Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-04 / 9. szám

kehely kérdésében dr. Hetessy Kálmán ókécskei lelkész tart előadást. Gondoltam: vajh ki ő? Kerestem az alkalmat. Bemutatkoztam neki és kérdeztem, hogy rokonságban van-e veled? . . . Egészen megörvendtem, hogy ő a te fiad." — Szép dicséretet mond róla ... — „Nagy örömömre szolgált, hogy ennek a korszerű témának ő volt az előadója. Látszott, hogy lelke mélyéből, teljes meggyőződéssel képviseli az eszmét ... Feltűnő volt, hogy az öregek, velem együtt, leginkább hívei voltunk és vagyunk ennek a szükséges reformnak, míg a fiatalok egy része a közös pohár mellett lelkesedett. 19-én Dunapentelére kellett jönnöm, hova egy hitoktató úr volt szíves velem lejönni, hogy istentiszteletet tartson, úrvacsorát szolgáltasson, három gyermeket kereszteljen s velem együtt kettős elnökséggel presbiteri gyűlést tartsunk. Ez a gyűlés, téged, mint szabadelvű papot talán azért fog érdekelni, hogy esperesünktől, püspökünktől szóbelileg azt az engedélyt kaptam, hogy addig, míg az iváncsai anyaegyházunk lelkésze, a háborúban való elfoglaltsága miatt, nálunk istentiszteletet nem tarthat, vagy erre, helyettesképen, más lelkészt megnyernünk nem sikerül: szabad legyen, hogy én, vagy ref. tanítónk, énekvezérünk, a kit már presbitertársunknak is beválasztottunk, híveinket 2 — 3 hetenként összehívhassuk s velük énekelve, imádkozva, bibliát olvasva, esetleg az e czélra beszerzett lelkészi beszédek nyomán, az alkalomhoz képest elmélkedve, egymást vigasztalhassuk, összetartozandóságunk kapcsolatát fentarthassuk és erősíthessük. Ezért a tanító urat esetről esetre én magam honorálom . . . Bár másutt is így cselekednének! Indítványomra elhatároztuk, hogy „Dunapentelén építendő református templomalap" czímen gyűjtőíveket bocsátunk és körözünk a saját híveink között. A Felhívást én szerkesztettem. ítéld meg, hogy egyházi szempontból nincs-e benne hiba. A szöveget íme, mellékelem. Természetes, hogy a gyűjtőívet én nyitottam meg és az a szándékom, hogy a míg élek, évről évre hasonló öszszeggel gyarapítóm : a kamatos kamatok az alap javára tőkésíttetnek. Határoztunk az iránt is, hogy a perselypénzeket a Pesti Hazai Első Takarékpénztár zálogleveleibe fektetjük és folyó számlára ugyanott őriztetjük. Kieszközöltem, hogy ingyen őrzik — kezelik. A kamatait pedig minden évben húsvétkor kivesszük és a mindenkori hitoktató ref. tanítónknak, az énekvezéri teendők végzéséért, átadjuk. Nem sok biz ez, még csak 700 korona, de évről évre gyarapodik a tőke is, a kamat is. Nem is annyira honorárium ez, mint elismerésünk jele. Szerető barátod 'Sigray Pál." Míg ilyen buzgó lelkek találkoznak ref. egyházunk világi tagjai között, addig állni fog az Úr Siona s a pokol kapui sem vehetnek rajta diadalmat. Kegyes, nemes lelkű Pál, Istennek áldása legyen apostoli munkádon! Bácskossuthfalva. Hetessy Viktor, ref. lelkész. irodalom. A Kúczán-díjat a Magyar Tudományos Akadémia dr. Lampérth Géza Háló czímű drámájának ítélte. Melegen gratulálunk! A Protestáns Szemle 1. és 2. füzete a következő tartalommal jelent meg: I. Czikkek. IV. Károly. A reformáczió társadalmi jelentősége. Dr. Kenessey Béla (I. közi.) Nemzetnevelésünk. Dr. Kováts István. A koronázás a magyar közjogban. Buza László. A helvét irány első jelentkezései és térfoglalásai Erdélyben való törvényes eltiltásáig (1558-ig). Zoványi Jenő. (I. közi.) Nietzsche és Kálvin. Sebestyén Janő. (Befejező közi.) II. Szemle. Az erdélyi kálvinizmus feladatai a háború után. Boér Elek. III. Irodalmi szemle. Egyházunk és a sajtó. Dr. Lampérth Géza. Magyar Református Egyházi Irodalomtörténet. Historicus Literaríus. (I. közi.) IV. Apró kritikák. V. Jelek és magyarázatok. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A gödöllői ref. egyház ifj. dr. Szabó Aladár budapesti vallástanítói lelkészt, —azalsószuhai ref. gyülekezet Hubay Kálmán szuhafői lelkészt, a szamosbercsi ref. egyház Halacli István mátészalkai s.-lelkészt választotta lelkipásztorául. Püspöki vizitáczió. Dr. Baltazár Dezső püspök február hó 11-én meglátogatta a karczagi ref. egyházat és főgimnáziumot. Az istentiszteleten a püspök prédikált és az azt követő presbiteriumi gyűlésben arra kérte az egyháztanácsot, hogy a már együtt lévő új templomépítési alapot ne monumentális építkezésre, hanem több imaház létesítésére fordítsák. Lelkészbeiktatás. Február hó 18-án iktatták be a pápai ev. egyházközség lelkészi állasába Gyurátz Ferencz ny. püspök utódját, Mesterházy Lászlót. Űj gyülekezeti lap. A külsősomogyi egyházmegye kötelékébe tartozó nagyszokolyi ref. egyház lelkésze, Kiss Lajos „Új Élet" czímen negyedévenkint megjelenő gyülekezeti lapot indított meg. A „Hitélet" cz. czikkben az adakozók névsorának kö/.lése után reámutat arra a szomorú tényre, hogy a gyülekezet még néhány évtized előtt 1400 és most csak 1100 lelket számlál. „Űj életre" van szüksége a gyülekezetnek, ha nem akar elpusztulni. Ennek egyik tényezője az, a miről a czikk során megemlékezik, hogy ott is megindult a belmissziói munka. Eddig két vallásos estélyt tartottak. A statisztika szerint született 10 gyermek és 20 egyén halt meg. — Adja Isten, hogy az egész vonalon meginduljon az új életre segítő áldásos munka! Szeretetvendegség Nikinczfn. A maroknyi reformátusság lelki életére nagy befolyással volt az a minden tekintetben megáldott szeretetvendégség, melyet mult hó 11-én tartott a ref. egyház a szlavóniai Nikinczin. A felekezeti gyűlölség és gúny, melyet évek óta kellett elviselni híveinknek, mind felolvadozott az evangélium szeretettől átmelegített levegőjében, melyben a felekezeti különbség nélkül megjelent vendégek jól érezték magukat. Az erőteljes bibliamagyarázat, mely a szlavóniai magyarság tömörülését és „egy akaraton lételét" csak a