Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-11-25 / 47. szám

törekvés, a melyre az ember egész lélekkel reáveti magát, úgy ez is megtenné a maga gyümölcsét: kutatásai nyomán hihetetlennek látszó, csodálatos megállapításokra jutott a Föld helyzetét s a mindenségben való szerepét illetőleg, de nagy fölfedezésekre jutott magát a Földet illetőleg is, egy egész új világot fedezvén fel. Tágult a látóhatár minden irányban, az ember, a ki tér és idő tekintetében olyan csekély, igazán parányi helyet foglal el e végtelen világban, szellemi erői szuverén mivoltának tudatát ólvezé, munkakedve, vállalkozási kedve hihetetlen növekedést vett, küzdelem, öröm, szóval élet fakadt e tudat nyomán, ünneplő hangok hangzanak a 400 éves távolból felénk : „A művészetek megújulnak, a tudományok felvirágzanak — így kiált fel Hutten Ulrik lelkesen — mily öröm élni!" Valóban új kor, valóban új világ és új emberek! Az elért sikerekben döntő szerepe van az egyéni kutatásnak, a szabad vizsgálódásnak, a találmányok, a fölfedezések ékesen beszéltek ezeknek szinte alig megmérhető jelentőségéről, mihez képest a teendő teljes világításban tárult fel: vizsgálódni, kutatni minden irányban ! Hadd pusztuljon a homály, a sötétség, tévedés! Ha az előbbi idők tudománya a tekintélyre támaszkodott s igazait ilyenformán bizonyította: „Aristoteles mondotta", a nagyot változott idők tudományának bizonyító ereje a szabad vizsgálódás és önálló kutatás nyomán leszürödött megállapítás és tapasztalat. Ez a tünemények szövevényes világában a vezetőfonál. Kutatás, megfigyelés, szakadatlan munka s. a természet nem is sejtett erőket bocsát majd az ember rendelkezésére, fel fog virradni az emberi értelem uralmának kora! Kikerülhette-e a szabad vizsgálódást a vallás s a mi vele szorosan összefügg, az egyház ügye ? A vallás nagy dolog, jelentősége mindig nagy volt az emberi életben, nagy is marad mindenkor, mert az élet misztikus elemeitől elzárkózni nem lehet, lényünkhöz tapadnak azok, akár a láthatatlan porszemek ruhánkhoz és testünkhöz. Es az egyház? Ott állott titokteljes fényében és hatalmában, úgy miként egykoron; külsőleg sértetlenül került ki a középkor aszketikus századaiból. Befolyását az élet minden szakaszára, a társadalom minden rétegére kiterjeszté jobban, mint bármikor. Lehetetlen, hogy a szabad vizsgálódás kibontogatván szárnyait, egy és más kérdésre ne keressen és ne találjon a vallás és egyház dolgaiban is feleletet. Igaz, a kutatás és szabad -vizsgálódás e téren előreláthatólag a mult tanúsága szerint is, küzdelemnek, kemény összeütközéseknek csiráit hordozza magában, de az, a mit korszellemnek neveznek, épen nem igazodik kényelmi, utilisztikus elvekhez. Az eszme arra irányul, liogy testet öltsön, nem alkuszik, meg nem hátrál soha. A .fölébredt, mindent megvizsgáló, bonczoló kritikai szellem mindenre kiterjedt, mint a tavaszi sivító szél, mely megmozdít minden ágat, letördeli a korhadt gallyakat, de életet és elevenséget támaszt mindenfelé. A vizsgálódásnak az egyházra is ki kellett terjeszkednie, ki kellett terjeszkednie annyival is inkább, mert annak kebelében a visszaélések hatalmas növekedést vettek. Valakinek, valahol, valami formában be kellett töltenie azt a szerepet, a melyet az idők, a viszonyok és a megindult áramlat egyaránt megköveteltek. Az, hogy a mozgalom Németországban találta meg a maga emberét, érthető, mert hiszen a szellemi élet iskolái révén itt volt a legélénkebb, a kor szelleme itt éreztette a legközvetlenebbül hatását, valamint hogy a germán felfogás a vallás dolgában a legtávolabb is állott az olasz felfogástól. mert míg amaz a vallási élet bensőségét tartá szemei előtt, ez utóbbi a szertartásokban, énekeiben, ünnepeiben a művészeti elemet hajlandó a figyelem középpontjába állítani, nem ritkán ama bensőség rovására is. Luther 95 tétele lényegileg nem egyéb, mint utalás az önálló vizsgálódásra, a fennálló viszonyokkal szemben utalás az írásra, a keresztyén egyház eme fundamentumára. A tételek nyomába lépő munkálatokban hovatovább kidomborodik az intés: kutassatok, tudakozzatok. Kutassátok, vizsgáljátok, mit mond az írás s meg fogjátok találni a feleletet a legfontosabb kérdésekre a hitet és az egyházat érdeklő dolgokban. Kutassatok magatok, megvizsgálván mindeneket! E tény hatalmas érdeklődéssel és munkássággal kapcsolatban nem sejtett eredményeknek és hatásoknak okát hordozta magában, a minthogy nem ritkán egyszerű, természetes dolgok, beláthatatlan következmények hosszú sorát vonja maga után. Az a szürke por pl., a. mely valamikor Schwartz Berchtold tégelyéből kikerült, megváltoztatta a hadviselést, véget vetett a fellegvárak világának, eltüntette a városok falgyűrűit, épített városokat várak nélkül, megteremtette számukra a szabad terjeszkedésnek útjait, módjait, az egészségesebb élet és fejlődésnek sokféle eszközét. Luther Márton tételeinek és munkáinak eredménye ebben foglalható össze: az egyéni szabadvizsgálódást a vallás alapkövévé tette. A szabadvizsgálódás lett az új vallás szegletköve. E ténynek a hittanra gyakorolt kihatásáról bőven számol be az egyháztörténelem, de hatása művelődési, társadalmi tekintetben is mélyreható, jóformán kiterjed az újabb századok szellemi történelmének egész területére. Méltó tárgya a gondolkozó figyelmének! A szabad vizsgálódás a vallás szegletköve. E tény az embert a kiskorúságból fölszabadítja, kezébe adván a hit egyedüli zsinórmértékét, az írást, Mint nagykorút följogosítja, hogy a hit mindennél fontosabb, öt személyesen érdeklő dolgaiban maga tájékozódjék. Ámde e jog kötelességgel jár, kötelességgel az egyénre és az egyházra nézve egyaránt. Mit ér, ha nagykorúvá nyilvánítanak valakit, holott tényleg nem az ? Az egyén és az egyház elsőrangú érdeke és feladata, hogy azok, a kik a nagykorúságra jogot kaptak, a valóságban megkapják a tudásnak, az értelmi belátásnak attri'outumait, mert különben az elv bármilyen szép és igaz — csalódásra vezet, a szellemileg kiskorú ember a dolgok természeténél előbb-utóbb