Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-18 / 3. szám

Ötvenhetedik évfolyam. 3-ik szám. Budapest, 1914. január 18. PROTESTÁNS ísISKOLAI L Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Ráday-u'cza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Tarsszerkesztők : pálóczi Horváth Zoltán dr. és Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Sebestyén Jenő, TarJ Imre dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félérre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Dr. Antal Gábor püspök. P. — Vezérczikk: Erdély panasza, b. — Krónika: Utazókosár. — Iskolaügy: Elemi iskoláink énektanításáról. Köváry Ernő. — Belföld: Az újpesti ref. egyház 40 éves fennállásának jubileuma. —Krimi­nalitás. — Javító- és árvaházalí. — Kongrua. — Mérleg. Homola István. Vá'asz .Kálvinista"-nak „Pókafalva" czímtt tárczájára. Torró Miklós. — Külföld: Kikuyu. — A mi ügyünk. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egye sülét. — Gyászrovat. — Hirdetések. DR. ANTAL GÁBOR PÜSPÖK. 18á3—1911. Nagy élet befejeztéről kell mélyen megrendült lélekkel, gyászoló szívvel számot adnunk. Csak száraz tényt konstatálunk, ha mondjuk, hogy a felejthetetlen elhunytban egyházunk egyik legerősebb oszlopa emésztő, áldozatos munkában, szolgá­latban legbuzgóbb és érte. minden áldozatra kész vezére költözött el innen közülünk. Igen, nemcsak az a gyüle­kezet, a melynek oly hűséges pásztora volt, nemcsak a ke­rület a maga nagyszerű in­a melynek évtizeden át munkásságú, püspöke, ha­nem az egész magvar Sión gyászt ölt most, hogy ő el­ment. Egyik elnöke volt a magyar ref. egyház egyete­mes kormányzó szervének, de mielőtt ezt a helyet el­foglalta, már akkor is mond­hatnánk egyetemes püspöke volt egyházának. Mert volt-e olyan, az egész egyházat mélyen érintő ügy, munka, szolgálat, a melyben ő az utolsó évtizedben részt ne kért és vett volna. Csodálatos, szinte elpusztíthatlannak, elapadhatlan­tézményeivel, majdnem két volt páratlan leggondosabb ő tudása, szívének az Úr háza iránti lángoló sze­retete, egész keresetlenségében is oly nagyszerű, puritán egyénisége a mi magyar egyházi és egy­szersmind nemzeti életünknek. Fájó s gyászoló emlékezésben elmerülő lélek­kel most igazán csak néhány halvány vonásban írhatom le a pályát, melyet megfutott és a nemes harczot, a melyet Isten kegyelmével meghar­czolt. Egy kis veszprémme­gyei faluból, Szentkirálysza­badjából indult el az élet küzdelmes útjára. Lelke ott edződött komoly és nehéz munkában, nagy professzorok vezérlése mellett annak az ősi alma maternek kebelén, a mely magyar kultúrintéz­ményeink egyik dísze és büsz­kesége. Már 22 éves korában Kerkápoly Károly helyettese volt a filozófiai tanszéken, a pápai kollégiumban. Huszon­hat éves korában lett theo­logiai tanár és 1887-ben a nagy ácsi (Komárom megye) gyülekezetnek felejthet len lelkésze. A millénium évében lépett Papp Grábor komáromi lelkész, dunántúli püspök örökébe. Két év óta elnöke a konventnek. Ezek a főbb mérföldjelzői az útnak, a me­lyet megjárt. A kisebbek közül reá kell mutatnunk nak látszó energiájával hatalmas tényezője volt az arra a nagy munkára, a melyet a mi horvát-szla-

Next

/
Thumbnails
Contents