Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-01 / 48. szám

akkor szerette volna az előkészítő intézkedéseket megtenni arra, hogy az a szép és értékes Kálvin-téri telektömb jobban kihasználtassék. Azt szerette volna ugyanis, hogy emeljen a pesti egyházközség azon a telken egy olyan monumentális épületet, a melyben elhelyezést nyerjen ref. egyházunknak a fővárosban lévő valamennyi intézménye: a zsinat és az egyetemes konvent, a dunamelléki egyházkerület, a theol. akadémia és internátus, a Ráday-könyvtár s a pesti ref. egyházközség paplaka. tanácskozó helyisége, irodái stb. s a fenmaradó rész pedig bérbe lett volna adva. A terv az volt, hogy mindezek a testületek fizetik az általuk élvezett helyiségek után eső béreket. E szerint a theol. akadémia ismét az oroszlán-utczai szárnyba került volna a III. és IV. emeletre. Ez a terv megdőlt azon, hogy a konvent ismételt tárgyalások után arra határozta el magát, hogy külön házat épít magának. Erre megindult a keresés megfelelő telek, esetleg épület után, de sajnos, a végeredmény mindig az volt, arra, hogy a theol. akadémia a méltányos igényeknek megfelelően legyen elhelyezve, elég pénzünk nincs. Vártuk tehát tovább a kínálkozó alkalmat. 1907 tavaszán ismét a pesti egyház főgondnoka ajánlotta, hogy érdeklődjünk a skót misszió hold-utczai háza iránt. A skót szabad egyház ugyanis elhatározta, hogy miután ez az épület már nem felel meg czéljainak, azt eladja és a Terézvárosban épít magának új iskola-házat. A hold-utczai ház telke 390 D-öl, melyből 133 [>öl vnn beépítve, 257 LJ-öl udvartér, szakértői vélemény szerint némi átalakítások és építkezések után alkalmas lett volna az akadémiai és 60 bennlakó theológus elhelyezésére. Erről abban az évben a kerületi közgyűlésnek jelentést tett a jogi ós gazdasági bizottság, a melynek javaslatát az az évi kerületi közgyűlés tudomásul vette, kimondotta, hogy a theológia czélszerűbb elhelyezésének ügyét tárgyalni kívánja és előkészítésére a kerületi elnökség vezetése alatt Puky Gyula, Mády Lajos, Petri Elek kerületi pénztáros, dr. Nagy Dezső kerületi ügyész, dr. Szabó József vagyonkezelő, a tanári testületből Szőts Farkas és B. Pap Istvánból állott. Ez a bizottság az ingatlant szakértőileg megbecsültette s beható tárgyalás után 250,000 koronát ajánlott a skót szabad egyháznak, tudniillik azt az összeget, melyben az ingatlan a skót egyháznak állott, mert igaz ugyan, hogy időközben a telek ára emelkedett, de másrészről az épület olyan állapotban van, melyet a kerület csak nagy befektetés mellett használhat. A skót egyház képviselői abban a véleményben voltak, hogy 400,000 koiona is kedvezményes ár, azon alul nem mehetnek. A kerület 1907 őszi közgyűlésén a jelentést tudomásul vette, az ügyet a pesti egyházhoz tette át, a bizottságot pedig további eljárásra utasította. Az 1908. évi tavaszi közgyűlése Darányi Ignácz főgondnok előterjesztésére meghatalmazta elnökségét, hogy alkalmas telket vehessen s egyúttal köszönetét fejezte ki a skót missziónak a tárgyalásnál tanúsított előzékenységéért, a mivel ezzel szemben az ügy be is fejeződött. Az 1908. őszi közgyűlésen a budapesti ref. egyház bejelentette, hogy hajlandó a theológia elhelyezése esetében a kerületet anyagilag is támogatni, de számokban kifejezni nem tudja, míg ismeretlen az ingatlan, melynek fekvése s a rajta lévő épület minősége fogja az egyháznak megadni a kulcsot az összeg megállapítására. A kerület az ügyet a bizottsághoz azzal teszi át, hogy ez most már sürgősen keressen alkalmas helyet. Az 1909. őszi közgyűlésre az egyesült bizottság kész szerződést mutat be a kerületnek, mely