Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1916 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-05 / 10. szám
ötvenkilenczedik évfolyam. 10-ik száTt) Budapest, 1U16. márczius 5. PROTESTÁNS EGYHAZIÉSISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztők: pálóczi Horváth Zoltán dr. és Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Marjay Károly, Patay Pál dr., Sebestyén Jenő és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, Degyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Ve^érezikK: : Fölhívás gyülekezeteink lelkészeihez és presbiterumaihoz ! A Kálvin-Szövetség. — Második ezikk : A nöképzés érdekében. Dr. Lénárd Jenöné. — Tárcza: Usryan hol az Isten ? Józan Ignácz. Rippl Irénke. — Belföld : Képek a Betheada-kórházból. I. Nyáry Ilona. — Külföldi hírek. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. FÖLHÍVÁS GYÜLEKEZETEINK LELKÉSZEIHEZ ÉS PRESBITÉRIUMAIHOZ! Mindannyian érezzük, hogy a nagy világháború után nemzeti életünknek is meg kell újulnia. Ebből a nagy megújulási munkából a nemzetünk életével a múltban is olyan szorosan eggyéforrt magyar ref. egyházunknak is ki kell vennie a maga részét, ha a jövőben is számottevő tényező akar maradni. A megújuló nemzeti élettel együtt egyházi életünknek is meg kell újulnia. Ezt a megújítást munkálja immár nyolczadfélév óta Szövetségünk, mely Kálvin nevét írta zászlajára s azt a nagy czélt tűzte maga elé, hogy segít a magyar kálvinizmust régi fényébe visszavarázsolni a szó, a toll s a munkálkodó hit fegyvereivel. Ezt a megújulást egyfelől a lelki megújhodás, másfelől az anyagi megizmosodás, végül a külföldi testvéregyházakhoz fűző kötelékek erősítgetése révén munkálja. Mind a három téren, alig néhány évi munkásság után is, maradandó sikerekre mutathat Szövetségünk. Ennek a megújulásnak útjait volt hivatva közelebbről megvilágítani januári konferencziánk is, melyre mintegy száz lelkész jött össze az ország minden részéből. A jelenlévők lelkében erős vágy érlelődött meg az iránt, hogy ezeket a nagy hiányt pótló konferencziákat évről évre meg kell újítanunk lelkészeink és érdeklődő világi vezetőférfiaink számára. A jelenlévők kívánságára azt is elhatározta Szövetségünk választmánya, hogy a konferenczián elhangzott értékes előadásokat megörökítjük és az emlékkönyvet minden rendes tagunknak, a kik 1914-iki tagsági díjaikat befizették, az újonnan belépőknek is ingyen megküldjük (míg mások 3 K-ért szerezhetik meg). E mellett az az elhatározás is megérlelődött lelkünkben, hogy nyaranként az ország más-más kies helyén, kis nyári üdüléssel egybekötött, összejöveteleket is rendezünk kizárólag lelkészeink számára. Az első ilyen összejövetel 1916 júliusának első hetében lesz a Losoncz városának közvetlen közelében lévő hatalmas erdőben. Ilyen irányú munkásságunk mellett a már meglévő egyházmegyei és helyi Kálvin-Szövetségek fokozottabb arányú szervezését is munkába vesszük. E végből Fiers Elek s.-lelkész, volt ref. tanító személyében utazótitkárt állítottunk be. Hisszük, hogy nemsokára egy másodikat is alkalmazhatunk. Utazótitkárunk készséggel és díjmentesen keres föl a rendelkezésére álló időben minden lelkészt, a ki azzal a kívánsággal fordul hozzá, hogy akár templomi prédikáczió keretében, akár külön előadásban ismertesse Szövetségünk czéljait. (Ily irányú fölszólalások IX., Ráday-utcza 28 szám alá intézendők.) A háború diadalmas befejezése a legsötétebb színben látók számítása szerint se lehet már nagyon messze. Azok a véreink, a kik annak tüzéből megtisztulva: erősebb hittel, bízóbb reménységgel és mélyebb szeretettel térnek vissza, más életet kívánnak látni idehaza is. Ennek a komolyabb és tartalmasabb életnek a megteremtésén készséggel fáradoznak majd ők is lelkipásztoraik oldalán. Másfelől a háború idehaza is sok sebet ütött. Ezeket is gyógyítgatnunk kell. A teendők sokasága kiált felénk mindenünnen. A teendők nagy tömkelegében testvéries megértéssel kell keresnünk a legczélravezetőbb útakat. Ezt akarja a Kálvin-Szövetség is. Erős a hitünk, hogy a harmadfélmilliónyi kálvinistaságban van annyi erő, hogy saját erejéből, a nélkül, hogy jobbra vagy balra * tekintgetne, megtalálhatja ezeket az útakat és elindulhat ezeken. A kálvinizmus önálló világnézet, mely kikristályosodott rendszerével ellenkező alapokon nyugvó irányzatokkal való szövetkezést, ezzel járó megalkuvást és elszíntelenedést nem tűr. Az ilyenfajta szövetkezések keresésére az sem lehet ok, hogy mi, magyar kálvinisták, egymagunkban kevesen vagyunk. Erős hittel vallanók akkor is, ha a világháború nem tanított volna is meg erre, hogy nem a számbeli, hanem az erkölcsi fölényben van az erő. Be