Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-12-07 / 49. szám

kedélyeskedésre, bizalmaskodásra megnyiló nem volt. Súlyos szenvedései között a halál megváltás volt reá nézve. Temetése előtt a vármegyeháza termében a tiszáninneni egyházkerület rövid közgyűlést tartott, a melyen a még gyengélkedő Dókus Ernő főgondnok jelentette be mély megindultsággal és az elhunyt emlékét klasszikusan megörökítő szavakban hű munkatársának elhunytát és kért felhatalmazást az elnökség részére a szükséges intézkedések megtételére. Innen vonultunk testületileg a templomba, a hol az Urasztala előtt egyszerű ravatalon és koporsóban feküdt a megboldogult. A templomot természetesen a szó teljes értelmében zsúfolásig megtöltötte a nagy résztvevő közönség. Sokan voltak, a kik a távolból jöttek a temetésre és nem juthattak be a templomba, ott álltak az egész utczát megtöltő nagyközönség soraiban Ott voltak: Benedek Sándor államtitkár, Meczner főispán, az összes felekezetek, törvényhatóság, város, katonaság stb. képviselői. A ref. egyetemes egyházképviseletében : gróf Dégenfeld József konventi elnök ; dr. Baltazár Dezső püspök, Kiss Ferencz, dr. Baksa Lajos, dr. Ferenczy Gyula, Márk Endre, dr. Kun Béla és többen Tiszántúlról; Nagy Károly, Barabás Samu Erdélyből, Németh István, Nagy Lajos, Sziits Dezső Dunántúlról, Petri Elek, dr. Szabó József, B. Pap István Dunamellékről, a tiszáninneni kerület összes esperesei, gondnokai és nagyon sok lelkésze. A gyül. ének (90. zs. 1. v.) és a sátoraljaújhelyi dalárda éneke után Vadászy Pál legidősebb esperes mondott imát és a sárospataki főiskola kántusának éneke után Nóvák Lajos, a sárospataki főiskola tanára és papja mondott gyászbeszédet az Acta 10.n

. alapján. Künn a temetőben a gyülekezeti hitoktató lelkész, Papp József mondott búcsúbeszédet és a sárospataki főiskolai énekkar Bathó János karnagy vezetése mellett még egyszer énekelt. Felemlítjük még, hogy a temetőbe is kikísérte őt az új magyar gör. kath. egyházmegye püspöke, Miklóssy István, a ki Debreczenből jött el a temetésre; a püspök, mint tudjuk, előbb sátoraljaújhelyi plébános volt. — A nagy halottról a gyülekezet, a tiszáninneni ker. és a család adott ki gyászjelentést. 32 évig élt boldog házasságban nejével, szül. Tóth Karolinával. Ő, 4 gyermeke,, 7 unokája és nagy rokonság gyászolja elhunytát. A gyomai ref. egyház presbitériuma a következő meghívót adta ki: A mindenható Istennek kegyelmes gondviselése immáron 100 esztendeje őrizte meg elődeink által sok buzgósággal és szeretettel megépített ősi református templomunkat, hogy annak megszentelt falai között nemzedékek után nemzedékek nevekedjenek evangéliumi hitünk tündöklő világosságában, magyar hazánk szeretetének ragyogó fényében 1 E nagy évfordulón körünkbe érkeznek békésbánáti egyházmegyénk vezetői: Futó Zoltán esperes úr, Fekete Márton udv. tanácsos, egyházmegyei gondnok úr, Domby Lajos tiszteletbeli esperes, kir. tanácsos úr, Tóth József egyházmegyei főjegyző úr. Presbitériumunk e magasztos ünnepség napját 1913. évi deczember hó 14-ére állapította meg a következő sorrenddel: I. rész. 1913. decz. 14-én d. e. 3

/49-kor hálaadó istentisztelet a templomunkban: 1. Közének. 2. Imádkozik: Domby Béla lelkész. 3. „Áldások Istene" Rossinitól. Énekli: a „Gyomai Dalárda" Varga Kálmán vezetésével. 4. Ünnepi egyházi beszédet mond: Futó Zoltán esperes. 5. Esket: Domby Lajos tiszteletbeli esperes. 6. Keresztel: Tóth József egyházmegyei főjegyző. 7. Himnusz: Erkel Ferencztől. Énekli: a „Gyomai Dalárda" Varga Kálmán vezetésével. 8. A gyülekezetet megáldja: Harsányi Pál lelkész. 9. Közének. II. rész. 1913. decz. 14-én d. u. V2

