Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-07 / 23. szám

zium munkájának jelentőségére és arra a nagy, szent örökségre, a melyet jelenlegi tanárai átvesznek. — Ezután gróf Dégenfeld József főgondnok mondott a kerület nevében köszönetet a kormánynak, a városnak, a melyeknek segítségével az új épület emelését lehetővé tette ós üdvözölte a kormány, a város és egyéb testületek megjelent képviselőit. Ezeknek üdvözlő szavai előtt Karai Sándor igazgató ismertette érdekesen a főgimn. építésének történetét és rámutatott arra, hogy az építési költségek 1 millió 360,000 K-t tettek ki, a melyből az állam hat-, a város négyszázezer koronát fedezett. Délben az egyházkerület a nagyerdei Dobos-vendéglőben 400 terítékű közebédet adott. A nagy teremben és zajban csak kevesen hallották a hivatalos felköszöntőket. Gróf Dégenfeld a királyra, dr. Baltazár püspök a kormányelnökre, Görömbei Péter esperes a ker. elnökségre, Kiss Ferencz a kultuszminiszterre, Dóczi Imre az ORTE. nevében a kerület vezetőire, Sulyok István esperes Dóczi Imrére, dr. Kun Béla a városra és a jelenlévő polgármesterre, S. Szabó József a debreczeni egyházra, dr. Petzkó Ernő tanár a vendégekre, Nagy Sándor zilahi tanár a debreczeni tanárokra és végül Karai igazgató az építészekre mondott felköszöntőt. Este szokatlan élvezetben volt részünk. A főgimnázium felsőbb osztályainak néhány jeles növendéke, dr. Bessenyey Lajos, dr. Szeremley Béla és Révész Lajos tanárok vezetése mellett nehéz feladatra vállalkozott. A görög klasszikus irodalom aranykorának (Kr. e. V. század) egyik legnagyobbszerű termékéből, a Sophokles Antigonéjából tanult meg és adott elő jelentékeny részleteket eredeti görög nyelven. Velük szemben nagyon kompetens bírálók ültek: dr. Csengery János kolozsvári egyet, tanár és Dóczi Imre, nem is említve a nagy számmal jelenlévő szaktanárokat. Ezek ítélete szerint is a szereplők a legteljesebb elismerésre voltak méltók. A laikusok is érdekkel kísérhették szereplésüket, annyival inkább, mert a színjáték előtt dr. Csengery János vonzó előadásban élvezetesen ismertette és méltatta a nagy sorstragédiát. Nagy tetszésre talált S. Szabó -József prológusa is. A közgyűlés másnapján dr. Imre Sándor budapesti pedagogiumi tanár „A magyar nevelés mai feladatai és a református iskolák" és dr. Kálmán János kolozsvári kollégiumi tanár „A latin nyelv kérdése, kapcsolatban a középiskola reformjával" czímen tartott nagy figyelemmel kísért felolvasást. Ezek után az egyesület dr. Baltazár Dezső püspököt és Sinka Sándor ny. főgimn. igazgatót tiszteleti tagokká választotta. Fontos tárgya volt még a gyűlésnek a tisztújítás. Dóczi Imre lett újból az elnök. Hála és köszönet neki, hogy az ügy iránti nagy szeretetből kifolyólag, újból vállalta a nagy tisztséget! Alelnökök lettek : S. Szabó József és dr. Antal Géza, főjegyző : dr. Bessenyey Lajos debreczeni tanár, jegyző : dr. U. Szabó Gyula debreczeni tanár és pénztárnok : Jakucs István debreczeni tanár. — A minden tekintetben nagysikerű és kedves emlékű gyűlés kedvező auspiczium a jövőre nézve. —p. TÁRCZA. Egy könyvről.* Kuypernek nevét ismerik a kálvinista világban Hollandián kívül is. Midőn néhány évvel ezelőtt 70-ik születésnapját ünnepié, művelt hazájának minden pártja meleg rokonszenvvel üdvözölte a kiváló politikust és lelkészt, a ki „apostol, szónok, politikus és zsurnaliszta pártvezér, theologus, irodalmár és stiliszta" egy személyben, negyven évre kiterjedő küzdelmei között mindig tényező maradt, „Semper dominus". Figyelmet érdemel, hogy erre a nagytehetségű emberre semmi olyan nagy hatást nem gyakorolt, mint az, DF. Kuypep Ábrahám, Hollandia volt miniszterelnöke, ref. theologiai tanár. hogy életének egyik pontján a genfi nagy reformátor munkáit kénytelen volt tanulmányozni. 1862-ben mint falusi lelkész, Laszky János működésével foglalkozott, így vette szemügyre annak kortársát, Kálvin Jánost és ennek munkásságát. „Ez a tanulmányozás fordulópontot jelent életében. Egész szívével a kálvinizmus felé fordul. A történelmi tiszta kálvinizmus nagyszerű világnézete rabul ejti lelkét." „Vallomásai" mutatják, mit köszönhetett ő, a későbbi jelentékeny államférfiú, ennek a tanulmányozásnak. „Itt találtam meg azokat az alapokat, " A kálvinizmus lényege. Irta Kuyper Ábrahám. Fordították Csűrös József váralmási ref. lelkész és Czeglédi Sándor nagysallói ref. lelkész. A Kálvin-Szövetség kiadása.