Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-12-21 / 51. szám

Ez megérzi, hogy Ö a szeretet! Világ, társadalom, baráti kör, testület, család félre­ismerhet, el mellőzhet, lesajnálhat .... csak Jézusunk érezze meg, hogy szeretet vagyunk, hogy 0 tennünk s mi Ő benne élünk! A Szeretetben! Csányi Sándor. Az egyetemes konvent ülése Folyó hó 17-én volt az egyetemes konvent őszi rendes közgyűlése, melyet a gyengélkedő Antid Gábor helyett Kenessey Béla erdélyi püspök, mint az elnök helyettese nyitott meg buzgó imával. A világi elnöki széket gróf Déyenfeld József foglalta el, a ki megindu­lással parentálta el az egyház nagy halottait, Fejes Ist­vánt, özv. gróf Tisza Kálmánnét és Claparéde Sándort, majd sajnálattal jelentette be, hogy Antal Gábor, Bak­say Sándor és Baltazár Dezső püspökök betegségük miatt nem vehetnek részt a konvent ülésén. A közgyűlés egyik legfontosabb tárgya a tökekamat­segélyek kiosztása volt, a mely Baksa Lajos előadó ja­vaslata alapján tárgyaltatott. E szerint az egyházkerüle­tek a felosztásra került 100,000 koronából lélekszám arányában a következő összegeket kapják: a dunamel­léki egyházkerületnek 15,005, a dunántúli egyházkerü­letnek 16,250, a tiszáninneni egyházkerületnek 16,390, a tiszántúli egyházkerületnek 35,155 ós az erdélyi egy­házkerületnek • 17,200 kor. jut. E javaslat ellen szólalt fel Nayy Károly s nagy beszédben hívta fel a figyelmet Erdély s az erdélyi kálvinizmus exponált helyzetére s kérte, hogy a segélyek kiosztásánál se az arányra, se semmiféle felosztású „kulcs"-ra ne legyenek tekintettel, hanem vegyék az egyedül érdemleges alapot, tudniillik az iyazi nagy szükséget. A konvent azonban az előadó javaslatát fogadta el. Ennek az alapján a dunamelléki egyházkerületből a következő egyházak részesültek se­gélyben : Csúza 200, Kő 65, Laskó 200, Magyarrétfalu 200, Maradék 500, Baranyahidvég 200, Drávapalkonya 200, Kórós 200, Gordisa" 200, Luzsok 200, Kiscsány-Oszró 200, Piskó 200, Kemse 200, Sellye 200, Turony 150, Kistótfalu 700, Gyüd 700, Terehegy 700, Sámod 200, Rónádfa 400, Kerekegyháza 300, Szabadka 700, Bonnya 100, Som 300, Jut* 300, Őszöd 500, Szárszó 300, Alsónémedi 100, Maglód 150, Nyáregyháza 100, Pócsmegyer 300, Vecsés 200, Veresegyháza 700, Őr­szentmiklós 700, Hévizgyörk 300, Alap 200, Pécsvárad 300, Szekszárd 500, Csabdi 400, Iváncsa 700, Felcsut 200, Sárszentmiklós 300, Sárkeresztur 400, Aba 700, Vereb 200, Bia 140. Összesen 15,005 korona. A további tárgyalások során a tiszáninneni egyház­kerületnek a lelkészi nyugdíjak emelése érdekében tett indítványát elutasították. A szórványok közalapi járulékkal való megadóztatása tekintetében Sulyok István, Kálmán Gyula és Révész Kálmán ellenző felszólalásai s Dókus Ernőnek az előadói javaslatot pártoló felszólalása után a közgyűlés kimondta, hogy érvényt szerez a törvény rendelkezéseinek s a szórványokat is megadóztatja. Ez 15,000 K jövedelemtöbbletet is fog egyszersmind jelenteni a pénztár számára s ezt 80 százalékig úgyis az adósegély fogja fedezni. A nagyyerezsdi egyezség felbontását a konvent sajnálattal ugyan, de egyhangúlag tudomásul vette. A lelkészek korpótlékának