Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-12-07 / 49. szám

Ezek érdekében mondtam azt, a mit czikkem tenorjából megérthette az, a ki nem tetszeleg gúnyolódásban, hogy ha viszonyaik úgy alakulnak, hogy a teljes nyugdíjba menés kedvezőbb lenne rájuk nézve, hát szabadiegyen nekik a jogosultsági időt tetszésük szerint megállapítani, az összes járulékok kamatos befizetése mellett. így mi ki­fogás lehet a 69. § megváltoztatása ellen!? holott eddig is fizettek, ezután is fizetnek minden járulékot; s meg­fizetik azt az, összeget, a mennyi a visszamenő évekre esik. Az intézetnek semmi kára; kasszája egy fillérrel sem lesz kevesebb. Egy lelkész. ISKOLA. Kalicza Ferencz. 1820—1908. Pestmegye egy kis református egyházközségének, Gyónnak volt lelkésze Kalicza Ferencz, ki hosszú életét a tudományos búvárkodásnak, a tanulásnak, a tanítás­nak szentelte. Hálával volt szive eltelve általában az iskolák, kü­lönösebben pedig azon tanintézetek iránt, melyekben tudományos kiképeztetését nyerte. Ennek minden szónál ékesebben beszélő bizony­sága 1908. márczius 8-án Gyónón kelt végrendelete, mely szerint földi javait, úgymint: 109 katasztrális hold szántóföldjét, rétjeit, erdejét, szőlejét, 5000 K takarék­pénztári betétjét és értékes könyvtárát ösztöndíjul és se­gélyalapul a budapesti, debreczeni, sárospataki theologiai intézeteknek, a kecskeméti, nagykörösi főgimnáziumnak s a nagykörösi tanítóképezdének hagyományozta. Ezzel a tekintélyes hagyományával ez a szerény, igénytelen falusi pap, a kit holta napjáig még csak név­leg is alig ismertek a falujától távolabb eső vidékeken, magát örökre ismeretessé, emlékét tiszteltté tette. Beírta nevét soha el nem homályosulható fényes betűkkel e hat iskola nagy alapítóinak tisztes névsorába, minden jóérzésű kálvinista ember szívébe s azoknak a tanulóknak hálás és kegyeletes emlékébe, a kik tanul­mányaikat e fenkölt gondolkozású nagy emberbarát ne­mes elhatározásából létesült alapítványok segélyével fog­ják végezhetni. Hagyatékának letárgyalása hatodfél évet vett igénybe. A haláleset után nemsokára megtartott hagyatéki tárgya­láson nem sikerült a békés megegyezés a végrendeleti és törvényes örökösök közt s ez utóbbiak meg is indí­tották a pörös eljárást. Mivel azonban hamarosan be­látták, hogy ennek a kimenetele aligha lesz rájuk nézve kedvező, egyezséget ajánlottak. Kijelentették, hogy ha az ingatlan egy évi jövedelmét megkapják, hajlandók elállani a pör folytatásától. Az érdekelt végrendeleti örökösök, a hat iskola elöljárósága e feltételt propter bonum pacis elfogadták s meghatalmazták a két tanintézete révén úgy is legelső sorban érdekelt, különben is, közel fekvő nagykőrösi egyházat, hogy kezeltesse házilag a zárlat alá került ingatlanokat. Mikor aztán a törvényes és végrendeleti örökösök közötti egyezség létrejötte után a bíróság meghozta a hagyatékátadó végzést s a végrendeleti örökösök tény­leges birtokába jutottak a részükre hagyományozott in­gatlanoknak : a hat iskola elöljárósága belátta, hogy a hagyatéki ingatlant természetben felosztani nem lehet, azt tovább is házilag kezeltetni nagyon bajos. Épen ennélfogva arra a közös megállapodásra jutottak, hogy legczélszerűbb lesz a>t eladni s a befolyó vételáron a tulajdonjog arányában megosztozni. Az örököstársak a birtok eladásával a nagykőrösi és kecskeméti egyházakat bízták meg. Mivel azonban ez utóbbi közreműködése fölöslegesnek bizonyult, az eladást a nagykőrösi egyház egymaga eszközölte. S a nagy­kőrösi egyháztanács e bonyodalmas, hosszadalmas ügyben a legnagyobb lelkiismeretességgel, a legjobb tudással is járt el, a miért Őszinte elismerés illeti annak elnökeit Patonay Dezső lelkészt és dr. Kökény Dezső főgondno­kot, továbbá Szappanos vSándor ügyész-jegyzőt és Zs. Tóth Albert egyházi pénztárnokot. De így sem- lehetett az ügyet gyorsan és akadály­talanul elintézni. Ujabb, meg újabb bonyodalmak álltak elő. így elsőben is a tán örökös iskolák csak későn (sőt a budapesti theologia akadémia még ma sem) nyilatkoz­tak az iránt, hogy hozzájárulnak-e az eladáshoz s elfo­gadják-e annak akkor 81,000 koronányi összegét? Ez még nem volt elég! Maga a gyóni egyház is megfelebbezte — bár sikertelenül — az árverési eljá­rást. Beleszólt — szintén hátráltatólag — a kir. kincs­tári jogügyi igazgatóság. E mellett a reményükben csa­lódott egyes várományosok is késleltették a hagyaték végleges rendezését okvetetlenkedésükkel. Végre is ez év szeptember havában a nagykőrösi egyház, mint legnagyobb részben érdekelt fél, hozzálá­tott a hagyaték végleges rendezéséhez. Az egyház ügyé­sze és pénztárnoka kiszállrak Gyónón, kiállították a ve­vőkkel az adás vételi szerződést, a vételárakat beszedték, a törvényes örökösöket kielégítették. A hagyatéki számadás szerint az ingatlan eladási árából a takarékpénztári betéttel együtt befolyt összesen 87,749 K 08 fill. Az időközi költségek, kiadások felemész­tettek 5628 K 88 fill.-t. így felosztandó 82,120 K 20 fill. Ebből egyenkint 13,686 K 70 fill.-t kap a buda­pesti theologiai akadémia, a nagykőrösi főgimnázium, a nagykőrösi tanítóképezde s a kecskeméti főgimnázium, a debreczeni theologiai akadémia kap 13,708 K 41 fill.-t, a sárospataki theol. akadénra pedig 13,708 K 38 fill.-t. A nagykőrösi tanítóképezde a többi örököstársakkal egyenlő részesedésen kívül a boldogult, végrendeleti meghagyása szerint még 6251 K 84 fill. takarékpénztári betétet s így összesen 20,137 K-t örökölt. Csak elismerés illeti a nagykőrösi egyháztanácsot azért az elhatározásáért, hogy tisztelő kegyelete jeléül a fenkölt gondolkozású örökhagyó sírját a boldogulthoz

Next

/
Thumbnails
Contents