Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-09-14 / 37. szám

században való méltatását tűzte ki feladatává. Ilyen Weinel műve „Jesus im 19. Jahrhundert" vagy Jordán jól tájékoztató könyve: „Jesus und die modernen Jesusbilder". Míg ez a két mű az egész utolsó századnak Jézusról alkotott képeivel foglalkozik, addig nem régen napvilágot látott egy könyv, amely úgyszólván csak a mi jelenkorunk legnevezetesebb embereinek Jézusképét, vagy jobban mondva, különböző képeit, melyeket maguknak Jézusról alkottak, varázsolja szemünk elé- Szerzője Leipoldt János kiéli theol. tanár,* korunk vezető embereinek, költőinek, általában művészeinek, vezető egyéniségeinek jeles ismerője. Legalább annak bizonyul ő előttünk fekvő könyvében. Ezt az állításunkat igazolja mindjárt az első fejezet, melyben szerzőnk a szépségkeresők Józusképét rajzolja. Mindenek előtt kimutatja, hogy Jézus maga is költő volt. Ezért nem csoda, hogy alakjának szépsége az, melyet benne a költők, művészek keresnek. A 2. fejezet a szegények barátainak Jézus-képével foglalkozik. Itt találkozunk természetesen a szocziáldemokraták felfogásával Jézusról (Kaustky, Maurenbrecher, de Kalthoff is), de nem különben egy Stöcker vagy Naumann keresztvénszociális gondolkodásává! vagy a művészek közül Wágner Rikhárdnak „Jesus von Nazareth" czímű ifjúkori művével, Meyer K. F., Lissauer, Hart, Benzmann, Kretzer s más német költőkkel, azután festőkkel, mint Thoma, Steinhausen, Uhde stb. Félreértésre adhatna okot a 3. fejezet felirata, mely szerint a szerző itt „az orvosoku

Jézusképéről akar szólni, valójában pedig ama kísérletekről van itt szó, melyek Jézust a pathológia szempontjából nézték és őt a lelkileg nem egészséges emberek közé akarják sorolni. Ilyen már Holtzmann 0. törekvése, a ki Jézust, mint exsztatikus embert akarja bemutatni, de különösen Rasmussen dán költő, Lomer német orvos, meg Baumann német filozofus, Binet-Sanglé franczia tanár tartoznak ide. Rasmussen epileptikusnak, Lomer paranoikusnak, Baumann idegbajosnak (Nervenüberreizung) tartja Jézust. A költők közül Hauptmann G. tartozik ide, míg mások (Schlaf, Frenssen stb.) a gondolattal, hogy Jézus őrült volt, játszanak. Végül szóhoz juttatja szerzőnk Werner és Schafer iratait, kik Jézus egészségét védelmezték az előbbi kísérletekkel szemben. Az 5. fejezet Ellen Key-jel és a monizmussal foglalkozik. Míg a német monizmus nem gondoskodott arról, hogy lényegével népszerű alakban megismerkedhessünk, addig szerzőnk épen abban látja a svéd írónő jelentőségét, hogy ezt a hiányt pótolta. Azért az ő egész gondolkodásának, felfogásának bemutatása révén ismerkedünk meg a monizmussal és ezen belül Ellen Key Jézusképével is. Hasonlóan rajzolja Leipoldt a 7. fejezetben Dostojewskinbk egész világnézetét s ezen belül az ő orosz Krisztusképét is. A két fejezet közti 6. fejezet pedig a katholikus egyháznak Krisztusképét ad ja elő. Itt szóhoz jutnak ép úgy a modernisták, mint pl. egy Loisy, egy Schell, mint a kifogástalan róm. kath. felfogás képviselője Meschler jezsuita páterben. Igen érdekes itt a katholikus költők ismertetése, kiknek sorából Roseggerrel, Hellevel, Handel-Mazzettivel, Seeberrel, a modernista Fogazzaroval megismerkedhetünk, azután jön a kath. képzőművészetnek, főleg a benzoni festészeti-iskolának a jellemzése. Mint már említettük, Leipoldt jó, megbízható vezér jelenkorunk vezető egyéniségeinek megismertetésében. * D. Dr. Joh. Leipoldt (Prof d. Theol. in Kiel). Vom Jesusbilde der Gegenwart. Secbs Aufsatze. 