Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-09-28 / 39. szám

BELFÖLD Az alsóbaranya-bács-szlavóniai egyházmegye közgyűlése. Ez egyházmegyénk, mely nemcsak a hazai refor­mátusságnak, hanem egyben a magyar nemzetnek is egyik fontos őrszeme odalent a végeken, a múlt, hó 27-én és 28-án tartotta évi közgyűlését Baján. Mészáros János laskói lelkésznek imája után a közgyűlés Kozma László főgondnok ünneplésével kez­dődött, ki ezelőtt 30 évvel kezdte el áldásos tevékeny­ségét az egyházmegye közéletében. Azóta nemes lelkének legdrágább talentomai az egyházmegyének kamatoznak. Az őt üdvözlő ünnepi beszédre adott válasza felejthetet­len volt: feltoluló könnyeitől nem tudott szólni . . . A megalakulás formaságain siettünk túlesni, hogy mielőbb hallhassuk az esperesi jelentést, mely gyűlé­seinknek mindenkor épen úgy a fénypontja szokott lenni, mint a hogy mindnyájunk között még mindig a legmunkásabb, legfrissebb ember az ősz esperes. A gyűlés legfontosabb tárgya volt az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása tárgyában az egyházmegyének szük­ségleteiről szóló kérdőív. Külön e tárgyban fél napig tartó előértekezlet volt. Csinos l<is összeg jött ki a végén: az egyházmegyének csak mint közigazgatási tes­tületnek 33 millió korona tőkére volna szüksége, hogy közigazgatását egy róm. kath. egyházmegyééhez hason­lóan rendezhesse be, s hogy Szlavóniában egy magyar főgimnáziumot s még négy szeretetházat létesítsen. A missziói jelentés érdekes és örvendetes ered­ményekről szóló szemlét tartott azok fölött a virágzó korall-szigetek fölött, melyek a szláv tengerből a lassú, csendes, kitartó munka eredményeiként nőttek ki. Annál nagyobb volt aztyn a megütközés, hogy a szlavóniai lelkészek, kiket a törvény mindenben egyenlő jogosult­ságuknak s a köztudat kétszeres elfoglaltságúaknak ismer a magyarországiakkal: nem kapnak korpótlékot. Ez iránt beadott memorandumukat a közgyűlés meleg rokon­szenvvel tette magáévá, külön kinyomatta s levélalakban küldi el a kerület s a konvent minden tagjának. Állást foglaltunk a mellett is, hogy a tűzbiztosítás — ha már országos nem lehet — legalább kerületünk­ben belkörüleg szerveztessék. Nyugdíjazásukat hárman kérték: Kulcsár Sándor herczegszöllősi, Boldizsár Lajos sepsei és Búzás Kálmán várdaróczi lelkészek. Könnyek között búcsúztunk tőlük. Egyházkerületi képviselőkül dr. Szabó Lajos egy­házmegyei ügyész és Ágoston Sándor kórógvi lelkész választattak. A közgyűlés Szabó Péter esperes lélekemelő, buzgó imájával 28-án délben ért véget. Szlavonita. Gyűlések a kecskeméti egyházmegyében. A kecskeméti egyházmegyei Lellcészegyesület f. hó 15-én Czegléden tartotta ez évben már harmadik gyű­lését. A két első gyűlés az egyházi törvények revízió­jával foglalkozott, a mostani belmissziói munkáknak volt szentelve. Ének, ima után Simon Ferencz elnök elparentálta az egyesület nesztorát, Losonczy Lászlót, ki 40 évig mű­ködött, mint tanítóképző-intézeti tanár. De bár más téren működött, a szíve, lelke az egyesülettel volt mindig. Részt vett ennek minden mozgalmában, jelentékeny anyagi áldozattal támogatta minden munkáját. Most már meg­tért abba a hazába, hova az embert csak tetteinek ju­talma követi. Lássa meg ott tetteinek jutalmát ő is. Fájdalommal emlékezett meg dr. Baltazár Dezső elnök lemondásáról, melyet nem is ért. 0 hiszi, hogy az elnök csalódott, hogy ez a csalódás a lelkének fáj, de miért tagadná meg ezért édes gyermekét, az ORLE-t? Baltazár nagy munkát végzett, mikor a papságot feléb­resztette, egyletbe tömörítette és nagy czélok szolgála­tába fogta. De ennek az egyletnek a léte még az ő személyéhez van kötve, az ő vezetése nélkül ama czé­lokat elérni nem fogja soha. Az egyesület ezért meleg­hangú táviratban kérte Baltazárt az elnöki állás meg­tartására, küzdelmeinek folytatására, míglen e küzdelmek gyümölcsét élvezni fogja nemcsak a papság, hanem a magyar Egyház is. Jelentette az elnök, hogy a Kálvineum ez évben már megkezdte működését 20 fiú, 20 leány papi árva neveltetésével. Remélhetőleg felépül a jövő évben a hajdúböszörményi fiúinternátus is, mely már 80 árvának fog otthont nyújtani. Legyen hála az Istennek az eddigi eredményért s lebegjen az ő áldó kegyelme az intézet fáradhatatlan apostolain: Baltazár Dezsőn és Kiss Fe­renczen! Az egyházmegye területén egy év alatt három egyház: a czeglédi, izsáki és nagykőrösi rendezett ün­nepélyt a Kálvineum javára nagy erkölcsi és anyagi si­kerrel. Köszönet érte úgy a buzgó lelkipásztoroknak, mint az áldozatkész gyülekezeteknek. Az egyházmegye egyházai közül a jászberényivel együtt már négy rótta le a Kálvineummal szemben a szeretet adóját, remélhe­tőleg meg fogja ezt tenni — az idő jobbrafordultával — mind. Jelenti végül az elnök, hogy az egyesületnek ta­valy 24, most 27 tagja van, bár két tagtársat elragadott a halál. De az egyesület ereje nem a tagok számában, hanem azok lelkes buzgóságában rejlik. Végül köszö­netet mondott az egyesület nevében Bagossy Károly egy­házmegyei gondnoknak azért az értékes támogatásért, melyben az egyesületet a törvény revizionális munkála­tánál részesítette. Ezután a tagok tettek jelentést egy évi belmissziói munkáikról. Az egyházmegye 23 egyházából 14 jelentés érkezett be. Nem sablonos, előírt munka ez, hanem mindegyik lelkész az ő lelkének s a gyülekezet viszo-

Next

/
Thumbnails
Contents