Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-17 / 3. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 3. szám. pagálja! Los von Rom — de Szentpétervár felé, szóval a pánszlávizmus karjaiba! így lesz a vallási mozgalmak spanyolfala mögött nemzetiségi izgatás. S hogy ez külsőleg is impozáns legyen, Prágában, ugyanazon a téren, a hol a Husz-emlékmű és más annyi vérrel öntözött emlék áll, egy gyönyörű orosz templomot is építettek a Los von Rom-mozgalom külső támogatására. Prágából újra Bécsbe mentem s a hadügyminisztériumban szóbeli jelentést tettem utam első részén tett tapasztalataimról és, mint a konventhez benyújtott jelentésemben is hangsúlyoztam, új tábori lelkészek kinevezését is sürgettem. Hogy lesz-e eredménye, nem tudom. De miután azt hallom, hogy a dolgot gróf Tisza István veszi a kezébe, remélhetőleg hamar eljön a megoldás. Sebestyén Jenő. NEKROLOG. BÍRÓ PÁL. 1841—1914. Értékes és érdekes élet világa lobbant utolsót a sírjába tért ó-év végén, a szeretet ünnepén. Bíró Pál honvédelmi nyug. miniszteri tanácsos végezte be munkásságban, sikerekben, fordulatokban gazdag földi életét 1914 decz. 26-án, Keszthelyen. A boldogult a magát önerején felküzdő régi kálvinista diák jellegzetes példaképe volt. Hódmezővásárhelyen 1841-ben született, mint szegénysorsú nemesi család sarja. Tanulói pályáját szülőföldjén s a nagyhírű nagykőrösi főgimnáziumban és Debreczenben mindvégig kitűnő bizonyítványokkal elvégezvén, mint akadémikus rektor három évet töltött helyettes lelkészi szolgálatban Bács-Bodrog vármegye egyik községében. Az alkotmányos élet bekövetkeztével Pest vármegye pesti járásának esküdtje lett és letette az ügyvédi vizsgát. Ez időben értékes dolgozatai jelentek meg a Prot. Egyházi és Iskolai Lapban; a Vasárnapi Újságban a „nazarénusokról" megjelent tanulmánya pedig főleg egyházi körökben nagy feltűnést keltett. Majd a fővárosi lapokban (Ellenőr, Hon, stb.) közzétett szakszerű katonai czikkeivel annyira magára vonta Lónyay Menyhért gróf, akkori miniszterelnök és honvédelmi miniszter jóakaratú figyelmét, hogy az őt lapjánál, a „Korunk"-nál munkatársul alkalmazta, 1872-ben pedig a honvédelmi minisztériumhoz fogalmazó gyakornokul nevezte ki. Fényes tehetsége, vasszorgalma gyors egymásutánban szerezte meg részére a különböző rangfokozatokat s 1888 decz. 29-én miniszteri tanácsos és az elnöki osztály vezetője s Fejérváry Géza báró jobbkeze lett. Bíró szakértelme hozta létre a legnagyobb részben mindama törvényeket, melyek a honvédelmi minisztériumból a lefolyt húsz év alatt kikerültek. A népfelkelésről szóló törvény — melynek az életbe átvitelét még megérte —- s annak nagy tanulmányra valló indokolása Biró Pál egyik legfontosabb alkotása. Értékes úttörő munka a honvédelmi minsztérium számára kidolgozott kétkötetes Szolgálati Szabályzata, mely ma is érvényben van s bizonyára még sokáig elismerést szerez Bíró nevének. 1891-ben adta ki hivatalos adatok alapján „A honvédelmi minisztérium működése az 1877—1890. években" czímű két kötetes nagy forrásmunkáját, mely a honvédség nagv hivatását emeli ki s melyet a király is elismeréssel fogadott. Úgy hivatalában, mint irodalmi téren szerzett érdemei elismeréséül sok kitüntetésben volt része. Ue minden ércznél és kitüntetésnél maradandóbb emléket állított Ő magának jellemének szép vonásaiban. Szerénysége, szíves, megnyerő modora, derült víg kedélye becsülést és szeretetet vívtak ki számára; a hozzá forduló kis emberek ügye-baja iránti atyai jóakarata pedig áldásban tartja fenn emlékezetét. Exponált helyzete, hivatalában sokszor túlhajtott szellemi munkássága azonban megtámadta idegrendszerét, aláásta egészségét, azért 1906-ban a jól megérdemelt nyugalomba vonult vissza és a Magyar Tenger szépségeiben keresett fáradt testének, lelkének üdülést a kies Keszthelyen, a hol 22 éven át volt hűséges hitvesének, Herczeg Lujzának odaadó gondozása mellett, csöndben élte le utolsó nyolcz évét; mígnem önfeláldozó hű nejének a távolban való gyógykezeltetése idején a magány s a hitveséért való emésztő gond végleg megőrölte idegzetét, kimeríté életerejét és hozzá betegen visszasiető nejének karjai közt, hosszas halaltusa után, szent karácsony ünnepén visszaadta lelkét Teremtőjének. Megfáradott testét Keszthely városának közönsége nagy részvéttel kísérte utolsó útjára. Ravatala felett, a gyászháznál, régi tisztelője, Haypál Benő budai lelkész mondott magas-szárnyulású beszédet és imát; a sírboltnál Kádár Lajos nagykanizsai lelkész búcsúztatta őt az élőktől. Isten veled, öreg Simeon! Testben megérted még a legszomorúbb karácsony eljövetelét (a mely ugyan eszményképed, a magyar honvédség apoteózisa lőn), de lelki szemeid színről színre látják már — hitünk szerint — a te IdvezítŐdet. Have pia anima! Kádár Lajos. KÜLFÖLD. Néme torsság. Berlini theoloyusok karácsonyi üdvözlete. A berlini egyetem protestáns theológiai karán működő rendes, rendkívüli és magántanárok az egyetemi theológiai hallgatóknak, a kik a harcztéren teljesítenek fegyveres vagy betegápolói szolgálatot, a nagy év karácsonyára közös üdvözletet küldöttek. Minden egyes tanár irt néhány