Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-04-27 / 17. szám

hogy miként táplálkoznak" — igaz lenne. Ez a mondás csak üres szólam és elménczkedés. Szívesen hajlunk meg Glück Frigyes minden munkatéren való becsületes munkája előtt, de sokkal fontosabb mindezeknél és a közjótékonyság terén szerzett minden érdemeinél az, hogy egészen új, művelt pinczérnemzedéket nevelt és e téren komoly missziót végzett. Czóltudatosan alapította meg a pinczériskolát, a melyben az ügyességen kívül sok jót is tanulnak a pinczérnövendékek. De ezen a téren is még igen sok a tennivaló és akkor volna ez a munka is tökéletesebb, ha Glück Frigyes, mint protestáns ember kivinné, hogy a pinczérpályát választó fiúk már az előkészítő iskolában valláserkölcsi nevelésben is részesülnének, másrészt pedig, hogy a szolgálatban levő pinczéreknek mód nyújtatnék a templombajárásra és ünnepnaponként lehetővé válnék rájuk nézve valamelyes lelki épülés. Egész sereget tesz ki csak a budapesti pinczérek száma és mi az életük ? Valóságos önkéntes, modern rabszolgaság. És hány pusztul el korán, legnagyobbrészt tüdővészben ? És mikor van egy pinczérnek ideje arra, hogy a lelkébe is pillanthasson, ha imitt-amott néha szórakozhatik is pár órai szabadságidejében ? Ideje lenne, ha e felől mi is s a budapesti evangéliumi egyesületek is gondolkoznának. Glück Frigyes érlelte már odáig a dolgot, hogy a pinczérelem általában előzékeny, udvarias, jómodorú s a szoczializmustól is távol áll, de kérdjük, minő nemesebb indulatok fejlődhetnek a közönség természetszerű, de mégis zsarnoki kívánalmaival szemben ? Csak természetes, hogy az illemtudás mellett az önzés, kapzsiság és haszonlesés tulajdonságai tulon-túl fejlődnek ki a pinczérelemben s a lekötöttség hozza magával a dobzódó szórakozásvágy kielégítését, a mely aztán az egészségüket végleg aláássa. Gondoskodni kellene tehát az ő helyzetük keresztyénies rendezésével. A borravaló-rendszer megszüntetése iránti mozgalmukat egy kicsit támogathatná a közönség is s ez volna az első lépés. A következő kérdés: a szabadidő rendezése szintén nagy fontosságú. A vasárnapi munkaszüneti akczióba a pinczérkérdés is belevág s ezt is fel kellene ölelnünk. Nem mellékes sem a vendéglősre, sem a szállodásra, sem a közönségre nézve, hogy milyen lelkületű emberek szolgálják ki, de a fontos az, hogy a pinczér is ember és annak is van lelke, a mit ápolni, művelni kötelességünk. Ez a czél csak úgy érhető el, ha egy keresztyén jellegű pinczérotthon létesülne, amit a budapesti vendéglősök könnyen állíthatnának fel. Glück Frigyes sem építhetné ki az ő közhasznú, lelkes munkásságát szebben, mint úgy, hogy ezt az eszmét félkarolná s az ő öröme lenne a legteljesebb, ha az ő alapította pinczérotthonban egészséges, vidámkedélyü, melegszívű és vallásoslelkü pinczérsereg ünnepelné őt, mint a pinczérek sorsának hű gondviselőjét 1 Kálvinista. KÜLFÖLD. Svájca. Vasárnapi iskolák világgyűlése. A vasárnapi iskolák ügyében tartott legelső világgyűlés Londonban volt 1889-ben. Azóta már ötöt tartottak, melyek közül a legutolsó Washingtonban volt 1910-ben. Most az idén július hó 8—15-ig terjedő időközben tartják a hetediket Zürichben. Ez a gyűlés, az előkészületek után ítélve, a legnagyobbnak Ígérkezik az eddigiek között. Igen sok lelkész, hivatalnok, bibliaolvasó és bibliamagyarázó fog megjelenni. A világ minden részéből fognak jönni, nemcsak férfiak, hanem nők is, hogy halljanak valami újabbat is és hogy így a vasárnapi iskola fejlesztéséhez közreműködjenek. Nagybritannia 450 delegátust küld Zürichbe, Európa többi államai együttvéve 500-at, az Egyesült-Államok és Kanada 2000-et. A közös megállapodás szerint a többek között beszélni fognak: Meyer lelkész Londonból; a híres Smith Oypsy; a chicagói püspök : Vincent John; Bonner, a nagybritanniai vasárnapi iskolák egyesületénnk titkára; Johnson, a Londonban megjelenő „Sunday School Chronicleu

lap szerkesztője ; Jjawrance, az amerikai egyesületek főtitkára; Búrt buffaloi püspök; Hartzel püspök Afrikából. A részletező előadások a különböző csoportok, missziók számára délutánonkint lesznek. A hivatalos nyelv a német és az angol, de előadásokat más nyelveken is fognak tartani. Valószínű, hogy a világgyűlés Ötletéből nagyobbszerű kiállítást is rendeznek, melyek tárgyait a vasárnapi iskola felszerelése köréből válogatják össze. Az izraeliták Svájczban. A svájczi izraeliták ebben az évben nagy ünnepséggel ülik meg emanczipácziójuk 50 éves évfordulóját. A XVI-dik században csak Argovia két községében tűrték meg őket: Endigenben és Lengnauban. Később, sok idő múlva más kantonokban is letelepedhettek, de politikai jogokat nem igen élveztek. Végre 1863-ban a helvét konfederáczió egész területén megnyerték polgárjogukat. Ez az einanczipáczió ugyanazon jogokkal ruházza fel őket, mint a szövetséges köztársaság többi polgárait. Az ünnepélyességeket előkészítő nagybizottság Genfben székel. Belgium. A protestánsok elörenyomidása. Tudjuk, hogy Belgiumban a klerikálizmus igen erős. A parlamentben 100 klerikális, 45 liberális és 39 szocziáldemokrata képviselő ül. A klerikálisok tehát nagy szerepet játszanak a törvényhozás házában is. Ezekkel farkasszemet néznek a szabadgondolkodók, a kik szintén kifejtik minden erejüket, hogy a hatalmaskodó klerikálisokat, a hol csak tehetik, meghátráltassák. Ezen két ellentétes tábor közt szerényen húzódik meg a protestánsok kis serege. Kevesen vannak ugyan, de újabban annál erősebben dolgoznak. A legutóbbi evangélikus országos zsinaton örömmel konstatálták a megjelentek, hogy a protestántizmus Belgiumban határozottan előrenyomul. Maguk a belga sza-