Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-14 / 7. szám

nélkül erről a konferencziáról. De a legtöbbet talán mégis azok láttak, legnagyobb tapasztalatokat azok szereztek, a kik együttes imádkozásokkal és még több magános imádsággal készítették elő a konferencziát. Ez az a nagy tapasztalat, hogy minden munkának, de különösen minden keresztyén munkának a sikere arányban áll az érte felhangzott imádságoknak nem is a számával, hanem őszinte szívből fakadó voltával. Az én tapasztalatom is ez volt: „Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! azt mondja a seregeknek Ura". Tildy Jolán. A MI ÜGYÜNK. Kálvin-Szövetségünk f. hó 18-án este 6 órakor a Ráday-utczai díszteremben estélyt rendez a következő tárgysorozattal: 1. Ének, Ima. 2. Petri Elek egyházker. főjegyző megnyitóbeszédet mond. 3. Fröhlich Dóra énekel, zongorán kíséri id. Victor János. 4. Bernát István dr. elnök előadást tart A háború tanulságai és népünk czímen. 5. Losonczi Lajos: Andante cantabile, Reissiger C. G.: Rondo (allegro motto), előadják : Losonczi Lajos hitoktató lelkész hegedűn, Losonczi Gyula hitoktató lelkész gordonkán, Losonczi Lajosné zongorán, Losonczi Gyuláné harmóniumon. 6. Költeményeiből felolvas Osváth Eszter főv. tanárnő. 7. Szövetségünkről: dr. P. Horváth Zoltáu titkár. 8. Szaval Fiers Elek theologus. 9. Ének. Belépő díj nincs. Előlépés. Örömmel jelentjük, hogy iigyv. titkárunk és lapunk társszerkesztője pálóczi Horváth Zoltán dr. főhadnagy lett. Most a keleti pályaudvaron teljesít terhes szolgálatot. IRODALOM. 100,000 példány. A Harmatcseppekből, mint mult számunkban jeleztük, a 8-ik tízezer példány már fogytán volt. Most újabban húszezer példányt nyomattunk. Ebben a kiadásban van egynéhány új részlet, úgymint: Ima ós beszéd elesett bajtárs temetésénél. Levél a hadbavonultakhoz és sebesültekhez. Ez a kis imafüzet különösen a hadba és harcztérre vonulók számára a legalkalmasabb. Napról napra mennek katonáink a harcztérre. Lelkésztársaink gondoskodjanak arról, hogy egy se menjen el e nélkül az útravaló nélkül. A mostani rossz postai viszonyok mellett sürgősség esetén leghelyesebb távirati megrendelést intézni a Ref. lelkészi hivatalhoz (IX., Kálvin-tér 8). Az „Igaz Gyöngyök" januári száma vonzó, építő tartalommal jelent meg. Ez is nagyon alkalmas sebesült katonáink közötti szétosztásra. A kik ez ügyet szívükön hordják, forduljanak megrendelésükel a szerkesztőhöz, Takaró Géza ref. lelkészhez Budapest, X., Ihász-u. 15. A Prot. Szemle 1-ső száma a következő tartalommal jelent meg: I. Czikkek. Kiábrándulás. R. L Megjegyzések a vallás lélektanához. Ravasz László. H. Józseí és Szilágyi Sámuel tiszántúli superintendens. R. Kiss István. II. Szemle. Számadás. Aleph. III. Irodalmi szemle. A vallástörténeti kutatások legújabb iránya: jellemzése és irodalmi szemléje. Varga Zsigmond. A reformáczió és a kultúra viszonyának kérdéséhez. Révész Imre. IY. Apró kritikák. V. Jelek és magyarázatok. A Magyar Könyvtár sorozatában (750—753) két aktuális érdekű füzet jelent meg. A modern háború eszközei és Ausztria és Magyarország hadereje czímen. Ajánljuk őket olvasóink figyelmébe. Beköszöntő. Szelényi Ödön, a pozsonyi ev. theol. akadémia tanára vette át a Theol. Szaklap szerkesztését. Beköszöntőjéből