Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-21 / 42. szám

TARTALOM Vezérczikk: A zsinat, p.— Tárcza: Gyülekezeti énekek a reformáczió 400 éves jubileumára. TJray Sándor. Luther Wartburgban. Baja Mihály. — Belföld : Fejedelmi alapítványok. A zsinati tagok névsora. — Külföld p. — Iro dalom. — Egyház. — Iskola. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázat. — Hirdetések. PROTESTÁNS Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Ráday-utcza 28, a hová a kéziratok, előfizetésiés hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : Kováts István dr. Belső munkatársak : M.irjay Károly, Muraközy Gyula, Patay Pál dr., Sebestyén Jenő dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. A ZSINAT. E hó 22-én délelőtt 10 órakor nyílik meg a Kálvin-téri templomban tartandó istentisztelettel a magyarországi református egyház negyedik egyetemes zsinata. Ezelőtt 36 évvel, 1881-ben, a reformáczió emlékünnepén, október 31-én, Debreczenben történt a nagy esemény, hogy évszázadokban át tartó különállás után találkoztak először mind az öt egyházkerületnek küldöttei az ottani zsinaton az egységes szervezetű magyar református egyház megalkotása czéljából. Tudjuk, hogy hosszas előkészületek, heves vitatkozások előzték meg. Már a mult század 40-es éveiben, épen a mi 75 évvel ezelőtt megindult lapunk fórumán is sok vita folyt le a zsinattartás körül. A korai ós a kellőleg elő nem készített zsinattartás ellen emelt már akkor is szót egyházunknak egyik vezérembere, lapunk akkori egyik szerkesztője, Török Pál. De jöttek a 48-as nagy idők és velük a nagy vágyakozás az unió és az egységes szervezet megalkotása iránt. 1848 szeptember havában folyt le itt Pesten az országos egyetemes református értekezlet, a melyen az erdélyi küldöttek is résztvettek és akkor már kimondották az egyetemes zsinattartásnak szükségességét. De következett 1849, a nagy vihar és leverettetés ,és a szomorú elnyomatás és 10 év múlva részben a szervezetlenség okozta nagy merénylet a pátens által az egyház szabadsága ellen. A 60 as években a nemzet egészének figyelmét a nemzeti élet restaurácziójának érdekében lefolyó küzdelmek foglalták le és így csak a következő évtizedben került sor ismét az egyházi szervezkedés és a zsinati előkésziilődés nagy munkájára. A nagy Révész Imre tette a tiszántúli egyházkerület 1877. évi áprilisi közgyűlésén az indítványt a magyar ref. nemzeti zsinatnak mielőbbi összehívása érdekében és ebből kifolyólag indultak meg a konkrét előkészületek a zsinattartásra. Tőrök Pál akkor is szót emelt az összejövetel siettetése ellen. A nagy sietséggel összehívott és sok viszályt hozó 1791-iki budai zsinat kellemetlen emlékei és ezekből fakadó aggodalmaskodó bizalmatlanság késztették őt még akkor is arra, hogy a kunktátor hálátlan szerepét vállalja és részt se vegyen a történelmi nevezetességű debreczeni zsinaton, a melynek egyik elnöke és vezérembere lett volna a nagy alkotásban. Mert ott Debreczenben alakult meg a tulajdonképeni egységes magyar ref. egyház, ott valósult meg az unió és lett a magyar ref. egyház egységes organizmus. Annak a zsinatnak volt az uniót megpecsételő és az egyesült erőkből fakadó áldásos alkotása a közalap, a domesztika, a mely olyan hatalmas anyagi tényezője lett a magyar ref. egyház erősbülésének és terjeszkedésének. Es jött a másik két zsinat 10 évi időközökben. Az 1891-iki budapesti jubiláris zsinat, a mi magna chartánknak az 1791: XXVI. t.-cz. megalkotásának százados emlékesztendejében, a mikor az evangélikus testvérekkel együtt ünnepeltünk és zsinatoltunk annak emlékére is, hogy 100 évvel azelőtt a magyarországi reformátusok Budán, az evangélikusok Pesten .gyűltek össze egyidőben zsinatra; sokan már akkor is foglalkoztak a két testvéregyház közötti unió gondolatával. Volt ennek a második zsinatnak is áldásos alkotása: az egyetemes özvegy- és árvagyámintézet, az egységes köznevelési és közoktatási szervezet. . A legutóbbi zsinat is Budapesten volt; még akkor is, mint „jövevény és zsellér" a Szemere-utczai ügyvédi kamara épületében tartotta ülését. A most érvényben lévő 9 törvényczikkből álló törvénykönyvet alkotta. Az egyetemes intézmények száma újból két nagy alkotással szaporodott: a lelkészi nyugdíjintézettel és az országos adósegélyalappal. Mióta az 1904—7-ik évi zsinat által alkotott törvények életbeléptek, egy nagy, jelentős változás köszöntött be egyházunk életébe. Jött az egyház egységét legjobban kifejező egyetemes konventi iroda, a most Adakozzunk a református sajtóalapra!