Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-19 / 16. szám

akkor Ulster küzdeni fog a végsőig — Istenben vetett hittel — az igazáért. A másik feltevés, a melynek szintén sokan jóslói: a federal-rendszer, a mely akkor nem szorítkoznék tisztán csak Írországra, hanem Angliára, hol észak és déli Anglia, valamint Wales és Skóczia alkotnák a federácziót. Akárhogyan is legyen a dolog, Ulster hittel és reménnyel néz a jövőbe; a minthogy nem is lehet az máskép olyan országban, a hol az emberek a napi imádságaikban kérik az Istent, hogy bölcs vezetőket adjon az országának, a kik az 0 akarata szerint tudnak munkálkodni. Sebestyén Andor. BELFÖLD A pesti ref. egyházmegye közgyűlése. Folyó hó 15-én volt a pesti traktus tavaszi közgyűlése. A tárgyalás alá került kisebb-nagyobb adminisztratív ügyek között néhány érdekesebb is akadt. A szeretet pedig gondoskodott arról, hogy a sablonszerű munkát az érdemesnek mindig kijáró kedves köszöntés, szíves üdvözlés előzze meg. Most Szilassy Aladárnak, a mi régi büszkeségünknek, a király új titkos tanácsosának tettünk tisztességet. Az elnöklő gondnok, gróf Teleky József tolmácsolta az egész egyházmegye örömét az új „kegyelmes" előtt. Ez alkalommal tettek esküt Mocsy Mihály és Sáfár Béla lelkészi aljegyzők, kiket az esperes üdvözölt, a mire ők hálás köszönettel s a becsületes munka ígéretével adtak választ. Új tisztviselők ... A közgyűlés is választott kettőt, két körlelkészt, Hörömpő Ferencz ós Szánthó Géza személyében. Az iskolaügy kétségtelenül kitűnő munkaerőket nyert bennük. A nemrégen megválasztott tanítóképviselők is megjelentek : Csép Gyula üllői, Fenyvessy Ferencz pócsmegyeri és Komonyi László veresegyházi tanítók. Hárman abból a gárdából, a melyre a mostanában sok oldalról megrugdosott egyházunk bizonyára számíthat. Örvendetes tudomásul szolgált Tarnay Endre és neje 1000 koronás alapítványának bejelentése. Ez adomány a péczeli református iskola javát czélozza. Kedves dolog. . . A mikor a felekezeti iskolák és a vallástanítás ellen oly nagy a fenekedés, az ilyen jócselekedet igazán „világosság a sötétségben". A szentendrei református polgári iskolát is csak a nagyobb áldozatkészség tudná megmenteni. Megmenteni, igen erről van szó. Titáni küzdelmet vív ez ifjú intézmény a kettős ellenséggel és a nemzetiségi törekvésekkel szaturált klerikálizmussal Kiizd és győzni, élni akar. De egymagában gyenge. Segélyre volna szüksége. Kérését az egyházmegye melegen pártolja. Segély, anyagi támogatás. Bizony e nélkül szűkölködünk. Itt vannak a rengeteg szórványok. Kötelességmulasztás elhanyagolni Őket. De hol a mód, mely lehetővé tenné a gyakori „kiszállást"? A pestvidéki lelkészeket amúgy is legirtóztatóbb drágaság nyomorítja meg. Fuvarköltségre nem igen telik. Ezt panaszolja a nyáregyházai lelkész is a gyűlés elé terjesztett beadványában. Támogatást remél és kér. Az egyházmegye — fájdalom — csak erkölcsi támogatast adhatott. Anyagit majd talán a kerület, a konvent vagy az állam vagy egyik se ? Az esperes nem minden keserűség nélkül fejtegette, hogy a pesti egyházmegye, hol a nagyszámú szórványok gondozása óriási feladatok elé állítja a lelkészeket, milyen aránytalanul csekély missziói segélyben részesül. Rákospalotán nincsenek anyagi gondok. Az itteni anyaegyház most szervezi második lelkészi állását — 6000 K fizetéssel. Templomot, paplakot épít. Pestújhelyi leányegyházában „áron is megveszi az alkalmatosságot" : 20,000 K végkielégítéssel parancsol csendet, békességet. Mindezek természetesen örvendetes tudomásul szolgáltak. A vecsési filia anyásítás előtt áll, de a bemutatott lelkészi díjlevél megerősítését csak a szükséges kongrua megadása teszi lehetővé. Isaszegen fiókegyház alakult; közte és a péczeli anyaegyház közötti egyezséget a közgyűlés jóváhagyta. Ha megemlítem még, hogy az egyházmegyei gyámpénztár értékpapírjainak konvertálását és lombardirozását is elhatározták — főbb vonásokban bár —, elég hű képét adtam a gyűlés lefolyásának. Traktuális ebéd a Saskörben volt, hol a legjobb hangulatban töltöttük el a napnak még rendelkezésre álló óráit. Custodius. SZOCZIÁLIS ÜGYEK. Mér legek. A január—márcziusi időszakban mutatják be a pénzintézetek az aratást. Csodálatos dolog, hogy árvíz, jég, vihar pusztított mindenfelé tavaly, háború is volt s ezekből folyólag iizlettelenség, pénzhiány, drágaság: s mégis egyik intézet a másik után pompásabbnál pompásabb mérlegeket terjesztett elő. Betétek emelkedtek, részvénytőkék nőttek, jó üzletek voltak — s bár ipar, kereskedelem pang —, osztalék és igazgatósági jutalék volt bőven mindenfelé. Az intézetek férgese elhullott ugyan, de annál jobban megerősödtek a nagyok. Sivárak ezek a mérlegek, sehol nein látunk bennük altruizmust s egyedüli oázisok a közhasznú takarékpénztárak. A bankpaloták sorban épülnek milliókból, de csak fillérek jutnak jótékony, nemzeti és közhasznú czélokra — s nincs bank, a melyik odaállana ellensúlyul a román pénzinté- x zetek czéltudatos, előrelátó birtokszerzési és birtokosztási pénzügyi manipuláczióinak —, mert fődolog a minél nagyobb osztalék és a tartalékok felhalmozása s aztán spekuláczió az intézeti papírok ázsiójára. — A parczellázás is jó aratással járt, mert pl. a Földhitelbank r.-t. 9'9°/o~o

s