Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-12-23 / 51-52. szám

18. §. A titkárok támogatják az igazgatót munkájában. Az Egyesületnek egy-egy munkakörét véle egyetértőleg vezetik. 19. §. A jegyzők vezetik az Egyesület gyűléseinek jegyzőkönyveit, a melyek két-két, a gyűléseken előre kiküldött hitelesítő részéről hitelesíttetnek. 20. §. A pénztáros kezeli a pénztárt és tartja számon a tagokat. A pénztár állásáról évnegyedenként a választmánynak jelentést tesz. A zárószámadást és a költségelőirányzatot elkészíti. 21. §. Az ellenőr a pénztárt legalább negyedévenként megvizsgálja. Erről a választmánynak és szükség esetén az igazgatóságnak is jelentést tesz. A zárószámadást a választmánytól kiküldött két számvizsgálóval együtt átvizsgálja és erről a közgyűlésnek jelentést tesz. 22. .§. Az ügyész az Egyesület jogi képviselője. kitűzött czéljától és működési körétől eltérne s működése az állam, vagy az Egyesület tagjainak anyagi érdekeit veszélyeztetné, működése a kormány részéről fölfüggesztetik és, a fölfüggesztés után elrendelendő vizsgálat eredményéhez képest, végleg föloszlattatik, vagy az alapszabályok pontosabb betartására köteleztetik. * A ki a jelen alapszabályok alapján a következő év elején megalakuló „Református Sajtóegyesület"-be be akar lépni, tudassa ebbéli szándékát dr. Kováts István theol. tanárral (Budapest, IX., Ráday-u. 28). NEKROLOG. ÁDÁM KÁLMÁN 1841—1917. V. Az Egyesület alkalmazottai. 23. §. Az országos titkárokat az igazgató részéről ajánlottak közül az igazgatóság választja az országos propaganda végzésére. A választmányi- és igazgatósági üléseken tanácskozási joguk van, szavazati joguk azonban nincs. Országos propaganda-útjaikat az igazgató irányításával végzik. A mennyiben vidéki útjaikkal kapcsolatos elfoglaltságuk megengedi, az Egyesület irodájának a munkájában is résztvesznek. 24. Az igazgató részéről ajánlottak közül választott irodai alkalmazottak az Egyesület irodájával kapcsolatos, az egyéb alkalmazottak pedig az alkalmaztatásukkor megszabott teendőket végzik az igazgató irányítása mellett. 25. §. Mind az országos titkárok, mind az irodai s egyéb alkalmazottak előbb rövidebb tartamú próbaidőre alkalmazandók és csak az ez alatt kifejtett munkásságuk eredményessége esetén választhatók meg állandó jelleggel. 26. §. Az országos titkárok, az irodai és egyéb alkalmazottak fizetését — a költségelőirányzatban rendelkezésre álló összeg keretében — az igazgatóság állapítja meg. VI. Hölgybizottság, helyi és vidéki körök. 27. Az Egyesület nőtagjai országos, vagy helyi hölgybizottságokká tömörülhetnek, hasonlóképen a különböző helyeken, illetve vidékeken lakó egyesületi tagok az Egyesület helyi, illetve vidéki köreivé alakulhatnak. A hölgybizottságok és a körök új tagok, adományok gyűjtésével, az Egyesület kiadványainak terjesztésével, fölolvasások, előadások, ünnepélyek rendezésével működhetnek közre az Egyesület czéljainak előmozdításában. 28. §. A hölgybizottságok és körök önmaguk választják tisztviselőiket; ügyviteli szabályaikat megerősítés végett az igazgatóság elé terjesztik. Szükségleteik födözetéről önmaguk gondoskodnak, a mennyiben sem a hölgybizottságok, sem a körök szervezése a tagoknak az Egyesülettel szemben fennálló anyagi kötelezettségét nem érinti. VII. Záróhatározatok. 29. §. Az Egyesület feloszlását csak olyan közgyűlés határozhatja el, a mely egyenesen ebből a czélból hívatott össze és a melyen a jelenlévők kétharmada a föloszlatás mellett foglal állást. Az Egyesület föloszlatása csak a belügyminiszter jóváhagyása után hajtható végre. Föloszlás esetén az Egyesület vagyona a magyarországi ref. egyház közalapjára száll. 30. §. Ha az Egyesület a jelen alapszabályokban A nagy Ádám-családnak fiai közül, a b. e. tiszteletes tudós Ádám Mihály volt vezsenyi lelkipásztor hét gyermeke közül a negyedik tért meg immár övéihez. Józsefet, a szelídlelkű szeremlei papot, Gerzsont, a nagykőrösi alma mater tudós professzorát és Andrást, a ragyogó szellemű, puritán kálvinista bírót már eltemettük; most őt szólította számadásra Ura. Elment s vele sírba szállt egy igazi pallérozott magyar kálvinista pap, a ki az elnyomatás éveiben nyerte az útravalót az élethez s a kiben — talán épen ezért — műveltség, magyarság és egyháziasság egyazon fogalmak voltak; a ki rajongásig szeretett gyülekezetének. a vezsenyi ref. eklézsiának nyitott történelme s élő lelkiismerete volt. Ádám Kálmán született Vezsenyen 1841 október 13-án. Iskoláit otthon és Nagykőrösön, a theologiát Budapesten elvégezve, két évi káplánkodás után (Török Pál püspök mellett) egészen fiatalon elfoglalja édesapja helyét a vezsenyi paróchián (1866 ápr. 22). Az ifjú lelkész kedves modorával, világos gondolkodásával, elfogyhatatlan munkakedvével és hivatali pontosságával csakhamar kivívja az egyházmegye lelkészei közül a legjobbak szeretetét és becsülését s rövid néhány év alatt egyházmegyei aljegyzővé, 1882-ben alesperessé, 1885-ben pedig — Fördős halála után — főesperessé választatott. Boldogan szokta felemlíteni, hogy a pesti theologia növendékei közül ő lett először esperessé; hogy Török Pál nem nyitotta meg a nélkül a szuperintendencziális gyűlést, hogy meg ne kérdezte volna: itt van-e Ádám ; annyira szerette őt Török. Valamint hálával gondolt arra is mindenkor, hogy a kecskeméti egyházmegye terhes bár, de egyben tekintélyes esperesi tisztét — Isten segedelmével — negyedfél századon át betölthette. „Nem panaszkodhatom —- mondotta sokszor —, fiatalon lettem pappá is, esperessé is; több mint 50 esztendős pap vagyok, de ez alatt a hosszú idő alatt soha nekem a vezsenyi gyülekezettel, vagy a gyülekezetemnek én velem semmi baja nem volt; mint esperest becsültek,