Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-10-05 / 40. szám

Két igazán pompás eszme nagyon toll alá kívánkozik belőle. Az egyik „a büntetés föltételes felfüggesztése". A keresztyén szeretet elvének igazán megfelelő. A másik a Jogegységi tanács" szervezése. A hány kerület, annyi bírói gyakorlat. Ennek a megszüntetése eminens érdekünk. Kár, hogy a kardinális elvet: közigazgatás és bíráskodás különválasztása — nem találjuk a javaslatban. A VI. törv.-czikknél igen szép ós egyházunk tisztes tradicziójának megfelelő elv, hogy „az egyházközség tartozik iskoláit minden erejéből a kínálkozó segélyforrások igénybevételével fenntartani" ! Mi, szegény kis faluk lélekzetszakadva ragaszkodunk iskoláinkhoz, addig a nagy egyházak nyakra-főre lemondanak róla. VII. törvényczikkhez egy pár apróbb módosítás járul. A törvényhozás így javítgatva, férczelgetve, nagyon kétes értékű. Persze gátol az újításban nehézkes, banderiális szervezetünk és a jelen viszonyokhoz túlságosan asszimilálódottak tömege. De, ha előbb nem, a 48: XX. megoldása után el kell jönni a szabad, puritán, presbiteriánus szervezkedésnek! ^ Csányi Sándor. Az ORLE. gyűlése és a belmissziói kurzus. Az ORLE. közgyűlése szeptember 30-án és a vele kapcsolatos II. belmissziói kurzus október 1-én és 2-án volt. Sokan, mintegy 800-an sereglettek fel a hívó szó-X zatra. _>.„ . : ..,.. Az istentisztelet az újonnan kifestett, szép budai templomban volt. Soltész Elemér nagybányai lelkész, az „Igehirdető" egyik szerkesztője volt az ünnepi szónok. Papoknak nem könnyű dolog prédikálni. De Soltész egyszerű, természetes eszközökkel s nagy hatással vitte be hallgatói lelkébe a Luk. 17.i

a

^-ben foglalt nagy alázatra és hűséges szolgálatra buzdító igazságokat. A budai Vigadó nagyterme, a hol a közgyűlés és a belmissziói kurzus is lefolyt, az első napon szinte szűknek bizonyult. Az elnöki székben ezúttal Kis József pápai esperes-lelkész ült. Megnyitó szavait feszült figyelemmel hallgatta mindenki. „A mai gyűlés programmján van egy pont — mondá —, a melynek tulajdoníthatom, hogy az ORLE. tagjai ily szokatlan számban gyűltek össze. Ez az, hogy fürkésző szemeink üresen találnak egy helyet, a Baltazár Dezső helyét." Tovább nem folytathatta. Az egész hallgatóság felállt és hosszas éljenzésben és tapsban adott kifejezést az elnök iránti törhetlek ragaszkodásnak. Az elnöki rövid megnyitó és üdvözlés után Bocsor Lajos jegyző olvasta fel a már előzően ismert lemondó levelet. A válasz a megújuló tüntetés után mi is lehetett volna más, mint szeretetteljes marasztalás és kérés a lemondás visszavonása érdekében, a mely távirati úton jutott el az ünnepelthez. Felemelő mozzanata volt a gyűlésnek a testvér Magyar Ev. Lelkész-Egyesületnek (MELE) üdvözlete, "a melyet a mindnyájunk előtt oly rokonszenves Raffay Sándor tolmácsolt melegen és ékes szavakkal. Testvéri kooperáczióra (és nem unióra) hívta fel az ORLE-t és a válasz hasonló meleg és szívélyes volt. A titkári jelentés után Bakó József terjesztette elő a vasúti féljegy ügyét és ő mutatta be a Kis József vezetése alatt felvonuló küldöttséget a miniszterelnök előtt. A küldöttség Benedek államtitkárhoz és Harkányi miniszterhez is elment. A válasz mindenütt biztató volt. Sok felszólalás volt a pénzügyek tárgyalása során. Itt nem hallgathatjuk el azt, hogy Nagy Béla sárospataki theol. tanár indítványát, a melyben annak az óhajnak adott kifejezést, hogy az ORLE. a MPIT.-al és a Kálvin-Szövetséggel szorosabb kontaktusba lépjen, Zoványi Jenő és az elnöklő dr. Tüdős István felszólalására a gyűlés meglehetős rídegséggel utasította el. A tagdíjat 10 K-ra emelték. Lelkes ováczióban mondott köszönetet a közgyűlés a Kálvineumról szóló jelentés előterjesztése kapcsán a buzgó elnöknek, a ki nagy eredményekre, 1.100,000 K összegyűjtött alapra mutathatott reá. A lelkészi fizetésrendezés kérdésének helyes és jogos megoldásául a közgyűlés a családi pótlék megadását kéri és pártolólag terjeszti a konventhez a 100 özvegy papné kérését, a melynek teljesítése 250,000 K-t venne igénybe. A közgyűlés elhatározta a magyarázatos biblia kiadását és 300 K jutalmat tűzött ki a népies imakönyv pályadíjnyerő írójának részére. . v Sok felszólalás volt az 1848: XX. megvalósítása tárgyában, a két óra hosszáig (!) tartó vita folyamán. Az ügy végre is, mint ez sokszor történni szokott, visszamegy, új javaslatadás czéljából, a választmányhoz. — A Néplap deczemberben megindul. Délután 4 óra felé ért véget az ülés. Az elnökség köszönetet mondott a székesfővárosi tanácsnak a nagyterem átengedésséért, Haypál Benőnek a rendezésért s a tagoknak az érdeklődésért. * A két napon át tartott belmissziói kurzus iránt az érdeklődés meglehetős nagy volt. Örömmel láttuk, hogy a pestmegyei ev. lelkészek közül is Sárkány esperessel és Földváry Elemér felügyelővel az élükön többen vettek részt. Böszörményi Jenő szentesi lelkész bibliamagyarázata után Kiss Ferencz debreczeni tanár, a ki a kurzuson a vezető elnöki tisztet mindvégig nagy odaadással és tapintattal teljesítette, mondotta a megnyitó beszédet. Reámutatott a nagy munka elodázhatlanságára és szükségességére és hangsúlyozta, hogy a lelkészeknek tiszte az egyházépítő apostoli szolgálat kezdeményezése, vezetése, irányítása. F. Varga Lajos volt az első előadó, a ki az anyák neveléséről ^szólott. Több figyelemreméltó hozzászólás (dr. Ravasz, Kájel István) után dr. Kováts István a vasárnapi bibliai iskolák munkájáról tartott előadást és id. Vidor János mutatott be több buzgó vasárnapi iskolai