Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-05 / 36. szám

II. Móz. 23.20-22. — Minden javunkra van. Róm. 8.28. — Isten kegyelmével! L Kor. 15.io. — Az istenes lélek csodás dolgokat müvei. Józs. 10.14. — Hűség kevésen, sokon. Luk. 15.10. — légy hü mindhalálig! Jel. 2 10.— A szidalmak, hazugságok és háborgatások között. Máté 5.11. — Szeressétek ellenségeiteket! Máté 5.13-45 — A foglyok. Dán. 1. (A tüzes kemenczében. Dán. 3.; Az oroszlánok vermében. Dán. 6.) — A foglyok hazatérése. Zsolt. 126.i_2. — Keresztyén együttérzés. Róni. 12.i5-ie. - Az erős közösség. I. Kor. 12.28- — Az áldozat összekapcsol. 11. Tim. ii_i3. — Egymás terhét hordozzátok! Gal. 6.2

. — Bölcseség a gonosz időkben. Ef. 5.15-17. — Isten szeretete a szenvedések közepette is. Róm. 8.35-39. — A szeretet mint érzület. I. Kor. 13.i_8a- — A szeretet mint tett. 1. Ján. 3.i3_i8. — Múló szenvedés — örök dicsőség. II. Kor. 4.1

7

. — A szenvedés nevelőeszköz. Zsid. 12.5-15. — A szenvedés dicsőség. II. Kor. 11.is. 23-30. — A szenvedés boldogság. Máté 5.10-12. — A szenvedés istentisztelet. I. Péter 3.i3_i8. — Az ember vetése és aratása. Gal. 6.7_io. — Bús vetés — víg aratás. Zsolt. 126.5-6- Aratási öröm nehéz időkben. Filipp 4.4_5a

. — A harczos búcsúja. Zsolt. 121. — Nyilak a hős kezében. Zsolt. 127.4

. -— A keresztyén harczos fegyverzete. Ef. 6.13-17. —- Hősök akarunk lenni! Ján. 11.45-53. (Jáu. 12.24-j — Őrállás. Hab. 2.r

— A tartalékok. II. Móz. 17.8-13. — Kitartással küzdjünk! Zsid. 12.!. — Rendíthetetlen kitartás. Ezs. 40.31. — A mindvégig való kitartás. Máté 24.13. — Legyőzhetetlenül. II. Kor. 12.io- — Világgyözés. Ján. 16.33b. — Világ győző erő. I- Ján. 5.4-5- — Győzelmes léleksereg. Jel. 7.9-14. — Az új világ. II. Péter 3.10-15. — Isten kikutathatatlan bölcsesége. Róm. 11.33-36. Legközelebb alkalmi beszédtárgyakat és más anyagot is közlünk. " [v.) Katonáinkért — a közönséghez! A ki nyitott szemmel jár Budapest niellékutczáin, az nemcsak a gyalogjárókon sokszor czéltalanul ődöngő katonákat veszi észre, hanem meglátja azokat is, a kik a korcsmákba, lebujokba s még ezeknél is rosszabb helyekre járva, pénzt, erőt, egészséget pazarolnak el ós ezzel csökkentik hadképessógüket. A kinek volt érző szive s résztvevő szava ezekhez a katonákhoz s figyelmeztette őket e veszedelemre, igen kevés esetben talált visszautasításra. A legtöbb esetben szinte panaszként (tán inkább vádként) azt hallotta tőlük : „Mennénk mink máshová is, de hová? Valahol csak el kell tölteni az időt". A Budapesti Ref. Keresztyén Ifjúsági Egyesület és az Ifjúsági Keresztyén Egyesületek Szövetsége megértvén mindazt, a mit ez a válasz jelent, 1914 deczember hó 19-én az előbbinek a Ferencz-körúton levő helyiségeit megnyitották a fentjáró sebesült és a kiképzés alatt lévő katonák előtt. S a katonák, miután találtak „más helyet" is, felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül olyan számban átogatták az ilymódon létrejött „Budapesti Katona-Otthon"-^ hogy az egyesület kénytelen volt a VIII., Főlierczeg Sándor-utcza 28. sz. alatt tágasabb helyiséget bérelni s azt a Ferencz-körúton szerzett tapasztalatai alapján anyagi erejéhez képest berendezni. Átlag 80—100 katona látogatja naponta ezt az otthont. A vezetőség arra a tapasztalatra jutott, hogy különösen szocziális, kulturális és morális tekintetben szolgál igen nagy mértékben katonáinknak. Ilyen körülmények között érthető, hogy eddig mintegy 20,000 katona kereste fel a Budapesti Katonaotthont, de érthető az is, hogy az egyesület vezetősége elhatározta, hogy ezt az otthont — a Németországban már évtizedek óta áldásosán működő Katonaotthonok mintájára a béke idejére is állandósítani fogja. Ez elhatározásra való eljutásban döntő szerepe volt az otthon eddigi működése közben szerzett tapasztalatoknak, de lényeges része volt a jövendőjéhez fűzött reményeknek is-Reméljük, hogy általa melegebbé tudjuk tenni nemcsak a legénység és altisztek közötti viszonyt, de a katonaság és a polgári társadalom közti barátságot is megteremtjük. Reméljük, hogy működése folytán gyökeret ver a polgári társadalomban ez a nézet, mely a katonát nemcsak a kebeléből kiszakított, de oda vissza is térő embertársának fogja tekinteni, a kinek a fegyveres szolgálatban eltöltött ideje és ezen idő alatt szerzett erkölcsi és világfelfogása semmiképen sem lehetnek közömbösek rája nézve. Reméljük, hogy otthonunkban a katonák szabad idejét annyira kellemessé tudjuk tenni, hogy ezáltal már eleve kedves vonásokat viszünk bele abba a képbe, a melyet minden magyar ifjú a katonaéletről magának rajzol. Az egyesület vezetősége, hogy minél több katonának tegye lehetővé ennek az abszolút felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül működő szeretetteljes szolgálatnak ez élvezetét, elhatározta, hogy a polgári és a katonai felsőbb társadalom úgy férfi-, mint női tagjaiból különálló szervezetet létesít a Budapesti Katonaotthon fennállásának biztosítására. Felszólítja e társadalom tagjait, hogy méltányolván katonáink önfeláldozását, mint a Budapesti Katonaotthon védnöki karának, úri, háziasszonyi és nagybizottságának tagjai vegyenek részt anyagi áldozataikkal és erkölcsi támogatásukkal az Otthon munkájában. Hisszük, hogy olvasóink nem fognak elzárkózni emez igazán praktikus keresztyén munkát végző ifjúsági egyesület kórósének teljesítésétől s ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy állandósuljon hazánkban a legelső magyar Katona-Otthon. Levél a szerkesztőhöz. Nagytiszteletű Szerkesztő úr! „Holt ponton az iratterjesztés" cz- értesítésre ós az abban foglalt javaslatokra nézve, tökéletesen egyet értek; nem kell sajnálni a pénzt. Ha szegényebbek le-