Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-24 / 39. szám

A KERKAPOLY—BODOR-ALAPÍTVÁNY. * „Úgy akarván az isteni gondviselés, hogy az apa1 érzés örömeit ne élvezhessem s nővéreim sem hagyván maguk után utódokat, kívánom, hogy halálom után maradt vagyonom szegény gyermekek, különösen pedig szegény árvák javára szolgáljon." Ezekkel a szavakkal vezeti be végrendeletét a pápai kollégium volt híres professzora, később Magyarország pénzügyminisztere, Kerkapoly Károly. 1888 május 12-én kelt a végrendelet s Kerkapoly Károly 1891-ben, tehát egy negyedszázaddal ezelőtt halt meg. Emlékét nem őrzi semmi intézmény, csupán az Országos Protestáns Patronázs-Egyesület nevezte el róla dunaalmási szeretetházát, de az a nagy alapítvány, melylyel ő a saját nevét és forrón szeretett édes anyja nevét a legnemeseben megörökíteni akarta, még ma is a múmiák álmát alussza. Kerkapoly Károly vagyonát halálakor sok tartozás terhelte s az alapítvány kezelésére megbízást nyert m. kir. közoktatásügyi minisztériumnak kezedetben ezeknek a tartozásoknak a rendezésével kellett foglalkozni. Ezeknek a tartozásoknak a törlesztése czéljából azt rendeli Kerkapoly Károly, hogy elsősorban a budai részen levő ingatlanai eladassanak. Ennek megtörténte után pedig a vagyon jövedelmének VÖ része tőkésítendő, egy másik ötödével évről évre olyan községeket kell segélyezni, melyek kebelükben kisdedóvót, három ötödével pedig olyanokat, melyek a balatonfüredihez s a tótlipcseihez hasonló vagy azokkal rokon-szeretetházakat kívánnak állítani. Úgy az óvók, mint a szeretetházak nyelvének magyarnak kell lenni. „Zalamegyei birtokomat összes felszerelésével együtt egy szeretetház azonnali felállítására kívánom fordíttatni", mondja a végrendelet. Sajnos, az alapítvány kezelésénél a végrendelet intézkedései sem a végrendelet szelleme, sem a végrendelet szavai szerint nem tartattak be. Elmúlt immár egy negyedszázad a nagy alapító halála óta. Lassanként nem is tudjuk már, ki is volt a mi nagy Kerkapoly Károlyunk, csak azok, a kik az ö nemes eszméinek továbbfejlesztői, őrizői, állapítják meg fájdalommal, hogy az ő óhajtása mindeddig nem teljesült, árvák még az ő nagy alapítványából nem részesedtek, nincs árva, a ki őt, mint jótevőjét áldhatná. Kerkapoly vagyoni helyzete élte utolsó éveiben kissé összekuszálódott. Ha ő azt 1888-ban tudta volna, mennyi lesz 1891 végén a tartozása, talán másként intézkedett volna a tartozások fizetése tekintetében. Kétségtelen azonban az egész végrendelet szelleméből, hogy ő kisdedovókat és árvaházakat akart alapítani és támogatni és pedig minél előbb, sőt a kereki * Itt a vezetöhelyen közöljük ezt a „memorandumot", a mely érdekes kultúrtörténeti adat is. Kálvin-Szövetségünk is intézett beadványt ebben az ügyben a minisztériumhoz s hisszük, hogy rövid időn belül történik megfelelő intézkedés. 170 katasztrális holdas birtokot egy szeretetház azonnali felállítására rendelte. Az alapítvány kezelősége mindeddig nem állította fel ezt a szeretetházat, sőt, ha" jól tudjuk, annak felállítása iránt egyáltalán nem is tett lépéseket. Hogy miért van ez így, nem tudjuk, de kétségtelen, hogy a szeretetház felállításának az elmulasztása a végrendelet szellemével és betűjével is határozottan ellentétben van. Körülbelül két évvel ezelőtt sikerült összeállítanom a Kerkapoly—Bodor-alapítvány vagyoni állását. Ezt a kimutatást az alábbiakban közlöm a lap t. olvasóival: A becslések, melyeket a vagyon értékelésénél adtam, csak hozzávetőlegesek s így nem lehetnek irányadók, hogy miért, azt alább részletezni is fogom. A Kerkapoly—Bodor-alapítvány vagyona a következő ingatlanokból állott 1914 végén (azóta, úgy tudom, eladás nem történt): 1. A Gellérthegyen a Kelenhegyiúttól a Czitadelláig terjedő hegyoldal 5381., 4833. és 4841. sz. tkvi betét összesen 7605 70/100 •-öl, minimális érték 350,000 K. — 2. A Gellérthegyen a Mányoki-útnál öt darab parczellázott telek (5793. sz. tkvi betét) Összesen 1610 •-öl, minimális érték 200,000 K. — 3. AIX., Csillag-u. 2. sz. ház, melynek bruttó bérjövedelme 42,420 K = 600,000 K. — 4. A IX. ker., Vámház-körút 7. sz ház, melynek évi bruttó bérjövedelme 60,340 K = 600,000 K. — 5. A kereki pusztai birtok Mindszentkalla 150. sz. tkvi betét 179 kat. hold 643 •-öl, minimális érték 120,000 K. Összesen 1.870,000 K. — 1. 1914. év végén az alapítvány a kassai tápintézeti alapnak tartozott 323,611*74 K. 2. A vallásalapnak 40,768*41 K — 364,380-15 K. Minthogy az évi jövedelem a tartozások törlesztésére fordíttatott, azóta pedig két év telt el, ma a tartozás 200—250,000 K közt lehet. A tiszta vagyon tehát a másfél millió K-t meghaladja. Az értékek megállapítása a fenti kimutatásban, mint. említettem, a minimálisnál is alacsonyabb. 1. A Gellért-hegyi nagy telket a végrendelet intézkedései értelmében el kellene adni. Sajnos, az eladás, érdekében nem történt semmiféle intézkedés. Epen ellenkezőleg, az alapítvány kezelősége tűrte azt, hogy Budapes t székesfőváros az ingatlanra kisajátítási jogot kebeleztessen be, a nélkül, hogy a kisajátítási eljárást lefolytatná. Hét év óta megköti a telekkönyvi korlátozás az ingatlant, mely nem ad jövedelmet s a melynek eladása révén az. összes tartozásokat egyszerre ki lehetne fizetni. Egészen bizonyos, hogy hót év óta akadt volna és ma is akadna privát vállalkozó, ki a telket megfelelő árért megvenné. Nem kellene tehát az alapítvány kezelŐségének tűrni, hogy a főváros a kisajátítási jog feljegyzésével kivonja az ingatlant a forgalomból, a nélkül, hogy a kisajátítási eljárást lefolytatná. Ez olyan mulasztás, mely évi 15—20,000 K kamatveszteséget okoz az alapítványnak s azonkívül ürügyül szolgál az alapítvány