Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1915 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-17 / 3. szám

emelkedett, meleg sort s ezeket a kéziratokat kézirat gyanánt lenyomatták s mintegy 300 ifjú theologusnak megküldötték. Deissmann Adolf tanár nekem is inegkiildötte karácsonyi üdvözletemre való válasz gyanánt ezt a szép kis füzetet, a nagy időknek eme nemes emlékét ezzel a kézírásos felirattal: Pacem et salutem — viribus unitis! A magyar és német barátságnak és a protestáns testvériségnek e drága jelszavát följegyezzük és nem felejtjük el az eljövendő béke munkás napjaiban sem. Az üdvözlet létrejöttét az előszó így mondja el: Egyik kartársi összejövetelünk alkalmával, 1914. november 28-án közülünk sokan azt a közös kívánságukat fejezték ki, hogy berlini egyetemünk harcztéren levő ifjú theologiai hallgatóinak közös üdvözletet kellene küldeni karácsony ünnepére. Utólagosan azok a kartársak is hozzájárultak ehhez, a kik ezen az összejövetelen nem vehettek részt. A tábori czímeket, melyeknek egy részét nehezen lehetett megszerezni, a lehető teljességgel állítottuk össze (körülbelül 300-at). Ha ez az üdvözlet szándékunk ellenére nem jutna el valamennyi berlini diákhoz, kérjük a szíves értesítést minden esetben Mahling tauár czímére (Charlottenburg, Kantstr. 149) s azonnal elküldjük pótlólag. Fogadjátok hát, bátor harczosok és hűséges ápolók, tanítómestereiteknek karácsonyi üdvözletét úgy, mint a minek szántuk: az akadémiai közösség bizalmas kézszorítása gyanánt hazatiúi küzdelmünk nagy idejében ! Isten velünk! Berlin, 1914. adventjében. Itt közlünk néhányat az üdvözlő sorok közül: WPÁSS Bernát: Odakinn levő derék diákjainknak, a kiket harcztéren lévő dicső csapataink megőrzéséért és megvédéséért, való forró könyörgésembe, éneklésembe és áldásmondásomba foglaltam, legszívesebb jókívánataimat küldöm karácsony ünnepére. Azon az ünnepen zendüljön át minden német tájon és pedig egyszerre kettős értelemben : Mennyből jövök most hozzátok és íme nagy jó hírt mondok. Kleinert P.: Az Úr az ón világosságom és üdvösségem : kitől féljek ? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek? Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szived és várjad az Urat. Erőt ad a inegfáradottnak és az erőtlen erejét megsokasítja. Mert igazságra fordul vissza az ítélet és utána mennek mind az igazszívűek. Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Zsolt. 27.1. 3. 14., Ezs. 40 •29. , Zsolt. 94 • 15. , Róni. 8 •31. Vajha karácsony azzal a világos bizonyossággal, hogy Isten velünk van, mindazokat, a kik távol vannak egymástól, titeket, ^odakint harczolókat s minket, idehaza hálátmondókat egyesítene egymással egyetlen lélekben és igazságban való ünneplésben. Kawerau: Karácsony háborús időkben — kívánjuk, hogy ismét idehaza tölthessétek az ünnepet s hogy az örömhírre: „békesség a földön" a hálaadó öröménekkel felelhetnénk : Istennek hála, felcsendült hát a béke s öröm nemes szózata. El kell most már pihennie dárdának, kardnak, mi halált oszta . . . Baudissin gróf: A ki a Felségesnek rejtekében lakozik és a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik, azt mondja az Urnák: Oltalmam, váram, Istenem; benne bízom (Zsolt. 91.1-2.). Te öveztél fel engem erővel a harczra, alám veted az ellenem felkelőket (Zsolt. 18.40,). Megvagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szeretetétől. (Róni. 8.38-39.) Kaftan : A harcztéren levő kedves ifjaknak, mind az ismerősöknek, mind az ismeretleneknek üdvözletem és jókívánságom küfdöm a közeledő karácsonyi ünnepre. Ha már elmaradt ebben az évben annak szokott fénye és varázsa, annál erősebben fogadjuk szívünkbe mindnyájan, Öregek és ifjak, odakünn és idehaza Istennek a karácsony által hirdetett legnagyobb ajándékát, azt az örök jót, a melynek birtokában és erejével világot és halált legyőzhetünk. Az segít rá minket, hogy újra és újra mindig megtaláljuk azt a keskeny utat, a melyiket most mindennap keresnünk kellene, a melyiken magunkat teljesen odaadjuk a hazának s mégis elkerüljük a lélekrontó gyűlöletet. Harnack: „Hát nem tudod, hogy Isten azért csodálatos az ő népe között, mert békességét odatette, a hol nincs békesség, nevezetesen minden tusakodás közé, a mint mondja: „Uralkodjál ellenségeid közepette!?" Annak van békessége, a kit minden és mindenki háborgat s a ki mindazt mégis örömmel és nyugodtan hordozza!" (Luther Márton.) — Két versszakasz. — A kedves egyetemi ifjaknak, az ismerősöknek s az ismeretleneknek szívélyes karácsonyi üdvözletül a harcztérre. Seeberg Reinhold: A harcztéren levő kedves diákokra gondolok és szívemből tiszta karácsonyi fényt kívánok nekik ezekben a borús napokban. Az Úr közel. A ki benne hisz, nincs egyedül. A ki őt követi, biztos úton jár. Ezekben a napokban mindannyiunk érzése a látszattól a lényeghez fordul. A Krisztus-formulák közül tiszta őserejében emelkedik föl a krisztusi lelkület. Az örök akarat keresi a mi akaratunkat. Christus imperátor ! Richter Gyula: A theologiai tudás szép dolog, az első helyre azonban nagyobb joga van az elszánt hitnek, a melyik nem sajnálja a saját életét sem, ha az Úr szolgálatáról van szó. És nem rossz az az iskola, a mely elszánt embereket nevel. ( Warneck G.) Minden bajban, küzdelemben Megoltalmaz a jó Isten.