Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-29 / 30. szám

& közösség, az egyetemes egyházi érdek rovására. Fájdalom, sokszor nem tudott egyik kerület örülni a másik sikerének, előrehaladásának. Akkor, a mikor a ref. egyetemről folyt a vita a pestiek és debreczeniek között, az egész magyar ref. egyház érdekében óhajtottuk volna a debreczeni ref. egyetem felállítását. Ezen már túl vagyunk. Az alkalom eltűnt, talán többé áron sem vehetjük meg. Örüljünk annak, a mi van. Örüljünk annak, hogy a számarányát tekintve, az egész világon számottevő magyar ref. egyház annyira jutott, hogy egyetemen képezheti legalább egy részét papjainak s a tehetségesebbeknek, igyekvőbbeknek módot adhat a tudományos fokozatok elnyerésére. A magyar ref. theologiisnak annyi „hátratételben" volt és van része. A ref. theologus nyolcz félév után letett kápláni vizsgájával csak két év múlva szerezheti meg a papi vizsgát s csak akkor választható. Az ev. theologus kollégája ezzel nem volt megnyomorítva, álláshoz is s így korpótlékhoz is előbb jutott. így van ez most is s ha a zsinat a két kápláni évet egyre le nem szállítja, így marad ezután is. A két gyakorlati év megkövetelése — mindenki tudja — nem szolgált a tudományos képzettség fokozására, más, nagyon is „praktikus" czélt szolgált. Hátrányban voltak a ref. theologusok a zsidó rabbiszeminaristákkal szemben is, a, kiknek itt Budapesten az egyetemen olyan kiváltságaik voltak, a mélyekhez hasonlókat csak a legutóbbi időben kaptak a budapesti ref. theologusok: t. i. egyidejűleg rendes hallgatók lehetnek a theologián és az egyetemen is. Az egyetemi r. katli. theologusok eddig is magasabb képzésben részesültek, mint a vidéki püspöki szemináriumok növendékei, most tíz félév áll rendelkezésükre. Ezzel nemcsak a vidéki szemináriumok, hanem az összes prot, theol. akadémiák és a debreczeni egyetemi ref. theologusok fölé is emelkednek, legalább látszatra, az letagadhatatlan. Itt volna most a debreczeni egyetem a ref. theol. fakultásával az igazságtalanságok eltüntetésére és a különbségek megszüntetésére. Az igazságfhlanság, a mely elkedvetlenített bennünket, t. i. hogy az egyetemen csak a r. kath. theologiának volt polgárjoga, megszűnt. Mi reformátusok legalább egyik kir. tudományegyetemünkön helyet kaptunk. Annak szívből örülni tudunk, hogy ev. testvéreinkkel a volt kultuszminiszter már kész volt az ev. theol. fakultás ügyében tárgyalásokba bocsátkozni. Reméljük, az új kultuszminiszter sem zárkózik el ez elől. Reméljük, így ev. testvéreinknek is meg lesz az egyetemen a theol. fakultásuk, a hol a doktorátust theologusaink megszerezhetik. Az állami egyetem se nem katholikus, se nem protestáns, ez kétségtelen, de a theologiai fakultás az állami egyetemen is csak felekezeti lehet a mi viszonyaink között, az is kétségtelen. Meglepett bennünket a Lelkészegyesület 27. számában L. czikke végén a következő homályos kijelentés: Hisszük, hogy pl. a 2. § 4. p. a 3. § g p. szabadszellemű kezelése mellett áldásos lesz az egész hazai protestántizmusunkra. Legyen is úgy. A liberalizmus egyik diadala gyanánt ünnepeljük azt, czélja tehát csakis a lelkiismereti meggyőződés alapján létrejött igazi tudományos theologiai munkásság megbecsülése és elősegítése lehet." Mit jelenthet ez ? A 2. § 4. pontja a doktori szigorlatra az irodalmi munkásság alapján engedélyt kérőkről szól. Hogy lehet azt „liberálisan" kezelni? Ugy-e bár csak úgy, hogy nem református theologus is kérhet engedélyt. A 3. § a folyamodványhoz csatolandó mellékleteket sorolja fel, az f pontja arról rendelkezik: „ha a kar a jelöltet kellőleg nem ösmerné, az illetékes egyházi hatóságtól — illetékességi kétség esetén a református egyetemes konvent elnökségétől kiállított erkölcsi bizonyítvány; g pont kétség esetén: a folyamodó protestávis lelkészi jellegének fennállását igazoló bizonyítvány szükséges. Ennél a pontnál a liberalizmus már szabályzatilag van biztosítva. Református hittudományi karon protestáns lelkész tehet doktorátust. Attól függ minden, mit értünk ennek a liberális szellemet lehelő pontnak „szabadszellemű" kezelése alatt. Mi az, hogy „protestáns" ? Ha a Protestáns Irodalmi Társaság — a melynek czélja a protestáns tudomány művelése — kizárja magából az unitáriusokat) ki kell zárnia a debreczeni egyetem ref. theol. fakultásának is a doktori szigorlatért folyamodó unitárius theologusokat. Hogy ők egyáltalán igénybe óhajtják-e venni ezt a tanári kar tetszésétől függő kedvezményt, azt nem tudhatom, itt csak elvi szempontból hoztam fel ezt a lehetséges esetet. Ha az evangélikusoknak külön fakultásuk lesz, mintául veszik-e a debreczenieknek ezt a liberális szabályzatát ? Megbecsüljük mi is a lelkiismereti meggyőződés alapján létrejött theologiai tudományos munkásságot, ha az r. kath, vagy unitárius, vagy épen zsidó is, de hogy azt a kálvinista alapítványból fenntartott református theologiai fakultás segítse elő — azt igazán nem tudjuk áldásosnak tartani az egész hazai protestántizmusra, sőt nem tartjuk megengedhetőnek sem. Különös dolog volna, ha református hittudomány kar „elősegítene" és S. Th. doktorrá avatna egy unitárius lelkészt, a ki pl. az egyháztörténelmi szakcsoportból óhajtana szigorlatozni s írásbeli dolgozatul megírná „lelkiismereti meggyőződése" alapján Kálvin ós Servet, vagy Melius és Dávid Ferencz küzdelmét, vagy a rendszeres theologiai szakcsoport és keresztyén erkölcstan köréből: A szentháromság, vagy Krisztus istensége dogmának históriai kifejtését és bírálatát. Ha ki tudják küzdeni maguknak az unitáriusok a theologiai fakultást valamelyik egyetemen —- tegyék, az állani liberalizmusa természetszerűleg más, mint az egyházaké. Az állam egy bizonyos fokú liberalizmusnál egészségesen fejlődhetik, erősödhetik, míg az egyház, még a ref. egyház is, ugyanolyan fokú liberalizmussal sorvadhat, pusztulhat. Nagyon fájlaljuk, hogy a „Szabályzat" a négy ref.