néliány részletet adunk. „A „Theol. Szaklap" a folyó évvel új szerkesztőség vezetése alá került. E változás kötelességünkké teszi, hogy a theol. tudomány művelőit és barátait programmjáról röviden tájékoztassuk. Ha a theologiát igazán tudománynak tartjuk, úgy e programúinak csak egyetlen egy gerinczgoudolata lehet: a tudományos vizsgálat szabadságának feltétlen tisztelete. A vizsgálat szabadságának a theologia s egyházi élet minden ágában érvényesülnie kell az írástól fogva a gyakorlati munkásság problémáinak mezejéig. A történelmi jelenségek, nagy alakok sem élvezhetnek bírálatmentességet, hiszen valódi értékök és nagyságuk épen a vizsgálat es kritika tükrén át látszik igazán; még az előforduló foltok, fogyatkozások is a kiválóság kiemelésére szolgálnak. E tudományos elvből vas szigorúsággal folyik a vizsgálat elfogulatlansága, tárgyszerűsége, a mit tudományos munkában fülcsiklandozó stilformákért feláldozni nem szabad. A meggyőzésnek, megértetésnek legegyszerűbb eszköze a világosság, a féléreértést nem tűrő szabatosság, a mely a tudományos stílusnak, ha egyúttal kiérezzük belőle az író és kutató önzetlen szeretetét tárgya és az igazság iránt, oly szépséget ad, mely az olvasók lelkét önkéntejenül lebilincseli és mellékes szempontok követése alól felszabadítja, E komoly, tárgyias hangnak kell érvényre jutnia a tudományos polémiában is. A Theol. Szaklap egyéb egyetemes érdekű feladatok mellett különös gondot fordít a magyar theologiai irodalomra, történetére, fejlődése irányaira s jelen állapotára is. Ez a munka a mi sajátlagos feladatunk; ezt helyettünk, magyar theologusok helyett senki más el nem végzi. Nemcsak a mult mezején tarlózunk a magyar theol. irodalom emlékei után, hanem a jelenben is meg fogunk látni minkísérletet, a melyben komoly tudományos törekvés tükrözik. Nem szegődünk egyetlen párt szolgálatába sem, mert ez is gátolná a vizsgálat szabadságát. Tiszteljük mindenkinek tudományos meggyőződését, megbecsüljük munkája eredményét s a harezban álló argumentumok csatája felett ott kell lebegnie a tudományos igazság minden ellentétet kiegyenlítő szeretetének s a munkatárs megbecsülésének, még tévedésében is. Bizalommal, szeretettei hívjuk a reformáczió egyházaiból a theol. tudomány barátait a közös munkamezóre: nem egymást ítélni, hanem egymást megérteni. Hisszük, hogy Isten kegyelme megáldja, gyümölcsözővé teszi ily szent feltétellel s akarattal kezdett munkánkati Mi is mondjuk: Úgy legyen! A „Belmisszió" január—februári száma a következő tartalommal jeient meg: A „Belmisszió" jövő évi munkaprogranimja. A szerkesztő. Tábori és kórházi lelkigondozás s jelenlegi háborúban. B. M. A gyermekvédelemről. Paulik János. A belmisszió tanítása a theologiai akadémiákon. Mayer Endre. Jelentés a Bányakerület területén levő fogházakban, börtönökben, fegyházakban letartóztatott és javítóintézetekben elhelyezett ág. hitv. evangélikusok lelkigondozásáról. Bodelschwingh. Wallrabenstein Jakab. Belmisszió munkásság Stuttgartban. Adorján Ferencz. Nehéz sebesült imája. Sírnál. (Költemények.) Sántha Károly. Néhány szó a falun tartani szokott vallásos estélyekről. Hírek és irodalom. Előfizetés egész évre négy kor. Kiadja a Luther-Társaság (VIII., Szentkirályi-u 51.).