Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-19 / 16. szám

kamatozású nyereséget ért el s az érdekkörébe tartozó Szőlőtermelő és értékesítő szövetkezet 12%-°s osztalékot fizetett. Nem az a fő, hogy a derékegyházi birtokból hány kisgazdát tudtak földhöz juttatni, hanem, hogy a négy millió értékű ingatlanból már csak 339,000 korona értékű adandó még el. Ki kell azonban emelnünk a Magyar földhitelintézetek országos szövetségét, a mely méltán dicsekedhetnék is azzal, hogy 12 vármegyében 16,378 kat. hold birtokból 6680 holdat juttatott olyanoknak, a kik máskép nem juthattak volna földhöz és Somogymegyében a lakocsai 2552 hold birtokot 139 kisgazda között osztotta fel alhaszonbérbe. Ez idő szerint 42,000 hold van ily módon kiadva, a kisbérlök száma pedig 10,500-ra emelkedett. Az együttes parczellázási kölcsön összege 4.191,300 K, legelökölcsön 14 községnek 1.149,000 K, gazdasági munkásházkölcsön 450,000 K. Végül az erdélyi középbirtokosságot igyekezett segíteni azzal, hogy a nyomasztó kamatterhet olcsóbb kamatozású, bármikor visszafizethető kölcsönné konvertálta. Csakhogy ennek az igazgatóságnak tagjai között ott van Bernát István, Imrédy Kálmán, Osztroluczky Miklós, báró Korányi Frigyes, Rubinek Gyula, Seidl Ambrus, Semsey László gróf, Wekerle Sándor. Az ilyen intézetek, kapcsolatban a Kisbirtokosok és a Magyar Földhitelintézettel s az Orsz. Közp. Hitelszövetkezet azok, a melyek nem spekulálnak, hanem nemzeti és szocziális missziót teljesítenek. Hiába dugja az egyház is a nagy pénzintézetekbe a pénzét kezelés végett, azoktól ugyan nem sokat várhat a magyar társadalom sem nemzeti, sem szocziális szempontból. Meg kell érnie annak a gondolatnak, hogy az egyház maga állítson fel pénzintézetet s a létesült és létesülendő Közhasznú takarékpénztárakat igyekezzék előmozdítani. Az egyházak nincsenek arra hivatva, hogy az osztalékpolitikát segítsék elő, sem nem fér össze az egyház ethikai voltával, hogy maga álljon szemben a kölcsönvevő felekkel és aztán a lelkész és főgondnok meghatalmazásával pereskedjék híveivel. Jól írja Csidak Zsigmond a Református Szemle f. é. 5. számában, hogy élhetetlenek vagyunk ! Nyomtatványainkat másutt csináltatjuk, a belkörű tűzbiztosítás eszméje nehezen halad előre, pénzeinket olcsó kamat mellett pénzintézeteknek engedjük át s évenkint százezreket engedünk át, a mit saját erősítésünkre fordíthatnánk. Rá kell térni végre az okosabb gazdálkodás terére, a mi a budapesti egyházat úgy előrevitte, csak hogy meg kell szereznünk a modern élet kívánta közgazdasági ismereteket s ezt ügyesen és hasznosan egyházunk javára fordítani 1 Kálvinista. Táviratmegváltási lapok sére a Kálvin-Szövetség javára 20 fillérért rendelhetők a Szövetség irodájában (IV. ker., Molnár-utcza 17. szám), jt j* jt & KÜLFÖLD. Képek a német protestántizmus napi életéből. Az utóbbi két hónapban gyors egymásutánban érdekes jelenségek peregtek le a német protestantizmusnak mindennapi életében. Ha egy helyről, a birodalom fővárosából, más munka közepette, megosztott figyelemmel is kísérhettük nyomon a tovatűnő eseményeket, mégis olyan tömegben vonultak el ezek előttünk, hogy nehéz egy rövid áttekintés keretébe foglalni azokat. A világprotestántizmusban ma végbemenő jelentős események széles távlatába állva épen alig tudja összefogni az ember mindazt, a mit látott, hallott, olvasott s a mi fölött gondolkozott. Jt dolog egyszerűsítése végett a Berlinben személyesen tapasztalt eseményeknek időrendi áttekintésére szorítkozunk. A laza összefüggést! képsorozat legfennebb csak sejtetve utalhat a mögötte működő erőknek áramhálózatára. Harcz a szentföldi malária ellen. A német világpolitika és a protestáns misszió eleven munkásságot végeznek a Keleten s közelebbről a szentföldön. Ennek a munkának egy része a Jeruzsálemben uralkodó malária ellen folytatott harcz. Ennek a vezetője a „Deutsche Oesellschaft zur Bekámpfung der Malaria in Jernsalem". Ez az előkelő társaság február 13 14. napjain tartotta évi közgyűlését Berlinben, a porosz képviselőház és főrendiház üléstermében dr. Kirchner tanár, minisztériumi igazgató, a porosz közegészségügyi igazgatás vezetőjének elnöklete alait számos világi és lelkészi, polgári és katonai, főúri és nagyközönségbeli tag és vendég jelenlétében. A jelentős eredményekről beszámoló jelentések mellett fontos és becses előadások is voltak. Raschdau császári követ „Német érdekek a Keleten", dr. Deissmann egyetemi theol. tanár „Jeruzsálem, a szent város", Mirchach báró főudvarmester „A jólétről való gondoskodás Jeruzsálemben" czímen, dr. Mühlens orvostanár a Jeruzsálemben legújabban fölállított Nemzetközi Egészségügyi Hivatalnak eddigi munkás-ágáról s annak eredményeiről tartottak becses előadásokat. Nemzetközi kulturális politika és felekezetközi szeretetmunka így építik az európai és amerikai (keresztyén) világkultúrának a Keleten való előhaladását. „A német hívő kereskedők" évi közgyűlése február 14—16. napjain folyt le, úgyszólván belkörűleg a Wilhelmstrassei Keresztyén Ifjúsági Egyesület termében. 15-én d. e. a Stadtmissionskirche-ben tartott istentisztelet után volt a megnyitás. Minden jel arra mutai, hogy kis látókörű, buzgó embereknek jóakaratú, de jelentőség nélkül való kegyes gyakorlata ez az egész törekvés. Az üzlet erkölcstanának a mai keresztyén kultúrára nézve olyan fontos, nagy problémáját még csak meg sem próbálták lényegében megoldani. A falusi egyházak napja. A második Dorfkirchentag a német mezőgazdagyűlések hetében (Landwirtschaftliche Woche febr. 15—22) a vidék jóléti és néprajzi