Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-07 / 23. szám

Protestántizmus és a szabadkőművesség. A „Világ" egyik mult havi száma ez alatt a czím alatt foglalkozik Kádár Gusztáv, református presbiter füzetkéjével, mely a szabadkőművességnek és a protestántizmusnak egymáshoz való viszonyát tárgyalja. Azóta ezt a füzetet meg akartuk szerezni, de a profán könyvkereskedésekben nem kapható. Elolvastuk a „Kelet" 1914. évi márcziusi számát és abból tudjuk, hogy Kádár Gusztáv, a „Sas"-páholy tagja, a „Sas"-páholyban foglalkozott a protestánsok körében mutatkozó reakczionárius törekvésekkel és bebizonyította, hogy a szabadkőművesség és a protestántizmus között nincsen semmiféle inkompatibilitás. A „Kelet"-nek ugyanebből a számából megtudtunk még két más fontos körülményt is. Az egyik az, hogy a „Kelet"-nek is ugyanaz a szerkesztője, mint a „Világ"-nak, a másik pedig az, hogy a „Világ" is szabadkőműves orgánum. A „Kelet"-nek, ennek a hivatalos szabadkőműves, havonkint megjelenő lapnak az a száma szószerint ezeket írja: „ A „Világ" nem hivatalos orgánuma a szabadkőművességnek. A „Világ"-ot lelkes és önfeláldozó szabadkőművesek azzal a szándékkal alapították, hogy a lap a napi sajtó fegyvereivel a nagy nyilvánosság előtt szolgálja a szabadkőművesség czéljait és profán körökben tovább terjessze azokat a progresszív és humanitárius eszméket, melyeket magunk között bent a szentélyekben ápolunk. Ez a mi Marconi-késziilékünk, mely naprólnapra elküldi szavak szárnyain szerteszét az országba a mi eszméinket s szerzi ezzel megértőinket, barátainkat és segítőtársainkat, a kikkel megsokszorozódnak erőink, megnő jelentőségünk. Ha a „Világ" nem volna, meg kellene azt teremteni azoknak, a kik a régi kontemplativ szabadkőművességből kiábrándulva az aktiv szabadkőművesség barátai". Ha még mindezekhez hozzávesszük, hogy a „Sas" páholy főmestere : Haypál Benő, budai református lelkész és a „Bibliás szabadkőműves" czímű munkát a főmester írta, mindjárt megértjük, hogy egyfelől miképen jutott a füzetke birtokába a „Világ" ós másfelől miért lelkesül Kádár Gusztáv presbiter a „Bibliás szabadkőműves" czímű munkáért. Ennyit az ügy külsőségeiről. Az ügy érdemét illetően a „Világ" szerint azt mondja Kádár Gusztáv, hagy a szabadkőművesség nem az egyes vallásfelekezetek ellen küzd, hanem a vallással űzött visszaélések, a vallás hatalmi túltengése, a klerikálizmus ellen küzd. Kádár Gusztáv, presbiter, mint a „Sas" páholy tagja bizonyára olvassa a „Dél" L

czímű szabadkőműves újságot. Ennek egyik mult évi számában olvashatta volna a mezőtúri Kossuth Lajos-páholy azon páholy határozatát, melyben nevezett páholy felhívja a Szimbolikus Nagypáholy figyelmét a szabadkőművesek köréből újabban felhangzó „vallásellenes" támadásokra, melyek namcsak veszélyesek a szövetségre, de a szabadkőműves alkotmánnyal is ellenkeznek. Ugyancsak ez a páholy felterjesztést intézett a Szimbolikus Nagypáholyhoz és kérte, hogy az évi nagygyűlés program injául tűzzék ki annak megvitatását és kimondását, hogy a szabadkőművesség nem vallásellenes. Tapasztalhatta Kádár Gusztáv, a „Sas"-páholy tagja, hogy a magyarországi Szimbolikus Nagypáholy vezetősége ezt a kérdést nem tűzte a nagygyűlés napirendjére, hanem a kérdést egyszerűen elaltatta. Köztudomású, hogy a magyarországi Szimbolikus Nagypáholy a franczia és olasz szabadkőművességgel barátságos viszonyt tart fenn, míg az angol és amerikai szabadkőművesség a magyar szabadkőművességet nem ismeri el szabályos szabadkőművességnek. Miért? Azért, mert a magyarországi szabadkőművesség munkáján a bibliát nem teszi az oltárra és azért, mert barátságos viszonyt tart fenn az olasz és franczia nagypáholyokkal, a mely nagypáholyok pedig kimondták, hogy a páholytagoknak Istenben nem kell hinniök és a vallás a szabadkőművesekre nézve teljesen közömbös. Hogy a szabadkőművesek a vallást mily szempontból tekintik, arra Kőhegyi Lajos főmester a „Szeged páholyban így felel: „A vallás, az emberi képzeletnek ez a délibábja is csak addig csillog az igazság fényében, míg a tudás messzelátóját rá nem irányítjuk. Erre mindjárt szétfoszlik az egész varázslata". „A zsidók bosszúálló Ura, a keresztyének szerető édes Atyja egyformán érthetetlenül következetlen lesz, mihelyt az embersorsot, mint az ő művét tekinted". (Kelet, 1913.) Hogy a szabadkőművesség Magyarországon elsősorban a katholiczizmussal szemben harczol, ennek az a magyarázata, mert az erősebbik ellenfél. Szabadkőművesek úgy okoskoduak, hogy ha a katholiczizmussal végeznek, akkor könnyű lesz a többi felekezetekkel elbánni. A szabadkőművesség helyzete a protestántizmussal szemben ugyanaz, mint a katholiczizmussal szemben, sőt ha Kádár Gusztáv a „Kelet" ós „Dél" czímű szabadkőműves újságokat lapozgatná, arra is rájönne, hogy a szabadkőművesség szerint még zsidó klerikálizmus is van. Innen magyarázható, hogy a zsidó szabadkőművesek az izraelita vallásosságot (orthodoxiát) épúgy támadják, mint a katholikus vallást, vagy más keresztyén vallást. Állítjuk és fenntartjuk, hogy ki van zárva, hogy hithű protestáns a szabadkőművesek soraiban helyet foglalhasson Magyarországon. Hangsúlyozzuk, hogy Magyarországon, mert Németországban, Angliában és az északamerikai Egyesült Államokban a vallást egészen más szempontból ítélik meg a szabadkőművesek, sőt egyes államokban vallásellenes tagokat a páholyok fel sem vesznek. Beismeri Kádár Gusztáv, hogy a szabadkőművesség az állami oktatást propagálja és a vallásoktatást az egyházak körébe kívánja utalni. Ha nem ismerné be, a hivatalos szabadkőműves újságokból olvasnánk rá, sőt kimutatnánk, hogy egyes magyarországi páholyok tag-