Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-06-09 / 23. szám

igazgatótanácsi tagjainak száma kettővel, a helyi bi­zottság tagjainak száma pedig 16-ra emeltessék. A közigazgatási bizottság elé utalt ügyeket Szabó Károly aljegyző terjesztette elő. A dombovári egyház anyásítása hamarosan befejeződik. A 800 K lelkészi kongnia kérdése is rendezést nyert. Legfontosabb tárgy volt a lelkészek terménybeli járandóságainak a kérdése. Már a közigazgatási bizottság ülésének nagy részét ez a kérdés foglalt ale. Külön megbeszélés is volt ebben a tárgyban. Mindezek során az a nézet alakult ki s ezt tette magáévá az egyházkerületi közgyűlés is, hogy az egyházi hivatalnokoknak föltétlenül joguk van a díj­leveliikben foglalt terménybeli járandóságokra, illetve azok mai piaczi értékére, mégis ebbeli jogaikat méltá­nyos megegyezéssel igyekezzenek érvényesíteni; ameny­nyiben ez nem sikerülne, forduljanak az egyház köz­igazgatási bíróságához, mely minden egyes esetben, a körülmények beható mérlegelésével, külön-külön dönt, addig is, míg a zsinat nem határoz ebben az égetően fontos kérdésben. A jog-, pénz- és gazdaságügyi bizottsá-g jelentései során — dr. Szabó József h. ügyész és vagyonkezelő re­ferálásában -— tudomásul vette a közgyűlés, hogy az egyházkerületi elnökség gyakorolta a felsődabasi birto­kunkkal kapcsolatos kegyúri jogot a saári plébánia be­töltésénél. Nagy megütközést keltett a kerületi közgyű­lés tagjai sorában a fölerjesztett pécsi és nikinci-i vál­lá ssérelmi ügy, amelyekről egyik legközelebbi számunk­ban külön is megemlékezünk. A dábi eladással kapcso­latban egyfelől kimondja az egyházkerület, hogy az egyházi ingatlanok eladásánál elkövetett (mindenféle sza­bálytalanságot és mulasztást, így az ingatlanoknak a fölöttes egyházi hatóságok engedélyének Bevárása nél­kül történő telekkönyvi átírását, fegyelmi vétségnek fogja minősíteni, másfelől fölkéri az igazságügyminisz­tert, hogy utasítsa újólag a telekkönyvi hatóságokat, mi­szerint egyházhatósági jóváhagyással el nem látott adás-vételeket ne telekkönyveljenek el. A Kecskeméten fölállítandó ref. tanítónőképző ügyének tárgyalására tért ezután a közgyűlés. Váczy Ferencz előterjesztésével kapcsolatban elhatározta, hogy még most ősszel megnyílik az T. osztály, majd 22-ig fo­kozatosan mind a négy osztály és a gyakorló elemi is. Az egyházkerület, mint a kecskeméti egyház mellett a másik fönntartó, évi 8000 K-val járul az intézet fönntar­tásához. Ennek ellenében két tanszók betöltését tartja fönn magának és az intézet igazgató-tanácsában két ta'g­gal képviselteti magát. Az erről szóló szerződést ké­szítő bizottságba a maga részéről 3 tagot küld. a kecs­keméti egyház is 3-at. A szerződést, a jog-, pénz- és gazdasági bizottság meghallgatásával, a kerületi elnök­ség erősíti meg. Ezzel karpcsolatb'an kimondja a közgyű­lés. hogy egyelőre a Madas-internátus nyittassék meg az ősszel, az árvaház megnyitása későbbre marad. Az igazgató-tanácsba a kerület a maga részéről a megüre­sedett két helyre Vatonay Dezsőt és dr. TJetessy Kál­mánt választja. A ker. közgyűlés nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatását is megígéri a "Református Sajtóegyesület­nek egy minden tekintetben megfelelő Református Saj­tóiroda szervezésére irányuló törekvéséhez. Az anyagi támogatás mérvét az őszi közgyűlés állapítja meg. Az elnöklő püspök meleg szavakkal adta ezután tudtára a közgyűlés szine előtt megjelenő dr. Sebestyén Jenőnek egyhangú meghívás útján történt theol. tanárrá választását. Az új tanár rövid köszönő beszédében ki­emelte, hogy a nagy megtiszteltetést nem a személye iránti rokonszenvnek, hanem azoknak az elveknek tu­lajdonítja. amelyeket hirdetett és hirdetni kíván ezentúl is. „Christianus mihi nomen, református cognomen" vallották eleink. Egész egyházi életünk úgy indult, hogy szükséges volt a c.hristianizálás. De most már egy lépéssel tovább kell mennünk: a ,.református cogno­men"-t is minél erősebben hangsúlyoznunk kell. Ami­dőn jövő papságunk nevelésére vállalkozik, ezt kívánja hangsúlyozni és minden munkásságát a mindenható Is­ten egyedüli dicsőségére akarja fordítani. Élete munká­jával kívánja bebizonyítani, hogy a nagy bizalomra érdemes akar lenni. Az állandó szám szék ügyeit Sógor Endre számvevő, a theol. választmány jelentéseit dr. Vruzsinszky Pál igazgató terjesztette elő ezután. A lelkészképesítő bi­zottságba új tagul Vatonay Dezsőt választották be. Forgács Gyula képesített magántanárnak az előadások tartására szóló engedélyt: a venia docendi-t örömmel megadta a közgyűlés. A vallástanári vizsgánál az alap­vizsgázott bölcsészettanhallgatóknak nem kell magyar nyelvből vizsgázniok, a filozófiából és pedagógiából dok­torátust szerzőknek pedig nem kell ezekből a tárgy ak­ii ól vizsgára állniok. Az internátust jelentést az új fel­ügyel őtanár Hamar István terjesztette elő, ki július hó 1-én veszi át az internátust. A közgyűlés kimondotta, hogy a theologusok 500—600 K díjának meghagyása mellett a kerületbeli lelkészek, tanárok és tanítók más karokon tanuló fiai 2000 K-t, nem ezek fiai 2200 K-t, kettős szobában 2500 K-t fiztnek. A szabad helyekre a budaipesti ref. egyház és a különböző egyháztársadalmi egyesületek lelkész jeli egű alkalmazottai 2000 K-ért ve­hetők fel. A középiskolai szakosztály néhány ügyét Apostol Pál igazgató, a képzői szakosztályét pedig Váczy Fe­rencz adta elő. Ezek után a közgyűlés fél 2 órakor a püspök imájával véget ért. ' A délután ülésező bíróság két tanácsban négy ügv­gyel foglalkozott. Fontosabb ügyek voltak: Barkász Kálmán biai lelkész perújítása a terményjárandóságainak megváltása ügyében hozott ítélet tárgyában és Tterváth Lajos halasi tanárnak évek óta húzódó pótlék Ilgve. Az elsőben a bíróság új ítélet hozatalára utasította az egy­házmegyét, a másodikban a halasi egyház fölebbezésének elutasításával megállapította véglegesen Bernáth Lajos tanár személyi pótlékigényét, K.

Next

/
Thumbnails
Contents