Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-01-19 / 3. szám

Ötvenhatodik évfolyam. 3-ik szám, Budapest, 1913. január 19. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉSlSKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó : A KÁLVIN-SZÖVETSEG. Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő: pálóczi Horváth Zoltán dr. Belső munkatársak : Böszörményi Jenő, Kováts István dr., Sebestyén Jenő, Tari Imre dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Kálvinszövetségi tagoknak egy évre 12 korona. Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Elet Könyvéből: Nemes örömek. Gedeon. — Vezérezikk: Dr. Kovácsy Sándor, (bj.) — Új utakat! Nagy Vineze.— Krónika: Munkanélküliség. Jubileum. — Iskolaügy: Református nőnevelés. III. Dr. Böszörményi Gézáné. — Belföld: f Dr. Székely József. Kovács Emil. — A pesti ref. egyházmegye esperes-iktató közgyűlése. V. — Falusi levél. Balatoni István. — Utóhang. Sebestyén Jenő. — Szocziális ügyek. Kálvinista. — Külföld: Genfi levél. Bilkei Pap Lajos. — Svájcz, Japán és Nagybritannia. Dr. T. I. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Különfélék. — Levél a szerkesztőhöz. E. Szabó Dezső. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázat. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Nemes örömek. „A nevetésről azt mondom : bolondság! A vigasságról pedig: mit használ az?" Pred. Talán nem is olyan nagy pesszimizmus az, mely a Prédikátor szavaiból felénk csendül; talán csak leszürődött ítélete egy mozaikszerűen kialakult életfilozófiának, a mely látja azt, liogy az örömök keresésében mennyire csak földi vágyak, reménységek hajtják a közönséges emberi szívet s mennyire nincs meg az érzéke, az ereje, az akarata, a képessége önmagától arra, hogy még az örömben is a legtisztábbat, a legmagasabb rendűt keresse. Pedig az öröm a léle c derűjének napsugaras játéka, a nevetés az élet élvezésének, akarásának bizonyos kifejezője. Az öröm a megelégedettségnek, a teljesült reménységnek leghűségesebb kísérőtársa, útjelzője, a boldogság alkatrésze. Önmagában véve egyik legszebb, legfelségesebb ajándéka az Istennek, erőforrást, fényt, melegséget jelent az élet számára. Jaj annak, a kinek napjai öröm nélkül telnek el, jaj annak, a kinek szívéből hiányzik a mosolygás derűs fénye és a nevetés melegítő napsugara! De öröm és öröm között nagy különbség van. Van öröm, mely felemel, nemesít, erőssé, frissé, üdévé tesz és van öröm, mely sorvaszt, bénít, aljasít. Talán ez utóbbi érzést már nem is lenne szabad örömnek nevezni, hiszen az öröm mindig valami tisztaságot, üdeséget, nemességet jelent, mert igazán örülni csak a nyugalomban élő, egészséges, friss lelkek képesek. A mi mai társadalmunk örömei azonban, fájdalom, nem ilyenek. És bármennyire is el vagyunk bizakodva a modern világ fejlődése, a társadalom külső életének színes gazdagsága által, folyton jobban és jobban vagyunk kénytelenek tapasztalni azt, hogy sem különösen erkölcsileg, sem pedig a lélek és a szellem finomságát illetőleg nem állunk ott, a hol technikai, szóval külső kultúránk arányában államink kellene. És épen ezért nem olyan igaziak, tiszták és nemesek örömeink sem. Mert a milyen arányban kivész az emberekből, különösen ifjúságunkból a tiszta ideálizmus, a szépért, nemesért való érdeknélküli, mondhatnám gyermeteg lelkesedés és a mily arányban elfoglalja azt a modern hitetlenség, czinizmus, gúny, kételkedés szelleme, olyan arányban szárad ki, satnyul el a társadalom lelke, és zárulnak el benne azok az üdítő források, melyek a nemes örömök aranyos zománczával vonják be az arczot, a tekintetet, az emberek egész lényét, egész egyéniségét. Szóval hiányzik ma valami az emberek érintkezésében, valami, a mi nélkül hideg minden érzés, valami, a mi a lelkek élete nemesítésének és tisr

'ításának segítségével tisztítaná és nemesítené az örömöket is. Mert Isten nem rendelt bennünket csendes tehetetlenségre, sötét kétségbeesésre. Krisztus nem tanított arra, hogy álmodozó lélekkel, félénken, fejletlen szárnyakkal járjuk az élet útait, hanem arra, hogy nyitott szemmel, öntudatos lélekkel vizsgáljuk és értsük meg mindenben: a saját rendeltetésünkben, életünkben, a természetben, a világban, az Isten örökkévaló gondolatait és akaratát, liogy a napsugár aranyos ragyogását, a Genezaret tavának csillogó kékségét s a mezők liliomainak mosolygó ékességét meg ne zavarja bennünk soha az éjszaka sötét komorsága, a felhők szennyes borulása és a halál szomorú hervadása. Mert csak így van bennünk élet, gazdagság, erő! Minket ezek hívnak. És mert mi a világosság fiai vagyunk, lelkünknek még az örömekben is a világosság fiaihoz illendő öltözetben kell megjelenni. Gedeon. Távíratrnegváltásí lapok sere a Kálvin-Szövetség javára 20 fillérért rendelhetők a Szövetség irodájában (IV. ker., Molnár-utcza 17. szim). ^t jX jt jt