Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-10 / 19. szám

kell elárasztanunk embertársatokat, a kik az ^igazságot és a lelki békességet szomjúhozzák. Micheli Horácz a demokrácziáról és a keresztyénségről beszélt. A demokráczia és a keresztyénség szoros viszonyban állanak egymással, sőt elválaszthatatlanok. A demokráczia azt hirdeti, hogy az emberek, mint ilyenek, egyenlők. A keresztyénség is azt tanítja. Ezt hirdették a régi próféták is és főképen Jézus és Jézus nyomán a reformátorok. Ez az egyenlőség nemcsak a vallási életben valósítandó meg, hanem a társadalmi ós politikai életben is. A demokráczia különösen Svájczban virágzik, a hol már a legrégebb idők óta boldogítja az embereket. Schlattér a mai Kínáról tartotta előadását. Feltüntette a harczot, mely a konfuczianizmus és a keresztyén tanítás közt folyik. Melyik lesz a győztes? Erre a kérdésre Schlattér azt feleli, hogy az, a melyik több szeretetet tud árasztani az emberi lelkekre. Sublet, genfi lelkész, Svájcz társadalmi helyzetéről értekezett. Szerinte a jelenlegi Svájcz kezdi a föld müvelését elhanyagolni és az ipari pályára veti magát. Innen magyarázható meg az a körühöény, hogy a falvak lakói nagyszámban vándorolnak be a városokba. Beszélt arról a nagy harczról, mely a munkaadók és munkások között kiütött. Az ellentéteket csak is a keresztyén szeretet képes megszüntetni. Van Gennep, neuchátéli tanár, az izlámról tartott felolvasást. Ennek a vallásnak kicsiny a magva, de rendkívül kibővítették a kommentárok, melyek együttvéve körülbelül 800,000 verset tesznek ki. Nagy ereje, melynél fogva hódításait végzi, abban rejlik, hogy a testvéri szeretetet nemcsak hirdeti, hanem gyakorolja is. Követőinek egymás iránt való szeretete valóban példaszerű. Nagy hibája pedig az, hogy a nőket kevésre becsüli, lélek nélkül való dísztárgyaknak tartja. A közgyűlést istentisztelettel kezdették és istentisztelettel fejezték be. Fráncsiaorszdg. Visszavont rendelet. Néhány évvel ezelőtt, Barthou miniszterelnöksége idejében, az akkori tengerészetügyi miniszter közrendeletet bocsátott ki, melyben megparancsolta, hogy a fanczia tengerészet tisztjei és katonái Nagypénteket ünnepeljék meg a hajókon, díszítsék fel az árbóczokat ós ágyúszóval hirdessék a kikötőkben a nap jelentőségét. A miniszter ezen rendeletéből a szocziálisták azt olvasták ki, hogy a katholikus reakczió újabb győzelmet aratott a vezető emberek soraiban. A jelenlegi kormány, melynek élén Doumergue áll, visszavonta a fenti rendeletet. Most meg a katholikusok jajdultak fel, azt állítván, hogy Doumergue miniszterelnök a protestántizmusnak akar hízelegni, mikor tengerészügyi miniszterét erre a lépésre indítja. A róm. katholikusok ezen felfogása egészen téves, mert hiszen a protestánsok is megünnepelik a Nagypénteket. Koaliczió. Nyolcz különböző társulat legutóbb összefogott és koalicziót szervezett Párisban, hogy a modern társadalmi bajok ellen annál hathatósabban küzdhessen. Czéljuk harczolni a szennyirodáíoth, az utczák erkölcstelensége,'® az elharapódzott gyermektelenség, az erkölcstelen, kicsapongó élet, az ifjúság megrontása és az alkoholizmus ellen. A koaliczió élén Buisson Nándor kamarai képviselő áll. A gyűlésen pontosan meghatározták a módozatokat, melyek szerint üdvös inunkájokat egyesült erővel végezniök kell. Dr. T. I. A MI ÜGYÜNK. Fölhívás a Claparéde-emléktábla költségeire való adakozásra. A dunamelléki egyházkerület legutóbbi közgyűlése örömmel járult hozzá ahhoz, hogy Szövetségünk a kerületi székház lépcsőcsarnokában emléktáblát állítson föl az egyházunkat, hazánkat annyira szerető és annak földjében porladó Claparéde házaspár emlékezetére. Nagy tisztelőjük, Horvai János, a kiváló szobrászművész vállalkozott arra, hogy ingyen megmintázza az emléktáblát, mely 1/20 m. széles és 1 m. magas lesz. Az emléktábla így legfinomabb ágyúérczből öntve, elhelyezéssel együtt, 2000 koronába kerül. A kerületi közgyűlés tagjai ennek az összegnek a harmadrészét mindjárt össze is adták. Tehát hiányzik még kétharmad része. Ezt az összeget úgy kell összegyűjtenünk. Kérünk azért mindeneket: kicsinyeket, nagyokat a buzgó adakozásra. Kérjük mindenekelőtt azokat, a kik a Kálvin születésének négyszázadik évfordulója alkalmával rendezett genfi zarándok úton résztvettek s az ő meleg szeretetüket ott, a messze idegenben is érezték. Kérjük azokat, a kik azóta is megfordultak ott künn vendégszerető hajlékukban. Kérjük azokat a volt genfi diákokat, a kiket úgy szerettek, mintha édes apjuk, édes anyjuk lettek volna. Kérjük azokat, a kiket idehaza is fölkerestek. Kérjük mindazokat, a kiknek szívébe elhatott az ő nagy szívük szeretetének egy-egy sugára. Kérjük mindazokat, a kik érzik, hogy meg kell örökítenünk annak a nőnek az emlékezetét, ki szinte példakép ragyog előttünk abban, hogy miként kell egyházunkat, hazánkat az idegenbe szakadva is szolgálni. Kérjük mindazokat, a kik érzik, hogy meg kell örökítenünk annak a férfiúnak emlékezetét, a ki megismerve egyházunk, hazánk történetének vérrel-könnyel írott lapjait, idegen létére, szívében-lelkében magyarrá lett és úgy megszerette hazánkat, mintha itt ringott volna bölcsője s úgy szeretett minket, mint tulajdon véreit. Annyi szív érezte e két nagy szív szeretetének melegét e hazában, hogy semmi kétségünk se lehet afelől, hogy nemcsak a hiányzó összeg gyűl össze, de még azon fölül is. A megmaradó összeget hozzácsatoljuk ahhoz az ösztöndíj-alaphoz, a melyet most gyűjtünk buz-