Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-14 / 7. szám

nélkül erről a konferencziáról. De a legtöbbet talán mégis azok láttak, legnagyobb tapasztalatokat azok szerez­tek, a kik együttes imádkozásokkal és még több magá­nos imádsággal készítették elő a konferencziát. Ez az a nagy tapasztalat, hogy minden munkának, de különösen minden keresztyén munkának a sikere arányban áll az érte felhangzott imádságoknak nem is a számával, ha­nem őszinte szívből fakadó voltával. Az én tapasztalatom is ez volt: „Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! azt mondja a seregeknek Ura". Tildy Jolán. A MI ÜGYÜNK. Kálvin-Szövetségünk f. hó 18-án este 6 órakor a Ráday-utczai díszteremben estélyt rendez a következő tárgysorozattal: 1. Ének, Ima. 2. Petri Elek egyházker. főjegyző megnyitóbeszédet mond. 3. Fröhlich Dóra éne­kel, zongorán kíséri id. Victor János. 4. Bernát István dr. elnök előadást tart A háború tanulságai és népünk czímen. 5. Losonczi Lajos: Andante cantabile, Reissiger C. G.: Rondo (allegro motto), előadják : Losonczi Lajos hitoktató lelkész hegedűn, Losonczi Gyula hitoktató lel­kész gordonkán, Losonczi Lajosné zongorán, Losonczi Gyuláné harmóniumon. 6. Költeményeiből felolvas Osváth Eszter főv. tanárnő. 7. Szövetségünkről: dr. P. Horváth Zoltáu titkár. 8. Szaval Fiers Elek theologus. 9. Ének. Belépő díj nincs. Előlépés. Örömmel jelentjük, hogy iigyv. titkárunk és lapunk társszerkesztője pálóczi Horváth Zoltán dr. fő­hadnagy lett. Most a keleti pályaudvaron teljesít terhes szolgálatot. IRODALOM. 100,000 példány. A Harmatcseppekből, mint mult számunkban jeleztük, a 8-ik tízezer példány már fogytán volt. Most újabban húszezer példányt nyomattunk. Ebben a kiadásban van egynéhány új részlet, úgymint: Ima ós beszéd elesett bajtárs temetésénél. Levél a hadbavonul­takhoz és sebesültekhez. Ez a kis imafüzet különösen a hadba és harcztérre vonulók számára a legalkalmasabb. Napról napra mennek katonáink a harcztérre. Lelkésztár­saink gondoskodjanak arról, hogy egy se menjen el e nélkül az útravaló nélkül. A mostani rossz postai viszo­nyok mellett sürgősség esetén leghelyesebb távirati megren­delést intézni a Ref. lelkészi hivatalhoz (IX., Kálvin-tér 8). Az „Igaz Gyöngyök" januári száma vonzó, építő tartalommal jelent meg. Ez is nagyon alkalmas sebesült katonáink közötti szétosztásra. A kik ez ügyet szívükön hordják, forduljanak megrendelésükel a szerkesztőhöz, Takaró Géza ref. lelkészhez Budapest, X., Ihász-u. 15. A Prot. Szemle 1-ső száma a következő tarta­lommal jelent meg: I. Czikkek. Kiábrándulás. R. L Megjegyzések a vallás lélektanához. Ravasz László. H. Józseí és Szilágyi Sámuel tiszántúli superintendens. R. Kiss István. II. Szemle. Számadás. Aleph. III. Irodalmi szemle. A vallástörténeti kutatások legújabb iránya: jellemzése és irodalmi szemléje. Varga Zsigmond. A reformáczió és a kultúra viszonyának kérdéséhez. Révész Imre. IY. Apró kritikák. V. Jelek és magyarázatok. A Magyar Könyvtár sorozatában (750—753) két aktuális érdekű füzet jelent meg. A modern háború esz­közei és Ausztria és Magyarország hadereje czímen. Ajánljuk őket olvasóink figyelmébe. Beköszöntő. Szelényi Ödön, a pozsonyi ev. theol. akadémia tanára vette át a Theol. Szaklap szerkesztését. Beköszöntőjéből néliány