Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-10 / 37. szám

PROTESTÁNS EGYHAZId SKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX.. Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Marjay Károly, Patay Pál át., Sebestyén Jenő és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: „Vigyázzatok és imádkozzatok." Fiers Elek. — Vezérczikk: Egyházi megújhodásunk egy nagy kérdése. Ifj. Vidor János. — Második czikk: Mit tegyünk erdélyi testvéreinkért? —s —k. — Belföld: Kell-e a Lelkészegyesületnek kongresszust tartani? Egy ORLE-tag. A tolnai ref, egyházmegye közgyűlése. K. A felsö­baranyai ref. egyházmegye közgyűlése. B. L. Az alsóbaranya-bács-szlavóniai egyházmegye közgyűlése. (—n —r.) — Külföldi hirek: Németország. Anglia. Francziaország.— A mi ügyünk: Losonczi konferenczíánk. III. Dr. K. I. — Egyház. — Iskola. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. „Vigyázzatok ós imádkozzatok." Márk. 14. r. 38. v. Mindnyájunknak van egy végtelenül értékes kincse : az Istentől nyert lélek. Erre gondol Jézus, a mikor azt mondja: vigyázzatok. Márk 13. és 14. fejezetében ötször mondja az Úr: vigyázzatok. Jeruzsálem vesztét jósolja. Kő kövön nem marad... Hallani fogtok háborúkról, de azért ne féljetek. Földindulások lesznek, éhség és nyo­mor ; hatalmasságok omlanak porba... ne féljetek, csak vigyázzatok. Törvényszékre adnak titeket, gyűlöletesek lesztek az én nevemért... Ne aggódjatok, csak ügyel­jetek. vigyázzatok. E proféczia után Bethániába megy Jézus, baráti szívek szelíd körébe s míg ott egy hálás­szívű nő drága nárdus-olajjal kedveskedik, azalatt Júdás kialkussza a papoknál az árulás diját. Az utolsó vacsora búcsúünnepsége után a G-ecsemáné lombjai alatt elhang­zik az utolsó figyelmeztetés: vigyázzatok. Mire vigyázzatok? Mire vigyáznátok másra, mint arra a végtelenül nagy kincsre, a mely az emberi lélek. Nézzetek széjjel magatok körül. Ez a világ a forgandó­ság hazája. Fény és árny kergetik egymást, mosoly és fájdalom, himnusz és gyászének, gazdagság és nyomor egymás mellett járnak. Ebbe a kavargó, kráterek fölött járó, sistergő és zakatoló világba a teremtő Isten böl­csessége egyetlen nagy pozitívumot, egyetlen rendületlen tényt állított s azt akarta, hogy kaczagás és könnycsepp, bíbor és koldusrongy, béke és háború: mind-mind neve­lődésének, kifejlésének, tökéletessé lételének eszköze legyen. Mert azt várja tőle, hogy rendületlen szikla le­gyen, a mely virágos rétről és kopár hegyomladékból egyforma készséggel, egyforma lendülettel szárnyal a levegőégbe ... az örökkévalóságba ... Ez az ünnepélyes valóság nem más, mint az öntudatára eszmélt, önértékére ismert emberi lélek. Ennek szól ez a szívre nehezedően komoly intés : vigyázzatok. Örködéstek férfias és bátor legyen s ne úgy vigyáz­zatok, mint a kiket viziók gyötörnek s rettegés miatt nem jön a szemükre álom. Ez nem éberség volna, hanem álmatlanság, nem virtus lenne, hanem gyávaság. Vigyáznunk kell, hogy lelkűnkről le ne liorzsolód­janak égi származásának jegyei, el ne torzuljanak azok a vonások, melyek Isten képmására emlékeztetnek. Vi­gyáznunk kell, hogy lelkünk olyanná fejlődjék öröm nap­sugarában, szenvedés borújában, hogy az Elő Isten gyö­nyörűségét lelje benne. * Imádkozzatok! A míg a vigyázás főképen csak passzivitás, moz­dulatlanság, addig az imádkozás ennek épen ellentéte. De az. imát is vigyázásnak kell megelőznie. Őrködöm, hogy az élet útjain megőrizzem lelkem­nek tiszta ünneplő ruháját, hotTM" gyen bizalmam, fiúi ni a Mennyei Atya olyan szégyen ér, 7 atlan vendégét, a ki­erülsz ide, nincs né­kell, hogv tisztátalan méltóságérzetem mindenkor od; színe elé s ne kelljen félnem, mint az evangéliumi mennyegző . nek ezt mondták: Barátom, hogy ked mennyegzői ruhád! Vigyáznc ruhám miatt ne kelljen kerülnöm a Mennyei Atya házát. Az imádságról sok embernek igen hanyag fogalmai vannak. Sok ember úgy értékeli, uint a rossz fiú a gyer­meki kötelezettséget: csak akkor jut eszébe, hogy atyja is van s csak akkor ír haza, mikor fogytán van a zseb­pénze. Sok ember olyasminek nézi az isteni kegyelem és irgalom tárházát, mint a mentőegyesületet: akkor hívja, mikor baleset érte. Eleinte a tanítványok is úgy vélekedtek az imád­ságról, hogy az csak a bajba jutott, megszorult ember­nek alkalmi segélykiáltása (mindenesetre az is, de nem csak az). Első imájuk, midőn a viharzó tengeren így kiál­tottak fel: Uram, tarts meg minket, mert elveszünk —

Next

/
Thumbnails
Contents