Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-13 / 2. szám
sohasem. Budapest szelleméhez, mely egyéniségét kiformálta, soha hűtlen nem lett. Mély megilletődéssel állok meg ravatalodnál, kedves lelki gyermekem ós kartársam, kiben nekem mindig kedvem telt s ki csak e korábbi elköltözéseddel szomorítottad meg öreg barátodat. Oh, hogy a hajlott kor s a rám nehezült kór nem engedi, hogy ravatalodra borulhassak ! Dr. Sz. F. * - Életrajzi adatai a következők : Kenesei Kenessey Béla .1858 szept. 14-én Szegeden született, az ősrégi Kenessey családból. Édesapja K. Albert vasúti és hajózási főfelügyelő volt, a kinek a szakirodalomban jó neve volt. A testileg gyenge fiú iskoláit a budapesti ref. egyház elemi iskolájában és főgimnáziumában végezte 1877-ben, a mikor a budapesti egyetemen a bölcsészeti szakra iratkozott be, de a lelkészi pálya iránt való hajlamát követve, 1878 - 81-ben a budapesti theologiai akadémiát végezte, kiváló sikerrel. Az 1881—82-ik iskolai évet Hollandiában, az utrechti egyetemen töltötte s ugyanakkor nagyobb tanulmányutat tett Hollandiában, Angliában és Németországon, a hol főként az egyházi életet tanulmányozta. Hazajőve, az 1882/3-ik iskolai év második felében a budapesti theol. akadémián nyert magántanári alkalmazást, a következő évben budapesti segécllelkészk ént működött. 1884 őszén theol. rendkívüli, 1886-ban theol. rendes tanár lett az ótestamentomi tanszéken, a melyen kilencz évig nagy •sikerrel működött. Egyidejűleg a szak- és az időszaki irodalom terén is nagy tevékenységet fejtett ki. Egymásután adta ki János evangéliumának izagogikai ismertetése (1884), A Hexateuch előállása (1886), Az ótestamentom pedagógiája (1887), Keresztyén tanítások (egyházi beszédek) czímű önálló müveit. 1879-től fogva belső dolgozótársa a Prot. Egyh. és Isk. Lapnak, a melynek irodalmi rovatát vezette és magas színvonalú prédikácziókritikáival tűnt ki. Majd a M. Protestáns írod. Társaságnak volt 1891—95-ig titkára és folyóiratának, a Prot. Szemlének finom ízlésű szerkesztője, valamint a Prot. Árvaházi Képes Naptárt is egy egész évtizedig ő szerkesztette. E sokoldalú elfoglaltsága mellett 1892-től 15 éven át előadója és jegyzője volt az Országos Ref. Egyházi Közalapnak. Az 1895-ik év ősze fordulópont lett Kenessey életében. Szász Domokos erdélyi püspök meghívására és az egyházkerületi közgyűlés választásából igazgatótanára lett a kolozsvári újonnan létesített theologiai fakultásnak és kezdeményezője az erdélyi belterjesebb lelkésznevelésnek. Néhai Molnár Albert, dr. Kecslceméthy István, Pokoly József és Nagy Károly társaságában bibliásabb szellemet vitt be a lelkészképzésbe és belterjes belmiszsziói tevékenységet indított a kolozsvári egyházközségben. Finom keresztyén érzéke és erős magyar nemzeti érzülete szinte újjal mutatott rá a kálvinizmus Királyhágón túli ama hivatására, hogy az evangéliumból erkölcsileg, a tiszta hazafiságból nemzetileg újjászülő erőket kell bevinni Erdély ellankadt társadalmába. E nemes törekvései révén hamarosan igazgatótanácsosa, 1899-ben pedig lelkészi főjegyzője és püspökhelyettese lett az erdélyi egyházkerületnek. E közben irodalmi tevékenysége sem szünetelt. Kiadta a Biblia női alakjait második kiadásban, megírta szép könyvét a Házi Kincsár számára Női jellemképek czím alatt, az ótestamentum revideált kiadása számára lefordította a Királyok és a Bírák könyvét, megírta az Országos Közalap addigi történetét. Bartók György halálával megüresedvén az erdélyi püspöki szók, az egyházkerületi közgyűlés 1908 február 18-án egyhangúlag Kenessey Béla főjegyzővel töltötte azt be. Az új püspököt Baksay Sándor dunamelléki püspök iktatta be egy klasszikus fölszentelő beszéd kíséretében. Kenessey pedig egy hatalmas vallástétellel foglalta el hivatalát. Ekkor tette azt az ünnepélyes fogadalmat, hogy ő „misszionárius püspöke-e akar lenni Erdélynek, hogy felébressze és megszilárdítsa a hajdan virágzó kálvinizmus hit- és erkölcsvilágát. Ezt a fogadalmát Kenessey lelkiismeretesen teljesítette is mindaddig, míg egészségi állapota engedte. Nagy buzgalommal misszionált és evangelizált egyházkerülete különböző helyein és a papság ós a világi intelligenczia új korszak hajnalát látta derengeni ez erőteljes belmissziói tevékenység nyomán, mely új hangot, új szellemet, új törekvéseket próbált plántálni az éledező lelkekbe. Ezzel az új érzésvilággal párhuzamosan akcziót is indított a tevékeny püspök a nőnevelés megszervezésére, a mi Erdélyben is, mint a reformátusság legtöbb helyén, egész a legújabb időig csaknem teljesen el volt hanyagolva. Ám a megkezdett munkát megrendült egészsége miatt nem fejezhette be, csak a jól megalapozott kezdeményezésnél maradt mind a belső misszió, mind a nőnevelés nagyfontosságú munkája. Tíz éves püspöksége idejéről még két jelentős tényt kell fölemlítenem. Egyik a Kálvin-Szövetség megalapítása (1908), a melynek fontos egyháztársadalmi miszszióját, mint e szövetség lelkész-elnöke kezdettől fogva erélyesen felkarolta és elnöki megnyitóbeszédeiben mindannyiszor meggyőző erővel propagálta. Másik az egyetemes konvent lelkészi elnöksége, a melyet Baksay Sándor halálával 1916-ban foglalt el, de folyton gyengülő egészsége miatt már csak hiányosan tudott betölteni. 1909-ben lett a genfi egyetem díszdoktora. Válságos fordulatot, a mult év tavasza óta vett az egészsége, a melyet sem az orvosi tudomány, sem nővérének ós gyermekeinek gondozása nem tudott helyreállítani. A feltartóztathatatlan kór elsorvasztotta, elhamvasztotta törékeny testét és folyó hó 8-án kioltotta drága életét. TT ^ Y ^ bronzból vert, igen I y sikerült plakettje öt rVdl V111 k °T,t .árba i v rg ~ rendelhető a Kalvin-Szövetség titkári irodájában (IX. ker,, Rádayutcza 28. szám).
