Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913 (56. évfolyam, 1-51. szám)

1913-04-27 / 17. szám

meri a felelős kormánynak ellenőrzési jogát, a míg az a törvény keretei közt mozog. A Szentendrével kötött egyezséget végleg jóváhagyja, úgyszintén felhívja a dunabogdányi egyházközséget a Jordán-alapítvány ügyé­ben való javaslattételre. A Filadellia Diakonissza-Egylet benyújtott kérését nem találta teljesíthetőnek. Ezután Benedek Zsolt konventi titkár terjesztette elő a református lelkészi nyugdíjintézetnek végleges ügyrend­jét. A nagy horderejű szabályzat tárgyalása dominálta az ülés további részét. Tisza István felszólalása alapján azt az elvi jelentőségű határozatot hozta a konvent, hogy a jövő év elejétől megkezdődő nyugdíjazások ügye nem bírósági, hanem közigazgatási ténykedés körébe tartozik. A lelkészi korpótlék beszámítódik a nyugdíj­igénybe. A kegyeleti idő kérdése a zsinatnak egyetemes érvényű intézkedéséig a kerületi szabályrendeletek sze­rint intézhető. A nyugdíjigényt az újonnan értékelt díj -leveleknek megfelelőleg felemelik, a missziói lelkészek nyugdíjügyét a többiekével egyenlően rendezik, a lakás­pénzeket azonban senkinek sem számítják be a nyugdíj­igénybe. Délután bírósági gyűlések voltak. Tudósító. SZOCZIÁLIS ÜGYEK. A skót egyház szocziális munkája. A míg minálunk még sokan gondolkoznak azon, vájjon szükség van-e az egyház szocziális működésére, addig azt látjuk, hogy Skóciában az egyházi, társadalmi munka mind áldásosabb működést fejt ki. Kezeink kö­zött van az a jelentés, a melyet a skót egyház közgyű­lése elé terjesztett a presbiteri gyűlések révén nálunk is ismert Polivarth lord s a mely a szociális bizottság által összeállított s a skót egyház 1911. évi szociális működésére vonatkozik. Anélkül hogy a részletek ismer­tetésébe bocsátkoznánk, szükségnek tartjuk felemlíteni a skót egyház azon intézményeit, a melyek szocziális mű­ködésének irányát jelzik ós talán követésre méltó példa­ként állhatnának előttünk. Ez intézmények létesítésére a skót egyházat két megfigyelés vezette. Először az a tény, hogy a munka­nélküliség idejének nyomorúsága a fedél nélkül szűköl­ködőket csavargásra szoktatja, sokszor bűnbe taszítja, másodszor, hogy a vasárnapi iskolából kikerült fiúk és lányok a legveszedelmesebb korban lelki vezetés és támasz nélkül csakhamar a züllés útjára kerülnek az életkiiz­delem sodrában. Ezeknek megmentésére alakult az ifjú­munkások otthona. Glasgowban kettő, míg Goranban 1910 óta egy van. Hasonló intézmény létesült Paisley­ben tisztán az ottani közönség adakozásából. Az aber­deen-i otthon már-már szűknek bizonyult. Meg kell jegyez­nünk, hogy a családi tűzhelyt helyettesítő Keresztyén otthon nem munkaközvetítő s a fiuk hajlamuk és képes­ségük szerint folytathatják tanonczkodásukat, önálló iparosoknál vagy gyárakban. A még ennél is fontosabb munka a magános lányok védelme. Mint minden országban, úgy Skócia nagyvárosaiban is óriási számban élnek a vidékről fel­került fiatal leányok, a kiknek keresete sokkal csekélyebb, semhogy gondtalan megélhetést biztosíthatna nekik. Igen nagy kísértés előtt állanak azok, a kik becsületes munká­val lakást és élelmet sem képesek szerezni. Ezeknek az elhagyottaknak ügyét vette fel a skót egyház szocziális bizottsága, a midőn Glasgowban meg­nyitotta azt az otthont, a melyben a csekély keresetből élő leányok lakást, ellátást és nekik való társaságot találnak. Az otthon kegyes adományokból alakult s az év végén ismét egy nagy összeg jutott névtelenül az egyházéhoz hasonló otthonok felállítása czéljaira Glasgow, Edinburg és Aberdeen-ben. Sajnáljuk, hogy terünk nem engedi a skót egyház többi szocziális intézményeinek részletes ismertetését. Legyen szabad itt csak felsorolnunk a szocziális bizott­ság alkotásait, Férfi munkás otthon Glasgow (2) Edinburg, Dundu, és Ayr-ben. Kertészeti telep férfiak részére Stirling közelében. Férfiaknak szánt lakások Edinburg, Publes és Perth-ben. Fiúk mezőgazdasági tanyája Humbieben. Ifjú munkások otthona Glasgow, Gorán, Aberdeen és Paisley-ben. Nők menhelye Uddingtonban és otthona Glasgowban. Leányok mentő otthona Haddington mellett. Leánypenzió Glasgowban. Nők munkaszerző hivatala Edinburgban. A szocziális bizottság egyik ága foglal­kozik Edinburgban a védelem munkájával, míg a másik Perthben a bűnbeesettek jó útra térítésében és a bör­tönlátogatásban fáradozik. Nálunk, sajnos, a zsúfolt színházak és kabarék mellett hiányzik az az áldozatkézség, mely lehetővé tenné az egyház vagy társadalmi egyesületek nagyobb kiterjedésű szocziális munkálkodását. Az Úr szőlejében kevés a munkás, de kevés a jókedvű adakozó is. K—y L—né. Pinczérek dolga. A Pannónia Szálló jótékonyságáról is híres tulaj­donosát ünnepelte a napokban a „Magyar Szakácsok Köre". Művészi lakoma keretében folyt le az ünnepség, a melyen Otück Frigyest mint olyan férfiút üdvözölték, aki önzetlenül állt oda a vendéglősök élére s „példa­adásával meghonosította a raczionális táplálkozást", fel­emelte a budapesti vendéglők színvonalát és segítőkezet nyújtott az idegen forgalom erősbödéséhez. „Minket ez a dolog nem igen érdekelhet" — fog­ják némelyek gondolni. És mégis érdekel; és pedig pro is contra is. Különösen hangzik, hogy a Budapesti Hírlap is annyira előtérbe állította a gastronomikus szem­pontokat, holott Glück Frigyesnek nem a konyha­művészet fejlesztése a főórdeme és nem is „a hihetleniil könnyű és egészséges lakoma" volt a fődolog ebben az ünneplésben. Szomorú volna, ha az ünnepeltnek adott emlékérem felirata, — Brillat Savarin konyhaművészeti író azon mondása, hogy „a nemzetek sorsa attól függ,

Next

/
Thumbnails
Contents