Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-01 / 5. szám

vízkeresztig és húshagyó-keddtől fehérvasárnapig be­zárólag ; 2. a többi időben is csak három alkalomkor és pedig farsang, búcsú és az őszi idő valamelyik napján engedélyezek úgynevezett legénytánczot, akkor is az előírt óvintézkedés, óvadékpénz letétele mellett, egye­sületeknek csak úgy, ha azok belügyminiszterileg jóvá vannak hagyva és ha ezen egyesületek, dalárdák ilyen mulatságok rendezése után csakugyan érdemes bevételt tudnak felmutatni és csakis a felszerelésre, vagy pénz­táruk javára fordítják azt. 4. A tanköteleseknek, akár elemi, akár ismétlő és tanoncziskolások legyenek azok, életkorra való tekintet nélkül, nyilvános tánczmulatságon résztvenni tilos, azok rendezőjét, a ki ilyen gyermekeket helyiségében vagy tánczmulatságon időzni enged, valamint azon szülőt, vagy gyámot, a ki gyermekét vagy gyámoltját nyilvános mulatóhelyre magával viszi, 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fenyítem. A községi elöljáróságot szi­gorúan felelősség terhe alatt kötelezem, hogy ezen vár­megyei rendeletnek pontos betartását ellenőrizze és az az ellen vétő korcsmárost, tánczmulatságrendezőt, szülőt, vagy gyámot azonnal följelentse hivatalomnál. Az ifjúságnak a legtöbb községben az esti órákban és sokszor a késő éjjelbe is benyúló hangos és zajos csavargását, vad lármával és éktelen kurjongatással tör­ténő fel- és alávonulását, az utczákon vagy a korcsmák udvarán rendesen kézi harmonikaszó, vagy grammofon mellett tartatni szokott lármás összejöveteleit és tán­czolását a lakók éjjeli nyugalmának és az ifjúság er­kölcseinek megvédése czéljából 100 korona büntetés terhe mellett szigorúan eltiltom. Itt is a községi elöl­járóságot és az éjjeli őröket teszem felelőssé a rendelet végrehajtására és hanyagságuk vagy nemtörődömségük beigazolása esetén Őket szigorúan büntetni fogom. Sok verekedésnek és elvadulásnak volt már okozója azon duhaj mulatozás is, melyet a legények rendezni szoktak abból a pénzből, melyet lakodalmak alkalmából a vőlegénytől, különösen a falubeli leányt elvevő más községbeli vőlegénytől ki szoktak koldulni, akárhányszor úgyszólván lelketlenül kizsarolni. Ily cselekményeket a jövőben szigorúan fogom büntetni. Ehhez hasonló alkal­mak az úgynevezett legényavatási ivások is, a mikor nem egy esetben még teljesen éretlen, ismétlő iskolás­fiút is „legénnyé ütnek" bizonyos mennyiségű bor vagy pénzösszeg lefizetése ellenében, melyet ez akárhányszor csak apja vagy gazdája meglopásával tud megszerezni. Felhívom a jegyző urakat, hogy ezen rendeletemet minden községben legelterjedtebb módon azonnal tétesse közhírré; a jövőben pedig minden január és augusztus hó első vasárnapján hirdettessék ki és annak megtör­téntét e hónapok 16-áig sürgetés bevárása nélkül jelent­sék be. A rendeletet minden községi birónak megőrzés végül kiadom. A járásbeli lelkész és tanító urakat pedig megkeresem, hogy a rendeletben foglaltakat alkalmas módon a lakossággal, különösen az ifjúsággal közölni szíveskedjenek. A csendőrörsöket felhívom, hogy a ren­delet betartását szigorúan ellenőrizzék és a tapasztalt kihágásokat személyválogatás nélkül feljelentsék." Kívánatos volna, ha nemcsak a felsőpulyai járás felhívott értelmisége törekednék a rendelet betartására, hanem egyházvezetőink, lelkészeink, tanítóink az illetékes főbíró uraknak figyelmébe ajánlanák ezt a rendeletet és felkérnék hasonló kiadására. Kálvinista. Az idei katonai fősorozások. Legtöbb vármegyében már kitűzték az idei katonai fősorozások idejét. A családapák csak ilyenkor gondol­nak arra az eshetőségre, hogy gyermekeiket be is soroz­hatják s ez esetben egy vagy két esztendeig a katonai szolgálat elvonja azokat a rendes polgári foglalkozástól. A katonáskodás maga is sok pénzbe kerül, a minek elő­teremtése rendszerint a szülő gondja. Még nagyobb az anyagi veszteség a földművelő nép gyermekeinél, hiszen ezek rendszerint legmunkabíróbb, leghasználhatóbb koruk­ban hagyják ott eddigi munkakörüket. A modern nyu­gati államokban már régóta biztosítással védekeznek a szülők a katonai szolgálat idején megnagyobbodó anyagi terhek ellen. Nálunk is lehetett ilyen biztosítást kötni, de rendszerint drágán, mert a szülőnek előzetesen orvosi vizsgálat alá kellett vetnie magát. A Gazdák Biztosító Szövetkezete (Budapest, IX., Kálvin-tér) változtatott ezen az állapoton, mert felvette ügykörébe a katonai szolgá lat esetére szóló biztosítást is, úgy azonban, hogy a biztosító felet megkíméli az előzetes orvosi vizsgálat költségeitől s emellett a legolcsóbb díjtételekkel fogad el 100 koronától 2000 kornáig terjedő biztosítást, a me­lyet a gyermek 21 éves korában fizetnek ki. Ennek a biztosításnak a feltételeiről a szövetkezet helyi ügynök­ségei és a Gondviselés Társulat fiókjai adnak bővebb felvilágosítást. KÜLFÖLD. Németország. A tömeg sztrájk és az egyház. Berlinben tovább foly a porosz evangélikus államegyházból való tömeges kilépés mozgalma. Tovább folytatja azt a Komitee Kon­fessionslos, a Bund der Konfessionslosen a szocziál­demokrata-párt segítségével. Ez a segítség tényleg mű­ködik, bár a Parteitag hivatalosan nem határozott az egyházból való kilépés propagandája ügyében. Ez a fegyverbarátság és tényleges közös propaganda megvan, még ha a pártbizottság (Parteiausschuss) hivatalosan meg is tagadta az ezzel a propagandával való közös­séget. A szocziáldemokrata pártbizottságnak a mult év deczember 20-án hozott határozata így szól: „A párt­elnökség és a pártbizottság kifejezetten megállapítják, hogy az államegyházból való kilépés agitácziója a Fele­kezetnélkiili Bizottságnak és a Szabadgondolkodó Egye­sületeknek magánmunkája s a szocziáldemokrata-párt

Next

/
Thumbnails
Contents