Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-17 / 20. szám

PROTESTÁNS EGYHAZId SKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztők: pálóczi Horváth Zoltán dr. és Kováts István dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Sebestyén Jenő, Tar! Imre dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövelségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Elet Könyvéből: Küldetésben, (bj.) — Vezérczikk: Felekezetnélküli állatni népoktatás K. I. A magyar polgári törvénykönyv tervezete ker. erkölcsi szempontból. III. Hamar István. — Tárcza: A régiek elmúlnak..'. —p. — Belföld : Konveuti ülés. —p. Vegyesházassági statisztika. Homola István. A Filadelfia évi ünnepélyéről. Dr. Th. L. — Misszióügy: A ki- és visszavándorlók lelkigondozása, —n. — Szocziális ügyek: Gazdaképzés. Kálvinista. — Külföld : Németország. Dr. T. J. — A mi ügyünk. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázat. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Küldetésben. „És elkiildé őket, hogy prédikálják az Isten országát és betegeket gyógyítsanak." Lukács 9..,. A magyar református egyház történelme a szent küldetésben járó prédikátorok életének, küzdelmeinek és szenvedéseinek is történelme. Mély meghatottsággal, komor elmélyedéssel látjuk a mult nagy eseményeiben a diadalmas felemeltetés és szomorú leverettetés változásait; és megtelik a lelkünk áhítatos érzéssel arra a gondolatra, hogy bármi történt légyen is: de az Isten mindig adott küldetésben járó pásztorokat, a kiknek az élete elszakíthatatlanul hozzákapcsolódott a küzdő és szenvedő egyház életéhez. Ok érezték legmélyebben a béke áldásait, mert dicső alkalom volt az: örökkévaló igazságok megragyog tatás ára; ők érezték legközvetlenebbül a templomért, iskoláért rettegők keserűségét, mert drága kincsüket veszítették el, ha megfosztattak azoktól; ők voltak az első szenvedők minden nyomorúságban, a kiknek mégis végig ki kellett tartaniok. Dicsőségük, örömük, erejük, méltóságuk nem világszerinti volt; nem is e világból való volt. Onnan felülről nyerték azt: küldetésben jártak. „És elküldé őket, hogy prédikálják az Isten országát és betegeket gyógyítsanak Mennyivel boldogabbak vagyunk mi, hogy a béke és nyugodt fejlődés napjaiban élhetünk; hiszen viharok zúgása után csend, békesség, szabadság napja ragyog r^ánk ; a lerongyolódott ruháju szegénység sem az a hatalom már az egyház életében, mint egykoron, midőn szenvedései ez által is fájdalmasabbakká lettek; a nehéz Ieverettetések helyébe is a szabadság és általa a diadalmas előhaladás biztosítékai léptek. Az idők nagyot változtak. Mult és jelen, mint két nagy ellentét tűnik fel előttünk. De mindezeket tudva, a lelkünkre szorongató kérdések súlya nehezedik: hogyan van mégis, hogy a küzdelmes mult több diadalommal teljes; mi a magyarázata annak, hogy épen ebben az időben szakadtak el annyian, tanultak ós tanulatlanok egyaránt, az evangéliumi eszményektől, a mikor az előhaladás feltételei biztosítva vannak? Honnan van a tömeg nagy elhidegülése ? Kétségtelen, hogy azért ma is nehéz időket élünk, mert a viszonyok kedvezően megváltoztak ugyan, de a küzdelem mégis megmaradt. Új támadók léptek fel. A küldetésben járókra így súlyos feladatok várnak újból. A Megváltó isteni parancsa ma is ugyanaz, mint volt az első tanítványokhoz; a szent küldetésben járók krisztusi munkájának az eredménye is ugyanaz: az Istentől elszakadt világnak isteni erőkkel felemelése, meggazdagítása. Ma azonban különösen arra kell gondolnunk, hogy megnövekedett azoknak a serege, a kik fennen hirdetik, hogy „küldetésben járva" indulnak csatába az evangéliumi eszmények ellen. Jön a hitetlen világnézlet, mint valami romboló hatalom és a tudomány, az igazság, a népfelvilágositás, a magasabb kultúra', a szabadság és testvériség nevében hirdeti, hogy „küldetése van". A büszke jelszavaktól megszédült társadalom pedig ujjongva hallgatja az új tanítást és megy az új apostolok útján, a kik mindent ígérnek, de nem tudnak elvezetni a szép, tiszta boldog élet örvendezéséhez. Mert ezt csak az Istennél találja meg az ember! Az idők ilyen átalakulásaiban, ilyen zűrzavaros össze visszaságában azonban annál hatalmasabban kell odatárnunk az elerőtlenedett társadalom elé a mi küldetésünk isteni fenségét és minden alkalmat meg kell ragadnunk az ünnepélyes bizonyságtételre. Nehéz idők küzdelmeit csak tűzben égő lelkek fogják átharczolni diadallal; a gyűlöletet csak szeretettel lehet összetörni. Missziónk van, bárhol vagyunk is; a nagy feladat súlya alatt talán összeroskadnánk, de magasra emel, lelkesít, méltóságot ád az a tudat, hogy küldetésben járunk és e küldetésben az Isten velünk van, megáld és szeretetével gazdagon megjutalmaz! (bj.)