részletet adunk. „A „Theol. Szaklap" a folyó évvel új szerkesztőség vezetése alá került. E változás kötelességünkké teszi, hogy a theol. tudomány művelőit és barátait programmjáról röviden tájékoztassuk. Ha a theologiát igazán tudománynak tart­juk, úgy e programúinak csak egyetlen egy gerincz­goudolata lehet: a tudományos vizsgálat szabadságának feltétlen tisztelete. A vizsgálat szabadságának a theologia s egyházi élet minden ágában érvényesülnie kell az írástól fogva a gyakorlati munkásság problémáinak mezejéig. A történelmi jelenségek, nagy alakok sem élvezhetnek bírálatmentességet, hiszen valódi értékök és nagyságuk épen a vizsgálat es kritika tükrén át látszik igazán; még az előforduló foltok, fogyatkozások is a kiválóság kiemelésére szolgálnak. E tudományos elvből vas szigorúsággal folyik a vizsgálat elfogulatlan­sága, tárgyszerűsége, a mit tudományos munkában fül­csiklandozó stilformákért feláldozni nem szabad. A meg­győzésnek, megértetésnek legegyszerűbb eszköze a vilá­gosság, a féléreértést nem tűrő szabatosság, a mely a tudományos stílusnak, ha egyúttal kiérezzük belőle az író és kutató önzetlen szeretetét tárgya és az igazság iránt, oly szépséget ad, mely az olvasók lelkét önkén­tejenül lebilincseli és mellékes szempontok követése alól felszabadítja, E komoly, tárgyias hangnak kell érvényre jutnia a tudományos polémiában is. A Theol. Szaklap egyéb egyetemes érdekű feladatok mellett különös gon­dot fordít a magyar theologiai irodalomra, történetére, fejlődése irányaira s jelen állapotára is. Ez a munka a mi sajátlagos feladatunk; ezt helyettünk, magyar theo­logusok helyett senki más el nem végzi. Nemcsak a mult mezején tarlózunk a magyar theol. irodalom em­lékei után, hanem a jelenben is meg fogunk látni min­kísérletet, a melyben komoly tudományos törekvés tük­rözik. Nem szegődünk egyetlen párt szolgálatába sem, mert ez is gátolná a vizsgálat szabadságát. Tiszteljük mindenkinek tudományos meggyőződését, megbecsüljük munkája eredményét s a harezban álló argumentumok csatája felett ott kell lebegnie a tudományos igazság minden ellentétet kiegyenlítő szeretetének s a munkatárs megbecsülésének, még tévedésében is. Bizalommal, szere­tettei hívjuk a reformáczió egyházaiból a theol. tudomány barátait a közös munkamezóre: nem egymást ítélni, ha­nem egymást megérteni. Hisszük, hogy Isten kegyelme megáldja, gyümölcsözővé teszi ily szent feltétellel s aka­rattal kezdett munkánkati Mi is mondjuk: Úgy legyen! A „Belmisszió" január—februári száma a követ­kező tartalommal jeient meg: A „Belmisszió" jövő évi munkaprogranimja. A szerkesztő. Tábori és kórházi lelki­gondozás s jelenlegi háborúban. B. M. A gyermekvéde­lemről. Paulik János. A belmisszió tanítása a theologiai akadémiákon. Mayer Endre. Jelentés a Bányakerület területén levő fogházakban, börtönökben, fegyházakban letartóztatott és javítóintézetekben elhelyezett ág. hitv. evangélikusok lelkigondozásáról. Bodelschwingh. Wall­rabenstein Jakab. Belmisszió munkásság Stuttgartban. Adorján Ferencz. Nehéz sebesült imája. Sírnál. (Költe­mények.) Sántha Károly. Néhány szó a falun tartani szokott vallásos estélyekről. Hírek és irodalom. Előfizetés egész évre négy kor. Kiadja a Luther-Társaság (VIII., Szentkirályi-u 51.).

Next

/
Thumbnails
Contents