Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-01 / 48. szám

Zoltán egyetemi könyvtári igazgató és Hiiltl Dezső műegyetemi tanár megvizsgálta s némely módosításokat ajánlanak, melyek az elhelyezést jobbá és olcsóbbá is teszik. A bizottság a javasolt módosításokat elfogadta s keresztülvitelükkel a; műépítészt megbízta. Ugyanakkor megbízta Lipcsey műszaki tanácsost, hogy a kiviteli terveket oly időben készítse el, hogy a szükséges munka 1911 januárban biztosítható legyen. A kerület 1910 október 25-én tartott ülésében a bizottsági jelentést jóváhagyó tudomásul veszi s felhívja a bizottságot, hogy a theol. tanári kar és a választmány közbenjöttével, az egyszerűség és czélszerűség szemmeltartásával készítsen tervet és költségvetést az összes helyiségek belső berendezésére. A bizottság 1911 április 23-iki ülésében megbízza Petri kerületi pénztárost és dr. Szabó vagyonkezelőt, hogy úgy az építkezés, mint a felszerelés költségeire nézve készítsenek javaslatot, kik e munkálatokat bemutatván, az elhelyezési, jogi. pénzügyi bizottságok és a számszék együttesen 19J1 május 1-én tartott ülésében azt elfogadván, ahhoz 1911 május 16-án tartott ülésében a kerület is hozzájárult s határozattá emelte. E szerint: az építési költségeket — az időközben rendelt pótmunkákra való tekintettel — 330,000 koronára tévén, a theológia seregélyesi birtokára a magyar földhitelintézettől fölveendő 360,000 korona névértékű záloglevélbeli kölcsön 9 F/Z/o mellett, mely 50 év alatt évi 16,920 korona járulékkal törlesztetik. Ez a járadék a kerület előbbi határozata szerint az államsegélypénztárból évente a theológia építésére kiutalt 20,000 koronából lesz fizetendő. A felszerelési költségeket 100,000 koronára irányozván elő, ennek fedezetére fog szolgálni: a theológia építési alapjában meglévő 95,200 korona névértékű 4%-°s záloglevél és az 1911. évre eső fenti 20.000 korona. Egyben elrendelte a kerület, hogy a magyar földhitelintézetnél ezekhez képest két folyószámla nyittassék és az utalványozással Szilassy Aladárt bízza meg. A bizottság 1911 márczius 13-iki ülésében tudomásul vette, hogy a dohánygyári igazgatóság az épületet csak 1911 június 1-ére adhatja át; ugyanakkor intézkedett a különböző munkanemek korlátolt pályázat útján való kiadása iránt, az ajánlatok 1911 május 12 déli 12 óráig lévén dr. Szabó József vagyonkezelőnél benyújtandók, a kit egyáltalán a bérbevett ingatlan kezelési teendőivel megbízott. A bizottság 1912. évi május 12-én tartott ülésében az ajánlatokat felbontván, azt látta, hogy a legolcsóbb ajánlatok együttes összege is 321,242 korona 70 fillérre rúg, a minek oka főként az, hogy az I. alatti munkacsoport (bontás-, föld-, kőmíves-, vas-, ács-, tető-, fedő-, bádogos- és burkolómunkák) ajánlatai szemben az előirányzattal túlmagasak, ezért ezekre új, nyilvános árlejtés kiírását határozta el. 1911. évi október 23-án a kerület tudomásul veszi, hogy az építési és felszerelési költségek fedezésére elrendelt pénzügyi műveletek végrehajtattak, hogy a jelzálogkölcsön készpénzben 329,552 koronát eredményezett. Mivel pedig időközben a pesti egyházközséggel függőben lévő több kérdés akként rendeztetett, hogy ez az egyházközség 20 éven át évi 2100 koronát fog a theol. akadémia pénztárába fizetni: a kerület egyidejűleg elrendelte, hogy a magyar földhitelintézetnél egy új számla nyittassék a dohánygyári telek vételára czímén, melyre bevételeztessék a pesti egyház által fizetendő évi 2100 korona és a jelzálogkölcsön 16,920 korona járadékainak levonása után a fentírt 20,000 koronából megmaradó 3080 korona. A bizottság jelenti, hogy az I. munkacsoportra kiirt pályázat jó eredménnyel járt, mert 31,525 korona megtakarítás éretett el, ellenben a bontási munkálatok megkezdése után előre nem láthatott körülmények merültek fel, melyek 15—20,000 korona többletet fognak okozni. Jelenti továbbá, hogy Lipcsey műszaki tanácsos előterjesztette a belső felszerelésre vonatkozó tervezetet és költségelőirányzatot. 