Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-26 / 13. szám
PROTESTÁNS EGYHAZIcsISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : Kováts István dr. tíelsó munkatarsak : Böszörményi Jenő, Marjay Károly, Patay Pál dr., Sebestyén Jenő és Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: !) korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolezad oldal 5 K. PA.UTALOM. Az Élet Könyvéből: Látomás — valóság. Marton Lajos. — Vezérczikk: A református jogakadémiákért. Dr. Kováts Andor. — Táreza: Istenem. Osváth Eszter. Rajzok. Kiss Géza. — Belföld: „Senki gyermekei." Túri Károly. A gyermekmenhely telepeinek szervezése. Dr. Tóth Lajos. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Látomás — valóság. János Apok. VI. 1-8. Ez a csodálatos könyv a maga idejében Krisztus visszajövetelét s a világ átalakulását várta ós hirdette és ennek előjeleiként rémes és szertelen víziókat örökített meg szörnyű csapásokról, melyeknek az akkori világot megtérésre kellett volna indítani, de még sem indíthatták. E víziók általában idegenszerűen hatnak ránk, kik attól a világtól térben, időben és felfogásban messze esünk. De íme, az idők rémületes fordulása újra közel hozott minket az Apokalipszisz most megismert látomásához, melynek megvolt a vonatkozása úgy Jézus eszkhatologikus beszédeire (Mt. 24.6-8-)? m in t bizonyos akkori történeti eseményekre, de mintha csak napjainkban valósulna meg. Négy lovast léptet föl előttünk. Az első fehér lovon, íjjal ós koszorúsán jön, mint győző és hogy győzzön. Ráismerünk a szimbolikus alakban a Győzelemre, a Victoriára, mely elől jár, de végig megmarad. A második tűzveres lovon jár, nagy karddal s elveszi a békességet a földről s öldöklést áraszt arra. Ez a Háború, mely tűzzel-vassal pusztít s fellépésében tulaj donképen a legelső. Utána következik harmadiknak egy fekete lovas, mérleggel kezében, hogy kimérje a szűken levő búzát, melyből egy liter egy dénár, vagyis körülbelül 36 fillér, holott előbb egy vékával adtak ennyi pénzért; árpából meg három liter egy dénár, a mi szörnyű drágaság, sőt éhínség jele, melyet e fekete lovas szimbolizál. De e szűkség az olajban, mely keleten zsiradékul szolgált és a borban, mely csupán luxuszczikk volt, nem mutatkozott. Utoljára jelenik meg sárga lován a Halál az Alvilág kíséretében, hogy a föld negyedrészén a háborún és éhségen kívül még pestissel és vadállatok által is pusztítsák az emberiséget. Ezek és hasonló csapások megtérésre szóló felhívások voltak az akkori világhoz, miként egykor az egyiptomi 10 csapás a fáraóhoz. Olyan viíágfelfordulásban élünk, mely ezeket a csapásokat most ránk hozta. Több mint másfél éve dúl a legborzasztóbb háború: czivilizált népek irtó és gyűlölködő harcza egymás ellen a pusztítás minden eszközével, A szörnyű lovas végig száguldott a világon veres lován s beláthatatlan időre elvette annak békességét. Nyomában jár sárga lován és öldököl fegyverrel és a nyavalyák minden nemével a halál. Sőt már a fekete lovas éhínség is fenyegeti a még életben maradtakat. Mérlegén kiméri napi eledelünket, melynek ára, ha nem éri is el még az Apok. VI. 6-ót, már mintegy háromszorosa a réginek és e drágaság olajunkat (zsírunkat) és borunkat sem hagyja érintetlenül. E háború minden csapásával együtt egy nagy megpróbáltatás mirajtunk is. Gyakran használt hasonlat a bibliában, hogy miként az érczeket a tűz, úgy próbál meg minket a szerencsétlenség: nemzeteket és azoknak különböző rétegeit és egyebüt. Már is látjuk a háború nagy tüzében a régi értékek nagy átértékelődését. Új, vagy régen elrejtett erők ós elemek törtek és törnek felszínre s ki-, vagy leszorítják a régieket. Elterjedt jelszavak, elméletek, előítéletek, szimpáthiák ós antipáthiák buktak meg, mint tévedések s adtak helyet másoknak, melyek vajha egyszersmind jobbak is lennének ! Örömmel állapítom meg, hogy a próbát eddig, általában szólva, kibírtuk s a magyar nemzetnek is oly értékei törtek felszínre, az egész világ szemei elé e borzasztó megpróbáltatásban, melyek nem egy elalélt, kimerült, hanem új és szebb életre, nagyobb és dicsőbb jövőre hivatott nemzet erőnyilvánulásai. A magyar vitézség, politikai érettség, önfeláldozó hűség és kötelességtudás az egész világot meglepte s máris teljesült a költő