Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-01 / 9. szám

madik az ápolója karján, a negyediket hordágyon hoz­zák s így tovább. Igazi bethesdai jelenet... A kórházi lelkész harmóniumkísérete mellett felhangzik a régi szép erdélyi ének a diakonisszák tiszta, csengő hangján, melybe a betegek reszkető hangja is bele-belevegyül: „Szűkölködünk Nagy mértékben Segedelem nélkül. Reménykedünk, Örök Isten, Te légy segítségül." A reménykedésnek, Isten segítségül hívásának hangja szólal meg az imádságban is, mely után igét magyaráz a lelkész. Sohasem láttam figyelmesebb hall­gatóságot . . . Még az a nehéz beteg is, a kinek fájdal­mas panaszától hangos a kórterem, itt csendesen visel­kedik. Az istenige mint jótékony balzsam csepeg a szenvedő szívére. Az istentiszteletről távozóban nem tud­tam megállni, hogy egyik diakonissza-testvérnek ezt ne mondjam: „Kedves testvér, ez itt már nem is Bethesda. Bethel ez, Istennek háza, mennyország kapuja." S a mikor ezt mondtam, úgy éreztem, hogy valamennyi be­tegtársam nevében beszélek . . . Örvendek, hogy e bizonyságtételem a nyilvánosság elé jut. De meg jobban örvendenék, ha erőtlen szavaim nyomán némi visszhang támadna s a Filadelfia Diako­nisszaszövetség Bethesda-kórházát anyagi támogatásban részesítenek azok is, a kik Istentől nagyobb mértékben vették a földi javakat. Már a szerény kezdet is csodás eredményeket mutat, minden fillér gazdag kamatokat hozott a magyar református egyház erősítésére, de mi lenne, ha talentumokat, gazdag alapítványokat hoznának ennek az áldásos intézménynek javára I Bölcs Sirákh mondja: „Ha az előkelő beszél, min­denki hallgat és szavai a felhőkig emelkednek; ha a sze­gény megszólal; mindenki kérdi: ki beszél?" Ez lesz-e sorsa jelen soraimnak? Nem tudom . . . Egyet azonban bizonyosan tudok. Tudom azt, hogy a magyar reformá­tus egyház jövője azon fordul meg, hogy mennyi áldást tud terjeszteni, mennyi jót tud gyakorolni ebben az ir­tóztatóan beteg társadalomban. Ory Lajos, dunabogdányi ref. lelkész. SZOCZIÁLIS ÜGYEK. A buji szövetkezetek. Jól nevezte el a Debreczeni Prot. L. Buj községét Boldogfalvának, mert Andrássy Kálmán lelkész munkája folytán itt emberileg és földi értelemben igazán kedvező állapotba jutottak a hívek, az egyház és az egész köz­ség. Lapunk mult számában szólottunk arról a klasszi­kus évi jelentésről, a mit Andrássy kiadott. Megszerez­heti mindenki, a ki komolyan és szeretetteljesen akar foglalkozni népünkkel. Ebben a rovatban lehetetlen nem szólani a buji hitel- és fogyasztási szövetkezetről. Mind­kettő Andrássy létesítménye és 30 esztendő munkás­ságának fényes eredménye, de egyúttal tanújele az ő hűségének s népe iránti odaadó szeretetének. Az 1913. év mindenfelé sanyarú volts mi történt Bujban? A Hitel­szövetkezet 497 taggal 37071'20 K befizetett üzletrésszel 632,054 K forgalmat ért el és ebből 142,700 K föld­kölcsön, 141,984 K hosszabb lejáratú kötvénykölcsön volt, míg váltóra — és ez a nevezetes — 102,882 K-t adtak ki, úgy hogy az előző évről kintlevö 37,086 K váltó­kölcsönnel együttes 139,968 K-ra mégis 106,837 K-t fizettek vissza. Vájjon ez már magában véve is nein biztos jele annak, hogy itt igazán megbízható, reális beosztású emberek élnek ? Hát még a betétek ? 86,376 K-t tettek be egy év alatt s a betétállomány az év vé­gén 125,623 K maradt. Méltán mondhatja a jelentés, hogy „a Hitelszövetkezet látta el kölcsönnel a falut s nem történt sem kamat felemelés, sem felmondás, sem Hezitálás". Maximális kamatláb 7% v0 ^- Mit szólnak ehhez a kapi­talisták? És a szövetkezet mégis prosperált, sőt gyara­podott a vagyona, a mely tisztán: 15,145 K. A fogyasztási szövetkezet 40010 K értékű árút adott el készpénzért, hitelbe pedig csak 2740 K értékűt s ma­radt 4500 K-nyi tiszta vagyona. Sok szépet, okosat, a népnek megérthetőt mond el a jelentés s ebben is épít, tanít, oktat Andrássy. — A pápa eltiltotta a papokat a szövetkezetben való részvételtől, de bizonyára nem volt fogalma arról, hogy vannak Andrássyak, a kik a népet altruisztikus érzésekre, ideális, becsületes gondolkozásra nevelik a szövetkezetek által is. Persze, csakhogy And­rássy a lélekre fekteti a súlyt s nem a világi haszonra, a mit bizonyít, hogy a szövetkezetnek csak 3000 koro­nányi költsége volt. És aztán kéthetenként megjelent az ő evangéliumi lapja, a mely helyett most a „Vasárnapot" rendelteti meg a hívekkel. Aztán a hitelszövetkezetnek van könyvtára — és ezt megirigyelhetné akármelyikünk — gondoskodnak a szegényekről felekezeti különbség nél­kül, taníttatják a kiváló, de szegény tanulókat s min­denre van külön alap, még kiházasítási alap is becsü­letesen élő, szegény hajadonok segítésére. így kap­csolódik össze a rendezett anyagi helyzetre törekvés az ideálizmussal s az ethika érvényesül minden vonalon. Igenis vegyen részt a lelkész a szövetkezetekben, léte­sítse, alapozza, fejlessze, legyen ott az élet minden vonat­kozásában s akkor érvényesül az evangélium a gyakorlati életben a maga igazi jelentőségében. „Elet és munka" a skót missziók jelszava s ez vezessen sok-sok lelkészt áldásteljes falusi szövetkezetek alkotására. Legyen sok Andrássynk s akkor nem féltem sem kálvinista egy­házunkat, sem veszélyben forgó magyar hazánkat! Kálvinista. Távíratmegváltási lapok sére a Kálvin-Szövetség javára 20 fillérért rendelhetők a Szö­vetség irodájában (IV. ker., Molnár-utcza Í7. szám), & jt & ^í jt

Next

/
Thumbnails
Contents