Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-06-09 / 23. szám

a tényt, hogy szentesített egyházi törvényünk szerint a fegyveres erő minden magyar református tagjának lelki gondozása kizárólag és oszthatatlanul a magyar refor­mátus egyház joga. Ezt a jogot egyelőre nem akarjuk megosztani. De még ha akarnók, sem tudnók kivel? A monarchiában ma négy evangélikus (2 osztrák, egy szász és egy magyarországi) egj^ház van. Ezek közül csak az utóbbival van némi kapcsolatunk a közös pro­testáns bizottság útján, mely bizottságnak azonban sem­minémű hatósági jogköre nincs. Nem a legnagyobb egy­házjogi abszurdum volna-é, ha naivul olyan evangélikus egyházakkal akarnók az uniót megkötni egyházunk tag­jainak lelki gondozása ügyében, mely egyházak maguk között sem tudtak, sőt nem is akartak (mint pl. a szász) unióra lépni!! Teljesen igaz! ,,Reálpolitikát kérünk tá­bori lelkészetünk kiépítésénél!" Ennek a reálpolitikának érdekében kell búcsút mondanunk minden ilyen uniós, na i v ábrándozásnak. Végül még egy tény! Ez a missiói és gyülekezeti munka vélt ellentétére. A magyar kálvinista egyház mis­siói munkája úgy Horvátországban, mint Romániában és Amerikában gyülekezetek alapítását, építését, erősí­tését czélozta. Ez lenne a czél.ja egy esetleges magyar leül missiónak is! Sőt a bel missió is csak akkor felel meg igazi hivatásának, ha a gyülekezetet önálló belső és külső élettevékenységre vezeti. Bárhogy forgatjuk a mis­sió fogalmát, elválaszthatatlan a gyülekezettől. Nem itt van hát a különbség. Hisz minden gyülekezetnek szük­sége van .,kellően nevelt, elégséges számú missiónárius"­ra! A katonai gyülekezet egy speczializálódott gyüleke­zet, a hívek foglalkozása, élethivatása lett más. Ép így különül ki a falusi paraszt-gyülekezet, az ifjúsági gyü­lekezet, a csupa bányamunkásokból, vagy gyári mun­kásokból álló gyülekezet. Itt a katonák lelki gondozásá­nál arról van szó: az evangélium erejét nyújtani ennek a foglalkozási ágnak kísértései, bűnei, kétségei, akadá­lyai, veszélyei, nyomorúságai és jó oldalai között!! En­nek a magasztos czélnak szolgálatában szeretné látni az elaboratum a református tiszteket is, mint katona­presbitereket. Mindenféle bevált, vagy be nem valt római katho­tikus reczept ellenére is meg kell maradnunk a kálvini gyülekezeti princzipium mellett, mely egyéni lelkigon­dozást, s a Krisztustól áthatott egyének gyülekezetté csoportosítását követeli. Azt hiszem, nem titkot ütök dobra, ha elárulom a ezikkírónak, hogy a mi zsinatunk, — ha a jelek nem csalnak — ragaszkodni akar ez elvhez, s lesz is elég ereje azt megvalósíttatni, ha nem is presbyteriumok, de paróchiális bizottságok formájában. Csikesz Sándor. Lépjünk be mindannyian a Református Sajtóegyesületbe! BELFÖLD, A dunamellékí egyházkerület közgyűlése. Május 30-án tartotta a dunamelléki ref. egyházke­rület egynapos tavaszi közgyűlését. A megelőző két nap a különböző bizottságok foglalkoztak a közgyűlés elé kerülő tárgyakkal, majd a 29-iki közgyűlés előértekez­letén Darányi Ignácz főgondnok ismertette a közgyűlés tárgysorozatán szereplő fontosabb kérdésekkel kapcso­latos indítványokat. Az előértekezlet a dr. Szőts Farkas elhunytával megüresedő lelkészi tanácsbírói tisztre egy­hangúlag Hamar István theol. tanárt ajánlja. A közgyűlés 30-án, délelőtt 10 órakor Petri Elek püspök bensőséges imájával kezdődött. A főgondnok néhány üdvözlő szava és a tagok számbavétele után a püspök rövid jelentését olvasta föl. Kegyeletes szavak­kal emlékezett meg ebben halottainkról: dr. Kenessey Béla püspökről, a konvent lelkész-elnökéről, dr. Szőts Farkas theol. tanárról, majd szép szavakkal aposztro­fálta a legutóbbi közgyűlésünk óta magasabb kitünteté­sekben részesülőket. Meleg szavakkal emlékezett meg Szilassy Aladárról, a theológia tiszteletbeli doktorává avatásával kapcsolatban, hasonlóképen bensőséges evan­géliumi lelkületű feleségéről, ki önmagát tüntette ki, amikor a reformáczió négyszázados évfordulója alkal­mából 150,000 koronát adott két egyházi intézményünk czéljaira. Köszönő szavakkal illette 'Sigray Pál lelkes öreg tanácsbíránkat, ki azzal az értékes Bibliával aján­dékozta meg Ráday-könyvtárunkat, amelyet a zólyomi evangélikusok adtak 1846. április 9-én az országgyűlésen a protestánsok védelmére kelő derék kath. "bihari követ­nek: Beöthy Ödönnek. Üdvözölte Benedek Sándort, dr. Bernát Istvánt, dr. Szászy Bélát kitüntetésük alkalmá­val. Szeretettel emlékezett meg az erdélyi testvér-egy­házkerület új püspökéről: Nagy Károlyról és kecskeméti egyházmegyénknek ritka egyértelműséggel választót! új espereséről: Kiss Zsigmondról. A bírósági ülés meghirdetése után a dr. Szőts Far­kas elhunytával megüresedett rendszeres theologiai tan­szék betöltésére tért át a kö3>gyűlés. A theol. választ­mánynak dr. Sebestyén Jenő meghívására vonatkozó indítványát egyhangúlag magáévá tette a közgyűlés. Valóban kívánatos lenne, ha a theol. tanárválasztásnak ez a legméltóbb módja — miként a többi kerületben is észlelhetjük újabban — nálunk is gyakorlatba jönne. A jelentések során dr. Kováts István aljegyző a tanintézeti képviselők legutóbbi választásáról referált. Takács József főjegyző terjesztette elő a többi jelentést. Ezek során a közalap-bizottságba Benkö István tanács­bírót póttaggá választották, örvendetes tudomásul szol­gált, hogy a VU. hadikölcsönjegyzés jutalékából kerü­letünk 750 koronát kapott, a gyöngyösi ref. tű zk árosul­fak javára egyházkerületünkben 7648 korona 91 fillér gyűlt össze. A Vöröskereszt Egylet javára begyűlő per­selypénzek július l-ig küldendők be. Hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy a kecskeméti Madas-árvaház

Next

/
Thumbnails
Contents