, annak egyik oka a templomok s az erők csekély száma. A Józsefváros, egyik hatalmas kerület pl. templom nélkül s a háború óta istentisztelet nélkül van; más paróehiális körök: pl. Zugló s Buda, oly nagy kiterjedésnek, hogy külön templomok vagy legalább is evan gelizáló termek nélkül egyes részeik elsorvadnak, mint a fák túl hosszú, letörött ágai. Maguk a hívek érzik ezt. Legújabban ismét a IX. ker. végében támadt egy spontán, sokatígérő mozgalom, mely templomot óhajt építeni, melynek Horváth E. János és Patay Pál dr. a megindítói. De szerte a városban elszoruló szívvel figyelheti az ember, hogy a szociáldemokrácia és az immodalitás szervezett munkájával szemben ismét úgy áll az egyház, mint az első keresztyének az arénában: fegyver nélkül egy hitetlen, gúnyolódó közvélemény nyilvánossága előtt. De a lelkészek száma is csekély, szemben az óriási munkával, szemben több irányú elfoglaltságukkal, sokszor díszes, magasabb, de rengeteg elfoglaltsággal járó egyházi állásukkal. Mivel pedig sokszor fizikailag lehetetlen minden munkát ellátniok, a hivatalos egyházi funkciók majdnem mind (keresztelés, temetés, esketés) a segédlelkészekre maradnak. A Kálvin-téren pl. átlag évi 1400 keresztelőből 1380, 500 temetésből 480—85, 300 esküvőből 280 jut két kezdő fiatal emberre, kiknek (mint e sorok írójának is) sokszor pár napos lelkészi gyakorlat után kell képviselniök egyházukat egy-egy a temetésen vagy esküvőn, a legdíszesebb nyilvánosság előtt, Emellett komoly lelkészi munkák, mint vakoknál, raboknál, betegeknél cura pastoralis vagy igehirdetés, áttérőkkel való foglalkozás stb. ötletszerű foglalkozások lesznek és esetleg el is tűnnek, ha a rengeteg funkció gépies, zsarnok taposó malmában megőrlődnek az idegek és munkakedvek. Ügy áll a, lelkészi kar a, végtelen tenni valóval szemben, mint, roppant, szántóföldek előtt néhány szántóvető; kénytelenek ugaron hagyni a, legnagyobb részét, s gyöngén megművelni azt, amit s amennyit megbírnak. A legelemibb követelmény itt a lelkészi állások sza.porítása, Feltétlen szükség volna egy rendes püspöki másodlelkészre, kórházi lelkészre, külön belmisszióval foglalkozó segédlelkészekre, azonkívül a vallástanító lelkészeknek bizonyos paróehiális jogokkal való felruházására, n. A vallástanító lelkészek ... A Faust Homuneulusához hasonlók: mesterséges életet élnek; vannak, de alig vesznek róluk tudomást. Az egyházmegye nem fogadja be őket, az elemi iskolai tantíók vállukat veregetik, a tanárok elnéznek fölöttük. Budapesten évi 2400 kor. fizetésből, 600 kor. lakbérből tengődnek hosszú segédlelkészkedés után és míg egyik iskolából a másikba futnak, elkopik a drága, ezipő, elkopik az egészség, elkopik az ambiezió. És a lépésük koppanása a szegé nyes utczákon a küzködő városi élet, az úri proletársors fájó muzsikája, mit azonban éppen azok nem hallanak meg, kiknek a szívébe kellene nyilallni e szomorú zene hangjainak. Pedig a városi és államsegélyek mellett a vallás7 -
