Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-12 / 32. szám

a rokonoknál, jóbarátoknál elhelyeztetése, ha ez nem lehetséges, valamely gyermekvédelmi intézménybe bejuttatása. A nagyobb gyermeknél gondoskodás arról, hogy elhalt apjuk állásának megfelelő nevelésben részesüljenek, a kiválóbb tehetségűek internátusba és stipendiumhoz juthassanak. Gondoskodás arról, hogy a hadiárva azt a segélyt, a mi neki az államtól jár, megkapja, hogy ha beteg és különös ápolásra, kórházi, intézeti, különleges gyógykezelésre van szüksége, ily helyekre bejuthasson. Különben minden pártfogó a kirendeléskor épen úgy, mint a gyámok az árvaszéktöl egy ismertető füzetet, utasítást fog kapni, melyben teendői fel vannak sorolva és ha tanácsra van szüksége, azt akár az árvaszéknél, akár a hadigondozó-bizottságnál megkaphatja. A tanácsadó feladata viszont az ő védenczeit, a hadiözvegyet, rokkantat és ennek családját tanáccsal ellátni, ügyeikben közbenjárni, sorsuk javítására gondolni, intézkedni, hogy a mihez igényük van, azt megkaphassák, hogy a rokkantgyógyintézetbe, kórházba, rokkantiskolába bejuthasson, művégtagot kapjon, esetleg háziipart folytathasson, hogy ha lakóhelyén a gondozott megélni egyáltalán nem tud, máshol keresethez juthasson, hogy gyermekei, apjuk állásának megfelelő nevelésben részesülhessenek. Viszont ügyelni kell arra is, hogy a gondozott dologtalan, munkakerülő életet ne folytasson, ne járjon koldulni, a mit ha mégis megtenne, a rendőrség közbelépését kell igénybe venni, mert e miatt a gondozott is ép úgy meg lesz büntetve, mint bármely munkakerülő Spsavargó. A Thadigondozókat a hatóság írja össze községenkint, az \ezen tisztségre vállalkozó férfiak és nők közül. Vármegyékben járásonkint, városokban, ha szükséges, keríiletef'nkint lesz róluk a jegyzék összeállítva. Ezt a főispáni eszközli, a ki a névjegyzéket az árvaszéknek, polgármesternek, vármegyékben az illető járás hadigon-uozóinak jegyzékét a főszolgabírónak megküldi. Minden egyes község hadigondozói bizottsággá alakúinak, elnököt vagy elnöknőt választanak és nyomban hozzáfognak a gondozandók, hadiárvák, özvegyek, rokkantak és családjaik felkutatásához, a kiknek jegyzékét elnökük a főszolgabíró, illetve a polgármester útján az árvaszékhez beterjeszti azzal, hogy melyik gondozandó kire bizassék. A kirendelést az árvaszék eszközli, a kirendelésnél a gondozottak óhaját tekintetbe kell venni. A törvényes képviselő, ha erre képes, maga is lehet családtagjának hadigondozója. Viszont ha a hadiözvegy vagy rokkant olyan helyzetben, viszonyok között van, hogy tanácsadóra nincs ráutalva, akkor nem is kell részére ilyet kirendelni. Ha a hadiözvegy férjhez megy, a tanácsadó tiszte megszűnik. A gondozó és gondozottak közti ellentéteket az árvaszék intézi el, a mely a gondozást is ellenőrzi, a gondozót felmentheti. De a gondozó is lemondhat tisztéről és ez esetben működése folytatására nem lehet kényszeríteni. A járási hadigondozó-bizottságnak hivatalból tagja a főszolgabíró és helyettese, továbbá a járási orvos. Elnökét a járási bizottság maga választja, egy 4—10 tagú választmánnyal együtt. Első alkalommal a választmány tagjait 3 évre a főispán nevezi ki. A hadigondozást a járásban a főszolgabíró ellenőrzi és az árvaszék határozatait is ő hajtja végre. Városokban ilyen szerv nincs. A törvényhatósági hadigondozó bizottság elnöke a főispán; hivatalból tagjai: az alispán, árvaszéki elnök és helyettes elnök, árvaszéki ügyész, tiszti főorvos, kir. tanfelügyelő, államépítészeti hivatal főnöke, gazdasági felügyelő, iparfelügyelő, a fiatalkorúak bírája, a gyermek menhely igazgató-főorvosa, az országos hadigondozó helybeli valamely intézményének igazgatója, a községi hadigondozó-bizottságnak 4 és a hadigondozással foglalkozó patronázs-intézinénynek 1 kiküldöttje. A törvényhatósági hadigondozó-bizottság felügyel az egész hadigondozás menetére, észleleteit az árvaszékkel, országos hadigondozó-hivatallal közli. A szükséghez képest albizottságokat alakít. Ilyen albizottság — mindjárt megjegyezhetjük — a tanügyi. Ennek elnöke a főispán, tagjai: az árvaszéki elnök, a tanfelügyelő, illetve helyetteseik és a bizottságáltál választott 2 egyén, a kiknek egyike középiskolai igazgató, a másika egy nő, kell hogy legyen. Ez a bizottság vizsgálja felül a hadiárvák és rokkantak gyermekeinek középfokú és felsőbb iskolai tanulmányok folytatására nyújtandó és az országos hadigondozó-hivatal által adományozandó nevelési segély iránt benyújtott kérvényeket. Erről a tárgyról egy külön rendelet, a 2000/1917. M. E. számú intézkedik. A hadigondozást vezeti az Országos Hadigondozó Hivatal, melynek elnöke gróf Teleky Pál országos képviselő, alelnöke Kun Béla igazságügy miniszteri tanácsos. Van még a hivatalban egy hadigondozó tanács is, melyben helyet foglalnak az érdekelt hatóságokon és közhivatalokon kívül a közegészségüggyel, közjótékonysággal, gyermek- és nővédelemmel foglalkozó szakegyének és társadalmi, továbbá gazdasági szervezetek képviselői. * A mi a hadirokkantak munkaközvetítését illeti, ezt elsősorban a rokkantak utógyógykezelő-intézetei ós a hadigondozó-hivatal egyéb intézményei mellett létesített irodák látják el;

a hivatal azonban arra törekszik, hogy a munkaközvetítésre országszerte önkéntes helyi szerveket létesítsen. Hogy erre mekkora szükség van, mutatja az, hogy a központi rokkantmunkaközvetítésnél 1915 augusztus 1-től 1916 október l-ig 4244 munkakereső rokkant, katona jelentkezett, köztük 10 tiszt és míg az első negyedévben 180, a következőkben már 5- 600 katonát helyezett el a központ, 1916 deczember 31-ig pedig elhelyezett 3453 rokkant katonát. hadirokkantmunkaközvetítöknek az általuk elhelyezett rokkantakat tovább is gondozni és ellenőrizni kell, hogy saját erejükből képesek-e megélni és jövőjük biztosítva van-e ?