1911 október 23-án a kerületi közgyűlés e jelentést tudomásul vette és a bizottságot további eljárásra utasította. Az 1912. évi május 8-án a kerületi közgyűlésnek jelenti a bizottság, hogy a munkálatok 90%-a

kész s június 18-án be fognak fejeztetni, mit a közgyűlés tudomásul vett. Ma már nemcsak jelenthetem, de a főtiszteletű közgyűlés t. tagjai maguk meggyőződtek, hogy az építkezés és felszerelés kész, kivéve a kapualját, mely az udvar parkírozása miatt nem volt befejezhető. Ma még az, hogy építkezés és felszerelés egészben mibe jött, meg nem állapítható, mert a végszámlák bemutatva s megállapítva még nincsenek, az építkezésre nézve azonban már is bizonyos, hogy jelentékeny többköltség fog előállani. a melynek részben az általános drágulás, részben s főleg az az oka, hogy egy ilyen 100 éves épületnél (tudtommal 1813-ban épült) akkora meglepetések fordulnak elő a bontásoknál, melyeket előre látni nem lehetett; hogy csak néhány dolgot említsek: ezen épület köztelek-utczai szárnya emeletenként egy-egy nagy munkaterem volt, melyben több száz munkásasszony dolgozott. A mikor itt le akarták fektetni a vasgerendákat. kitűnt, hogy a főfalak annyira tele vannak lyukgatva mászható kéményekkel, hogy ezeket alulról fel kellett falazni; hasonlóan mikor a felügyelő tanár lakását tatarozták, kitűnt, hogy az egész mennyezet korhadt s azt ki kell cserélni vastartókkal; mikor a terem tetőzetét tartó vasgerendákat el kellett volna helyezni, kitűnt, hogy azt a főpillérek nem bírják, sőt az egyik oldalfalat is meg kell erősíteni. De, főtiszteletű közgyűlés, ez a körülmény ne zavarja a mi örömünket, tekintsünk arra, hogy mit nyertünk! Nyertünk egy modern internátust, hol fiaink, theológusok és más főiskolai hallgatók —jogászok, orvosok, műegyetemi, kereskedelmi akadémiai hallgatók -— egészséges életviszonyok közt, keresztyén szellemben és befolyás alatt végezhetik tanulmányaikat. Távol áll tőlem elfeledni azt, hogy előző intézetünkből hány jelesünk került ki; de arra mégis utalnom kell, hogy egészség szempontjából régi intézetünk sok kifogás alá esett és alig tagadható, hogy ha azt az intézetet is bennlakó tanár családias és keresztyén szellemben vezette volna — a helyett, hogy az ifjak magukra hagyatva éltek — még több jelesünk volna. Aztán ezek a világos, bőséges levegős tanácskozási és tantermek, ez a díszterem a maga nemes szépségében, a Ráday-könyvtár olvasó- és mellékhelyiségeivel — szemben ezelőtti elhelyezésével — ismétlem, főtiszteletű közgyűlés, legyen a mi örömünk teljes, nagy a mi nyereségünk. De az anyagilag is. Ha ugyanis köbméterre számítunk és 400,000 koronára vesszük az összes kiadást, egy köbméterre 12 korona esik, holott újonnan nem volna előállítható 25 koronán alul. Főtiszteletű kerületi közgyűlés, az építkezésnek előzőleg előterjesztett története tartalmazza a száraz adatokat. Mi sem volna könnyebb, mint azokat felöltözz tetni azokkal az érzelmekkel, melyeket a váltakozó körülmények lelkünkből is kiváltottak, öröm és ; ggódás, sok munka és csalódás között, -de ez kivül esik előterjesz-