Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1914 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-04 / 1. szám
Házassági perek. A mi a házassági perek ügyforgalmát illeti, az 1911. évben úgy a kir. törvényszékeinkhez érkezett keresetek, mint az év folyamán a házasság megszűnésével véget ért perek további és pedig jelentékeny növekedést mutatnak. 1906 óta volt az év folyamán megindított keresetek száma: 1906-ban 7117, 1907-ben 7860, 1908-ban 9178, 1909-ben 9904, 1910-ben 10,953, 1911-ben 11,774. Ugyanekkor volt Az érvénytelenítő felbontó elválasztó ítélettel befejezett perek száma elutasitó 1906-ban . 22 3827 1 454 1907-ben . . . 49 7054 — 420 1908-ban . . . 46 6157 2 456 1909-ben . . . 40 6294 5 465 1910-ben . . . 31 6880 1 478 1911-ben . . . 34 7404 — 476 1906-tal szemben az összes beadott kereseteknél 65 4, a felbontásoknál pedig 93"5%-°s az emelkedés. Az adatok megerősítik azt az utolsó évi jelentésben már szóvá tett feltevést, hogy az 1907. évi XVII. t.-cz. folytán a házassági frigynek elég könnyű, gyors és olcsó felbontása mind erősebben megy át a köztudatba, még az alanti néposztályok körében is. Áttérve a házassági kötelék megszűnésével véget ért 7438 per főbb adatainak ismertetésére, mindjárt kiemeljük, hogy míg a törvényhatósági jogi városokban 1000 házasságkötésre 72, addig a vármegyékben 39 felbontás esik. Az arányszámok eltérő volta, ismerve a városiaknak a vidékiektől lényegesen eltérő gazdasági, kulturális és társadalmi viszonyait, valamint más erkölcsi légkörét, könnyen érthető. Mint érdekes tényre mutatunk rá, hogy évről-évre növekszik azoknak a felbontásoknak a száma, a melyekben a házasfelek ausztriai, vagy egyéb külföldi honosok s a magyar állampolgárságot megszerzik, hogy a házassági kötelék megszüntetésére a törvényes alapot megleljék. így 1900-ban 29, 1905-ben 39 s 1911-ben már 140 ily felbontással lehet beszámolni. Vagyis, a mi azelőtt Erdély volt e tekintetben Magyarországnak (hat heti ott tartózkodás — elválás az unit. egyház módja szerint stb.), az most Magyarország a külföldnek. Helyes-e, hogy az ország lerakódó helye legyen e tekintetben a külföldnek! ? A kereset beadásától a jogerős ítélet hozataláig eltelt időtartamot vizsgálva, arra az eredményre jutunk, hogy a pereknek 76'5%_ a egy évnél rövidebb idő alatt, 21'9°/o_ a 2—3 év s mindössze l'6%-a fejeztetett be 3 évnél hosszabb időn belül. Ugyanezek az arányszámok 1907-ben 53-4, illetve 42'2 és 4-4% voltak.' Nyilvánvaló tehát, hogy az 1907. évi XVII. t.-cz. folytán megszűnvén az összes fórumokra vonatkozó fellebbvitel — maguk a házasfelek pedig 1911-ben az eseteknek csak 5'2%-ában (1907-ben még 67'9%-ban) éltek, fellebbezéssel — e házassági perek igen gyors lefolyásúakká lettek. Különösen feltűnő, hogy mind gyakrabban (az esetek 70"7%) szűnik meg a házasság a 77. § a) szakasza (hűtlen elhagyás) alapján, határozott bizonyítékaként annak, hogy a gyakorlatban a hűtlen elhagyás leplezett válóokká lett, nem lévén egyéb az esetek túlnyomó részében, mint a házasságnak rejtett módon s kölcsönös beleegyezés mellett való megszüntetése, a mit pedig tudvalevőleg házasságjogi törvényhozásunk egész határozottsággal el akart kerülni. A mi a vétkességet illeti, megemlítjük, hogy a 7394 felbontó ítélet közül 3029-ben a férj, 4198 ban a feleség ós 155 esetben mindkét fél mondatott ki vétkesnek, míg 12 esetben vétkesség egyáltalán nem állapíttatott meg. A megszűnt házasságok tartamára vonatkozó adatok a szokásos tanulságot árulják el, vagyis, hogy a rövidebb tartamú házasságok képezik a legnagyobb hányadát a felbontott házasságoknak. Nem kevesebb, mint 65 5% volt 10 évnél rövidebb, 14-7% 10—15 éve s 19'8% ennél hosszabb idő óta fenálló házasság. Nem született gyermek a felbontások 56'3%-át)an, mintegy arra engedve következtetést, hogy nem egyszer a terméketlenség idézi elő a házassági kötelék meglazulását. A mi a kiskorú gyermekeket illeti, a birói ítéletek túlnyomó részt, szám szerint 1017 esetben az anyánál helyezték el, az apánál csak 268 esetben, míg 104 esetben részben az apa, részben az anya gondozására bízattak a gyermekek. Határozott összegű havi gyermektartásdíjak 152, nőtartást pedig 188 ítélet állapított meg, mert a felek az eljárás gyorsítása czéljából a felmerülő, sokszor elég bonyolult vagyonügyi kérdéseket peren kívül intézik el külön megegyezéssel. Az elvált házasfelek személyi viszonyaiból mindenekelőtt kiemeljük, hogy az elválások legnagyobb aránnyal a magyarok és oláhok, legkisebbel pedig a tótok közt szerepelnek. A vallásfelekezeteket illetőleg a ref. és gör. keletiek állanak első helyen, míg legritkább az elválás a két katholikus vallásúak között. A foglalkozást tekintve, az elválások leggyakoriabbak a közszolgálat és szabadfoglalkozásúaknál, majd az ipar-forgalom következik s kevésbbé élnek még vele az őstermeléssel foglalkozó nép körében. Homola István. A MI ÜGYÜNK. Olvasóinkhoz, barátainkhoz és munkatársainkhoz! Bizalommal és reményteljesen bocsátjuk útnak e nagy múltú lap 57-ik folyamát. Azon rövid V4 év alatt, a mióta e lap a Kálvin-Szövetség tulajdonába ment át és szerencsések lehettünk azt szerkeszteni, örömmel tapasztaltuk a lap iránti érdeklődés fokozódását és hálásan tapasztaltuk a lap iránti érdeklődés fokozódását és hálásan tapasztaltuk a folytonosan emelkedő támogatást is, a mely nyilvánult abban, hogy lapunk átvételi és fej-