megállapításá­nál felmerült azon óhajt, hogy a szolgálati időbe a segédlelkészkedés teljes ideje, az állandó vallástanító­lelkészkedés pedig magától értetődően számíttassék be, a konvent is honorálja s megteszi a további lépéseket. Vallássérelmi ügyek, mint rendesen, most is voltak nagy száftimal. Orvoslásuk iránt a vallás- és közókt. minisztérium fog sürgősen megkerestetni. Ezután az egyetemes könyvtár nagy aranyköny­vének, az adakozók hagyatékának tárgyalása volt az ülés további pontja az alapító levelek tudomásulvételével. 18-án délelőtt egy sereg lelkész különböző ügyben be­nyújtott fellebbezése tárgyaltatott, azután elhatározta, hogy a legközelebbi zsinatnak 1917-ben történő össze­hívására a szükséges lépéseket megteszi. 17-én délután pedig két ügy foglalkoztatta a bíróságot. A közgyűlést Kenessey püspök buzgó imádsága fejezte be csütörtökön délben. SZOCZIÁLIS ÜGYEK. Cselédnevelés, cselédbiztosítás. Többször írtunk már arról, hogy a cselédek szo­cziális helyzetének rendezése égető kérdés, de. sajnos, igen kevés az, a mi e téren történik. Az ipari és yyár­telepek vonzzák magukhoz a női munkaerőt s a kiván­dorlás is fogyasztja a falusi leányokat, úgy hogy a selejtesebb elem kerül cselédsorba. A munkaidő folyto­nosságát nem ellensúlyozza a családhoz való tartozás, a teljes ellátás s a bizonyos fokig gondtalanság. Az két­ségtelen, hogy a modern szocziális alapokra helyezkedő társadalomban emelni kell a cselédek erkölcsi és szellemi nivoját s biztosabb exisztencziát kell a cselédeknek nyújtani. Azt látjuk, hogy mindenütt ugyanazok az okok idézték elő a cselédproblemát s á régi patriarchális vi­szony felbomlásával előidézett új szocziális helyzet kö­vetelményeihez képest igyekeznek a nyugoti államokban a cselédneveléssel segíteni a helyzeten. És ez helyesen is van, de a nevelési rendszer oktalansága és túlzásai mél­tán hívják ki a kritikát, mert a felszínes kultúrával ki­nevelt cselédek épenséggeel proletár sorsra vannak pre­desztinálva. A cselédiskolák legnagyobb baja azonban az, hogy nem elég gyakorlati s fölszínes kultúrát nyújtva, az innnen kikerülők nem válnak be cselédeknek s ők maguk is feljebb vágyakoznak. A berlini, párisi cseléd­iskoláknak épen ez a veszedelme, de az angoloké is fe­lesleges elméleti ismereteket nyújt, mert pl. történelem, irodalomtörténet épenséggel nem a cselédképzéshez való tárgyak. Angliában, Londonban nemrégiben megnyílt az első cselédiskola, helyesebben telep, 15 kis házból áll, a me­lyekben 4—4 cseléd látja el a háztartást egy feliigye­lőnő vezetése alatt. Megtanulnak sütni, főzni, mosni, vasalni s az alsóbbrendű háztartási teendőket is ellátják. Igazán érthetetlen, hogy miért térnek el e teljesen prak­tikus bázistól s mire való a polgári iskolásokhoz hasonló egyéb elméleti képzés. Kétségtelen, liogy a hazai 'sok nőegylet végre összeállhatna cselédiskolák létesítésére a londonihoz hasonló berendezéssel, de csupán valláser­kölcsi és gyakorlati nevelés czéljából. A háztartási teen­dők elsajátításán kívül nevelni kell őket szorgalomra, becsületességre, hűségre és lelküket kell kiépíteni, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents