Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-12-31 / 53. szám

PROTESTÁNS Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX.. Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő: BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Marjay Károly, Patay Pál dr.f Sebestyén Jenő és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Vezérczikk: Búcsúzás, p. — Krónika: Királynapok. — Táreza: Farkas József emlékezete. XV. Dr. Pruzsinszky Pál. — Belföld: Kettős papság Kecskeméten. Dr. Kováts Andor. — A mi ügyünk : A Kálvin-Szövetség január 16—19-iki konferencziájának programmja. k. — Egyház. — Hirdetések. BÚCSÚZÁS. Lapunknak ezzel a számával veszünk búcsút az ó-esztendőtől, a mely két elődjével együtt olyan gazdag volt szenvedésben és megpróbáltatásban. Nem óhajtjuk viszszatértét; jó, hogy elmúlt és hogy minden baj, csapás mellett, a mely napjai folyamán reánk zúdult, mégis elmondhatjuk : jó, hogy így mult el, hogy nem hozott még nagyobb veszedelmet reánk, egyházunkra, hazánkra. Úsztunk az aggodalmak, siralmak árjaiban, sokszor a kétségeskedés és csüggedéstől lankadó erőkkel, de most íme hálatelt szívvel mondhatjuk, hogy Az, a kiben eleitől fogva bíztunk, reménykedtünk, megújította és aczélozta karjainkat és kegyelmet kegyelemre adott a nehéz küzdelemben. Nem lehet feladatunk, hogy összehasonlítsuk a mai helyzetet azzal, a melyben ennek, a most már távozó évnek beköszöntével voltunk, elég, ha felemelő érzések között rámutathatunk arra, hogy hazánk szent földjét nem tapodják sehol ragadozó farkasokként reánk törő ellenségeink lábai és így azzal a reménységgel léphetjük át ennek az ó-évnek mesgyéjét, hogy a könnynek és vérnek elfolyó özöne nem volt hiábavaló és az Úrnak jobb keze továbbra hatalmasan cselekszik mi velünk. De hálával kell gondolnunk arra is, hogy egyházunk ós iskoláink az elmúlt zivataros esztendőben is a legnagyobb részben teljesíthették Istentől rájuk bízott nagy feladatukat úgy az itthon lévőkkel, mint a távoliakkal szemben. Voltak egyházunknak súlyos veszteségei és pedig nemcsak azokra gondolunk, a kik vezetőhelyekről távoztak el körünkből, hanem gondolunk a „névtelenek" ezreire, a kik a nagy kötelességteljesítés mezején adták életüket érettünk, a jeltelen és tömegsírok lakóira. Gondolunk azokra, a kik sorainkból most hiányoznak és a kik most ezen az évfordulón olyan remegő szívvel várják a nagy, nékik szabadságot, édes viszontlátást jelentő fordulatot. Nem is tudjuk még kellőleg megítélni, mérlegelni, hogy mit jelent reánk nézve az elmúlt év, a nyereségveszteségszámlákon most még nagy zűrzavarban kérdőjelekként állanak előttünk ezeknek adatai. De mégis vannak jelek, a melyek sok helyen ébredő, tisztuló életre, nagyobb munkakedvre, az egyház iránti áldozatosabb szeretetre adnak reménységet. Hiszen oly sokszor és sokféleképen lett igénybe véve hiveink áldozatkészsége. De, a mint ezt az év folyamán annyiszor megjelent különböző kimutatások is igazolják, a nehéz helyzet szülte bajok leküzdésére, a sebek gyógyítására a gazdagok adományai mellett nem hiányoztak a szegények fillérei sem. Buzdító kilátás, hogy a jótéteményekben nem restülünk meg akkor sem, ha majd a nagy számbavétel után sor kerül a romok és roncsok megépítésére. A mi már közelebbről a mi dolgainkat illeti, most az év zárultával hálával kell gondolnunk arra, hogy Szövetségünk a nagy akadályok daczára kivehette a maga szerény részét abból a munkából, a mely egyházi életünk felfrissítését tűzte ki czéljául. Voltak alkalmak nemes reménységekre jogosító, a meg- és együttérzést munkáló kezdeményezésekre és szolgálatokra. Lapunk is, a mely életének második fordulójában egyfolytában 59 éven át volt nagy idők tanuja, üdvös reformokat előkészítő eszmék hordozója és hírnöke, átélte az újabb nagy próbaesztendőt és most a búcsúzáskor azzal a reménnyel megy át életének hatodik évtizedébe, hogy mint eddig, úgy ezután is lesz alkalma és ereje szolgálni azokért a nemes czélokért, a melyek után való törekvés életre hívta és fennmaradását annyi évtizeden át lehetővé tette. p. Kálvin bronzból vert, igen sikerült plakettje öt korona árban megrendelhető a Kálvin-Szövetség titkári irodájában (IX. ker., Rádayutcza 28. szám).