Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-10-01 / 40. szám

kozclő kemény katonaapa titokban könnycseppet töröl, a boldog anya pedig nem képes többé visszatartóztatni könnyeit. Azután a rector magniticus veszi át a szót, az új doktort először szólítván meg a theol. doktori czímmel (nagytiszteletű és tudós kisasszony — imígy hangzott), hivatalosan kijelenti, hogy az egyetemi szenátus hatá­rozata alapján neki a doktori bullát kiadják és egyben őszinte szerencsekívánatait nyilvánítja a szenátus nevé­ben. Majd leiil, csönget s a pedellus ismét megkezdi az ünnepélyes kivonulást; ezzel a promócziónak vége, az ifjú leány mögött bezárul az egyetem kapuja. -Végezetül néhány megjegyzést még! Kétségtelen, hogy ilyen dolog Hollandiában nem újság manapság, mikor a koedukáczió az egész vonalon és terjedelmében meg van valósítva. Az egyetem minden fakultása nyitva áll a nők számára, Ez itt nem feltűnő. Hiszen már a XVII. századból fel van jegyezve, hogy a tudós utrechti Schurmann Anna Mária, ki 10 nyelvet beszélt és verseit görögül és latinul írta, a kor szokása szerint, sőt az egyik a groningeni akadémia ötvenéves jubileumára írott, bele­került az egyetem hivatalos jubileumi könyvkiadásába és (1656) — egy függöny mögött szokta hallgatni Ut­rechtben a nagy skolasztikus Voetius latin theol. prae­lekczióit. A leideni egyetem nagy múltja, a régi magyar diákok szellemei és a modern kor gyermeke előtt tisz­telettel meghajolva hagytam el az ősi iskola falait, Utrecht. Miklós Ödön. BELFÖLD. A kecskeméti ref. egyházmegye közgyűlése. A kecskeméti ref. egyházmegye szeptember 5-én tartotta. Nagykőrösön őszi — a lefolyt évben egyetlen — közgyűlését. Teljes számról ez alkalommal nem beszél­hetünk. Egyeseket betegség, másokat a nehéz idők nagy feladatai tartottak távol, vagy a nagyon hiányos és bizony­talan vasúti közlekedés marasztott otthon. Fájdalommal nélkülöztük az öreg kor terheit hordozó s betegeskedő esperesünket, Ádám Kálmánt s gondnokunkat, dr. Kiiry Albertet, kit szerencsétlen erdélyi menekült testvéreink ezer baja-gondja tartott otthon hivatalában. Lemondás­sal bár, de megnyugodtunk az ő távolmaradásán is, mert tudtuk, éreztük mindnyájan, hogy Istennek tetsző dolgot végez hétköznapi hivatalában is. A közgyűlést megelőző napon délután tartotta a tanügyi bizottság s az egyházmegyei lelkészegyesület a maga gyűléseit. Ez utóbbi énekléssel s Veress István izsáki lelkész imájával kezdődött. Utána Takács József, egyesületi alelnök olvasta fel elnöki megnyitóját, buzdít­ván lelkésztársait a különös idők különös feladataira. Kegyelettel áldozott volt derék elnökünk Simon Ferencz korán, élete delén elhalt lelkésztársunk emlékének s másik lelkésztársunk Mészáros János váratlan halála felett is elsírta a fájdalom könnyeit. Kegyelete és siralma midnyájunk kegyelete, mindnyájunk siralma volt, Enné azonban többet is tett Takács József: emléket emelt a két jeles férfiúnak abban a mesteri jellemrajzban, melyet nyújtott a mi két jelesünkről, az istenországának két melegszívű s apostoli lelkű munkásáról. * Úgy éreztük mindnyájan, hogy ott van közöttünk a két nagy férfiú szellemalakjával, sőt többet ennél: éreztük, hogy itt is maradnak közöttünk továbbra is és segíteni, lelkesíteni fognak az istenországa felé vivő utunkon, mint a szívnek emberei, mint, az eszmények harczosai, mint a puritán kálvinista papi jellem típusai. Majd beszámoltak a lelkészek pastoralis munkáiknak újabb mozzanatairól s azok felett eszmét cseréltek. Megalakult az új tisztikar. Óhajtottuk volna Takács Józsefet a néh. Simon Ferencz, első elnökünk, a nagy szervező korán itthagyott elnöki székébe emelni, de ő más irányú nagy elfoglaltatásai­val elhárítván magáról a neki szívből felkínált tisztes­séget, Kiss Zsigmond abonyi lelkészt emelte a lelkész­testvérek bizalma az elnöki székbe. Alelnökké dr. Hetessy Kálmán, jegyzővé Illyés Kálmán, pénztárnokká Szűcs Kálmán választatott. Énekléssel s Kiss Zsigmond imájá­val zárult be a gyűlés. A tulajdonképeni közgyűlés 5-ikén folyt le Takács József és Győrft'y Balázs tanácsbírák elnöklete mellett. Délelőtti és délutáni tárgyalással végeztünk a 70 pont­ból álló tárgysorozattal. Letárgyaltuk mindenekelőtt a terjedelmes egyházmegye minden életmozzanatára kiter­jedő s nagy körültekintéssel megszerkesztett esperesi jelentést. Kegyelettel áldoztunk egyházmegyénk halottai­nak s ezek között az igazán nagyoknak, Simon Ferencz és Mészáros János lelkészeknek s dr. Kovács Pál egy­házmegyei fő- s kerületi világi aljegyzőnek: meghoztuk az esperesi jelentéssel kapcsolatos határozatainkat. A mi ezután következett, abban is kegyeleti tényt mivel tünk az élővel szemben s úgy érzem, önmagunknak is tisztessé­get szereztünk: nem fogadtuk el esperesünknek öreg­korával s megfogyatkozott erőinek őszinte megvallásával indokolt lemondását. Úgy éreztük mindnyájan, hogy ezzel tartozunk annak, a ki 33 évi esperesi munkájával elvál­hatlanul összeforrott egyházmegyénkkel, annak minden gyülekezetével. Tisztességet adván ekként testi erejét s lelke lángját közöttünk s egyházmegyénk szolgálatában felemésztő tisztes öregnek, úgy intézkedtünk, hogy Takács József legidősebb lelkészi tanácsbíró kezébe tévén le a törvényben előírt elnöki teendőket, az esperesi adminiszt­ráczio teendők vitelével Kiss Zsigmond főjegyző bízatott meg. Ezután jó reménységek s elnöki szíves üdvözlés mellett iktatta be a közgyűlés Sándor István ós Silling Ede kecskeméti, illetve kiskunhalasi polgármestereket tanácsbírói hivatalukba, kik is lelkes örömmel ajánlották fel szolgálataikat egyházmegyénk számára. Egyházkerü­leti képviselőkiil Kiss Zsigmond abonyi, Patonay Dezső nagykőrösi lelkészek és Ádám György és Silling Ede vil. tanácsbírák küldettek ki. A különféle bizottsági jelentésekből csak a missziói bizottság jelentését emelem ki. Megállapíttatott a ken

Next

/
Thumbnails
Contents