3 órakor a templomban nyilvános diszpresbiteri közgyűlés lesz Fekete Márton e. m. gondnok és Futó Zoltán esperes urak elnöklete alatt. 1. Isten dicsősége: Beethoventől. Énekli: a „Gyomai Dalárda" Varga Kálmán vezetésével. 2. A gyűlést megnyitja: Futó Zoltán esperes. 3. Ünnepi beszédet tart: Harsányi Pál lelkész. 4. A békésbánáti egyházmegye nevében beszél: Fekete Márton egyházmegyei gondnok. 5. A presbitérium nevében beszél: Pikó Béla presbiter. 6. Szózat: Egressytől. Énekli a „GyomaiDalárda" Varga K. vezetésével. Lelkészválasztás. A szentendrei most anyásitott ref. egyházközség első lelkészéül Vajda István s.-lelkészt választotta meg meghívással. — A nagydoroghi (Tolnám.) ref. egyházközség lelkészi állására 29-en pályáztak. 18-an Dunamellékről, 11-en más egyházkerületekből. Decz. 2-án vizsgálta meg a pályázatokat a Dunaszentgyörgyön összeült bizottság és az összes pályázók okmányait rendben lévőknek találta. Az egyházközség kiküldöttei most már ott is elindulhatnak a szélrózsa minden irányába papot hallgatni. Jó az ilyen választási rendszer? A tolnai ref. egyházmegyében tanácsbiróvá Biczó Zsigmond bonyhádi, aljegyzővé Göde Lajos szekszárdi lelkész lett megválasztva. Gratulálunk! A rákosligeti és keresztúri missziói egyház kebelében az ottani ref. hívek buzgólkodása folytán mindjobban élénkülő egyházi élet folyik. A mult hó folyamán a presbitérium Kovács Elek főgondnok indítványára bogáti Hajdú Imre ny. kúriai bírót „örök hálája, mély tisztelete és elévülhetetlen érdemei jeléül" nagy lelkesedéssel védnökévé választotta. Az erről szóló jegyzőkönyvet és díszoklevelet a presbitérium, élén a főgondnokkal, küldöttségben adta át egyházunk e hű fiának, a ki most nyugalomba vonulása után a szép tisztet elfogadta. A missziói egyház védőasszonya bogáti Hajdú Imréné, a Kálvin-Szövetség lelkes propagálója a nemeslelkű szülők méltó tía, az ifjú dr. bogáti Hajdú József. Az egész tiszteletreméltó család lelkes áldozatkész ápolója az ottani buzgó többi vezetőkkel együtt a szép jövőjű egyháznak, a mely az egyházi felsőség részéről is különös figyelmet érdemel. A kis-tormási (Tolnám.) ev. gyülekezet 30.000 koronán felüli költséggel renoválta templomát és azt új orgonával is látta el. A szép templom id. Reichert Gyula lelkész és a hívek buzgalmát dicséri. A templomszentelési Horváth Sándor paksi lelkész, főesperes végezte a szomszédos lelkészek segítségével. A soproni ev. egyházközségben három gyülekezeti diakonissza van. Ezek a kiadott évkönyv szerint istenes, charitativ és evangelizáló munkát végeztek: betegeket ápoltak, a gyülekezeti árvaházban 29 gyermeket gondoztak, vasárnap esténkint a nők körében összejöveteleket rendeztek. Minden nagyobb gyülekezetben szükség volna a rendszeres, képzett női segítségekre. Rövid válasz az „Egy másik lelkésznek". Igazságtalanságnak és kegyetlenségnek azt jeleztem, ha egy lelkész olyan intézet által, melybe már ezreket befizetett, — ki van téve annak az eshetőségnek, hogy koldusbotra kényszerülhet. Ennek orvoslásául proponáljam a 69 § megváltoztatását, melytől el nem térített az „Egy másik lelkész" válasza sem, mint a mely nem is megdöntése czikkemnek, mint inkább az irónia fegyvereivel való vagdalkozás. A 69. § megváltoztatását óhajtom azoknak az idős 30—35 évig szolgált lelkészek érdekében, kik 1908-ig befizettek s ma is fizetnek minden köteles járulékot, de jogosultságukat, a még több fizetés megkiméléséből, 1908-ra tették, s így a 60—65 éves lelkész csak 40 év múlva juthatna teljes nyugdíjba.