1913. Dörffl ng & Franké. Leipzig (VIII. és 445. 1. 8.) Ára fűzve : 8 50 M, kötve 9-50 M (10-20 és 11-40 K). Legtöbbnyire őket magukat szólaltjatja meg egyéniségükben szeretettel elmélyed és ily módon igyekszik igazsagos képet festeni róluk és gondolkodásukról. Ezzel párosul Jézusképüknek szelíd, sokszor enyhe megítélése, úgy hogy a keresztyén hívő olvasó tán olykor-olykor Jézus alakjának el torzításával szemben valamivel határozottabb visszautasítást is várna. Azonban azért a szerző mégsem mulasztja el egészen az olyan megjegyzéseket, melyekből a kérdések eldöntésében az ő pozitiv állásfoglalására is következtethetünk. Csakhogy ezek legtöbbnyire szerényen meghúzódnak az objektív tárgyalás folyamán s a jelenkor Jézusképének tárgyilagos rajzolása mögött. Aki a jelenkor vallásos gondolkodásával, Jézussal szemben elfoglalt álláspontjával meg akar ismerkedni, annak ajánljuk e könyv tanulmányozását. D. Qy. A perthamboyi (amerikai) magyar ref. egyház 10 éves fennállásának emlékére emléklapot adott ki, a melyben az egyház szervezésének, a templomépítés történetének és az egyház jelenlegi működésének leírását kapjuk. A dís/esen kiállított füzet közli ezenkívül a templomnak és parókbia-iskolának, valamint az egyház vezető féi fiainak fényképét. A 10 éves jubileumi ünnepséget folyó hó l én, az amerikai munkaünnepen tartották. Az ünnepi istentiszteleten Szabó László, Ambrus János, Tegze László és Nánássy Lajos dr., helybeli lelkész, végezték az egyházi szolgálatot. A hazai földtől elszakadt magyar reformátusok vallásos buzgóságáról megható módon szolgál bizonyságul ezen emléklap. A szeptemberi belmissziói lapok. Eleddig négyet vettünk. Először a Mustármagot a vasárnapi iskolásoknak szóló Napsugár és Útmutató a Szentírás olvasásához cz. mellékletekkel, és változatos, érdekes tartalommal. Varga Gyuláné az „Új munkaév" cz. vezetőczikkben fokozott munkára és áldozatkészségre buzdítja a szövetség tagjait. A Bethánia-egyesület már ebben a hónapban megkezdi evangélizáló munkáját. Szeptember 7-én, 14-én és 21-én dr. Kovács Lajos, dr. Szabó Aladár, dr. Ihaly Lóránt és Vargha Tamás, az egyesület s.-titkára tartanak előadásokat. A tanév nyíltával megjelent a Szövétnek lícz. Rácz Kálmán szerkesztésében Pápán. A szerkesztő Jó kezdet-et kíván benne olvasóinak. Mi is áldást és hasonló folytatást kívánunk neki. Az Ébresztő sem maradt el a B. R. I. E. munkájáról szóló Híradó cz. mellékletével. Jelenti, hogy megjött az agilis szerkesztő, Megyercsy Béla, három hónapra terjedő és, mint a lap czikkeiből és szép képeiből is látható, eredményes belmissziói tanulmányújából. Mi természetesebb mint az, hogy Megyercsy interjúolt is. Nem kisebb embert, mint az angol „Chief Scout" ot, Baden-Powell tábornokot. A látogatásról szóló érdekes tudósítás „folytatását" a jövő számra hagyta. Természetes, hogy elő kell fizetnünk a lapra! (IX., Ferencz-körút 12.) Megjött a kis Hajnal is, a Magyar Ev. Ker. Missziói Szövetség lapja, a melyben Vargha Gyuláné, Pongrácz József, Kovács Lajos dr. tollából olvasunk a külmisszió segítésére serkentő czikkeket és Kunst írén kínai misszionáriusnő munkájáról és hazai körútjáról ad tudósítást. A ki a Szövetséget támogatni óhajtja, adományait dr. Csia Sándor pénztárnokhoz (VII., Nefelejts-utcza 40.) küldheti. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. Á bihardiószegi ref. egyház Fias Kálmán karczagi s.-lelkészt meghívás útján, — a sárbogárdi ref. egyházközség Kiss Dániel alistáli lelkészt egyhangúlag választotta meg lelkészévé.