szerint a királyi kincstár az 1911. évi május 1-ére megüresedő ferenczvárosi dohánygyár telkéből a Ráday-utczára néző rész 1020 H-ölet 1911 május 1-től 30 évre bérbe adja a dunamelléki ref. egyházkerületnek arra a czélra, hogy abban a nevezett kerület nevelési és közművelődési intézményeit, nevezetezen theol. akadémiáját, főiskolai internátusát, a Ráday-könyvtárt és saját czéljaira szükséges hivatalait helyezi el. A kerület úgy veszi át, a mint az épület áll, szabadon átalakíthatja, a bérlet letelte után azonban minden befektetés ingyen a kincstár tulajdonába megy át, jogában áll azonban az egyházkerületnek a bérlet tartama alatt meghatározott áron az ingatlant örök tulajdonául magához is váltani. A kerület nagy örömmel veszi a jelentést tudomásul, a szerződést jóváhagyja, jegyzőkönyvébe iktatja, a már előbb kiküldött bizottságba új tagokul Takács Józsefet, Kovács Sebestyén Aladárt és Szilassy Aladárt választja meg; felhatalmazza és felkéri elnökségét, hogy a jogi, gazdasági bizottság és szám szék meghallgatása után tegyen javaslatot a szükséges átalakítási és belfelszerelési költség előirányzatra, ezeknek fedezésére nézve, végre hálás köszönetét fejezi ki főgondnoka, dr. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter, valamint Dézsy Zoltán pénzügyminiszteri államtitkár urak irányában amaz előzékenységért és jóakaratért, melyet eme kultúrintézeteink iránt tanúsítani méltóztattak. A kiküldött bizottság 1910 június 15-iki ülésén az elnökileg megbízott Lipcsey Árpád műszaki tanácsos, műépítész bemutatja az átalakítási terveket, melyeket a tanári kar és a Ráday-könyvtár őre által kimutatott szükséglet alapján szerkesztétt, e szerint elhelyezést talál 88 ifjú, a felügyelő tanár, az akadémia, a könyvtár, a kerületi levéltár, a dísz- és több tanácskozási terem, a püspök és főgondnok szobái. A költségelőirányzat 245,375 korona 40 fillér. A bizottság a terven többrendű módosítást rendelt el, így elhagyandónak találta a díszterem mennyezetének faburkolattal való ékítését, ellenben kívánta, hogy a II. emeleti nyílt folyosó fölé üvegtető tétessék ; a kályhák helyett alacsony nyomású központi gőzfűtés alkalmaztassék, a világítás a lakószobákban, termekben és a Ráday-könyvtárban villamos, egyéb helyiségekben gáz legyen. Egyébként Lipcsey úr kérte, hogy a tervek s a költségvetés feliilbíráltassék s miután Kovács Sebestyén Aladár úr erre önként s díjtalanul vállalkozott, a bizottság köszönetének kifejezése mellett erre őt felkérte. Ugyanekkor, mivel az építkezés további folyamán gyakran kell a felmerülő apróbb kérdésekben dönteni: a bizottság saját kebeléből egy szűkebb albizottságot küldött ki, dr. Darányi Ignácz főgondnok elnök, Szilassy Aladár helyettes elnök vezetése mellett Kovács Sebestyén Aladár, Szőts Farkas, B. Pap István, dr. Szabó József és Lipcsey Árpád tagokból, utóbbi töltvén be az előadói tisztet. 1910 október 10-én tartott ülésén a főgondnok jelenti, hogy Kovács S. Aladár írásban közölte vele, hogy a terveket és költségvetést átvizsgálta, utóbbit reálisnak találta és elfogadhatóknak tartja. A bizottság ezt köszönettel veszi tudomásul. Ezután Lipcsey tanácsos előterjeszti, hogy a gőzfűtés előzetes számítás szerint a theol. akadémia és internátus helyiségeiben mintegy 19.771 koronába kerül, a mivel szemben a kályhák ára (7145) és kémények építése (3000) elmaradna. A bizottság a gőzfűtés mellett marad. Hamar István a Rádaykönyvtár őre jelenti, hogy utasításához képest a terveket a Ráday-könyvtári bizottság és a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelősége részéről kiküldött Feren< zy