Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-04-27 / 17. szám

badgondolkodók is érzik ezt és közülük már nem egy hangsúlyozta és vallotta meg nyilvánosan, hogy a protestánsok nekik is ártanak már, különösen az alsóbb néprétegeket és munkásokat ragadják ki körmeik közül. A legutóbbi községi választások alkalmával volt legszembetűnőbb a megerősödésök. Nyíltan felállottak és hirdették vallásos' meggyőződésüket, agitáltak és sok helyen bejutottak jelöltjeik a községi vezetés előkelő helyeire. Különösen Borinage, Lüttich, Charleroi hivatalaiban szép szerepre jutottak. A belgiumi protestáns egyházak egyetemes zsinatának elnökét II. Lipót király halála óta a jelenlegi uralkodó újév napján mindig hivatalosan fogadja, a mi azelőtt sohasem fordult elő. Ez alkalommal az uralkodó már többször kiemelte az elnök előtt, hogy mennyire meg van elégedve a protestánsok missziói tevékenységével a belga Xbn#o'-államban. A belga protestáns misszió 1909-ben alakult és már azóta is szép eredményekkel dicsekedhetik Kongóban. A misszió jelenlegi elnöke Anet Henrik, tavaly előtt bejárta az egész kongói misszióterületet, hogy alapos tájékozottságot szerezhessen annak működéséről. A belga misszió egyelőre a londoni baptista-misszió erejére támaszkodik, de azon van, hogy minél előbb saját lábán járjon. Az elnök közbenjárására már is több kedvezményben részesültek, részint területeket nyertek az államtól telepek létesítésere, részint pedig jogi előnyöket. A belga protestánsok tudományos társaságot is szerveztek, hogy a belgium* reformáczió történetét kutassák. Frédéricq, a genthi evangélikus egyház feje megnyerte az ötödéves nagy állami jutalomdíjat, mert az ország történetét kiváló munkájában kimerítően megírta. Ugyancsak az ő tollából került ki az a nagy mű is, mely a belgiumi inkvizicziókról szól. Kevesen vannak a protestánsok, de sokat és eredményesen dolgoznak. Már a róm. katholikusok is kezdik őket respektálni, mit kicsinyben már az is mutat, hogy azelőtt, ha proczessziójuk elvonult a protestáns templom előtt, a muzsika nem hallgatott el; nem törődtek azzal, hogy zavarják a protestánsok istentiszteletét; ma már azonban csendben mennek el a templom előtt. Különösen az evangélikus diakonissza-ügy tett nagy haladást az utóbbi időben. A diakonisszák Brüsszel-, Borinage- és Lüttich-ben vannak legnagyobb számban, ez utóbbi városban 1910-ben már protestáns klinikát is emeltek. Charleroi és Antwerpen városokban csak legutóbb kezdték meg működésöket. Olaszország. Nagy Konstantin-ünnepélyességek. Mint tudjuk, Nagy Konstantin római császár 313-ban adta ki Milánóban azt a rendeletét, mely a háromszáz évig üldözött keresztyéneknek szabad vallásgyakorlatot engedélyezett az egész birodalomban. A római pápa mult év deczemberében jóváhagyta az ünnepélyességeknek azt a rendjét, mely ennek a dicső felszabadulásnak emlékére az egész világból Rómába hívja az ünnepelni vágyó róm. kath. híveket. Az ünnepélyességek némi megszakítással az egész 1913-dik évben folynak. Márczius 30-án volt az első a Dow^?7/a-katakombában, a legutolsó 1913. deczember 6., 7. és 8-án lesz. három napi hálaadás formájában. Mint a római kúria hivatalos lapja, az „Osservatore Romanou

írja, a pápa teljes búcsút, bűnbocsánatot engedélyez azoknak a hiveknek, a kik Rómába zarándokolnak, végigjárják az előírt templomokat és azokban buzgón imádkoznak többek közt az „eretnekek kiirtásáért" is. Eretnekek alatt természetesen első sorban is a protestánsokat érti a római kúria. Ez a felhívás minden protestáns lelkét megsebzi, ugyanakkor, a mikor Rónia a nagy „béke-ünnepélyt" rendezi. A „Boromeusz-encziklika" sértő szavai még fülünkben csengenek és most újabb bántalmakkal lépnek fel, a római hatalmas kupolák alatt kiirtásunkért esedeznek a Mindenhatóhoz. Dr. T. I. A MI ÜGYÜNK. Az előfizetőket kérjük, hogy a hátralékos, valamint az április 1 én kezdődött évnegyedre szóló előfizetési díjat szíveskedjenek beküldeni. Az előfizetőkön kívül sokaknak küldtük lapunkat régebbi idő óta. Április elején külön levélben küldtünk u tal vány lapo kat is. Szeretettel és bizalommal kérjük, hogy szíveskedjenek az előfizetők sorába belépni s ha nem óhajtanának előfizetni, kérjük a lap visszaküldését, hogy újabb czímekre küldhessük lapunkat. A Heidelbergi Káté 350 éves emlékére április hó 23-án este 6 órakor ünnepélyes felolvasó-ülést rendezett a Kálvin-Szövetség a dunamelléki egyházkerület székházának dísztermében. Nagyszámú, díszes közönség gyűlt egybe. A 37. dicséret eléneklése után Veress Jenő imádkozott s adott hálát Istennek a Heidelbergi Káté által eszközölt áldásaiért. Az elnöki megnyitót dr. Kenessey Béla erdélyi püspök tartotta. A hatalmas, nagy lelkesültséggel elmondott beszédet, a melyet lapunk vezető helyén közlünk, a nagyközönség mindvégig odaadó figyelemmel hallgatta. Alkalmi költeményt Miklós Elemér olvasott fel. A szépen megírt és előadott költemény hangja beleillett az ünnepélyes környezetbe és hangulatba és nagy tetszést aratott. Ezután dr. Pruzsinszky Pál olvasta fel nagy gonddal é? szeretettel megírt szép „Emlékezés"-ét a Heidelbergi Kátéról. A közönség feszült figyelemmel és hálás tetszésével jutalmazta a tudós professzort, Fiers Elek theológus Szabolcska „Kálvin sírjánál" czímű költeményét szavalta el. Kenessey Béla megköszönte a díszes közönség megjelenését. A 90. zsoltár eléneklése után felemelő, szép, inspiráló hatású emlékekkel és új elhatározásokkal szívünkben oszoltunk szót. Lapunk átvételi és fejlesztési költségeire névtelen adakozó 2 K-t küldött. Hálásan köszönjük. Ezzel 1514'68 K-ra emelkedett az e czélra szolgáló összeg. Lapunk igaz barátait kérjük a további adakozásra. (Adományok a Kálvin-Szövetség titkári irodájának czimzendők, IV., Molnár-utcza 17.) Az afoerdeeni útra, mint jeleztük, összesen 24-en jelentkeztek, a mit Szövetségünk a konventi elnökséghez